A vámkommandó egyébként is csak akkor tud bármit kezdeni a vélelmezhetően hamis vagy csempészáruval, ha pénzügyi visszaélést gyanít - ha pedig nem, az ügyet átadja a rendőrség gazdaságvédelmi szakembereinek, és viszont. Amennyiben fennáll a pénzügyi visszaélés gyanúja, úgy a VPOP nyomoz, majd - hasonlóan a rendőrséghez - a nyomozás végén átadja az ügyet az ügyészségnek, aztán kezdődik a bírósági procedúra.
A pénzügyőrség a hamis árukkal szemben az 1997/XI-es, rövidített nevén védjegytörvény alapján jár el. A hamis áruk sokszor nem a környező országokból érkeznek hozzánk: jöhetnek sokkal messzebbről, ruhaneműk esetében jellemzően a Távol-Keletről, hajón, repülőn; érkezhetnek valamely nagyobb kikötőn, például a hamburgin keresztül. Az áru beérkezése utáni első kérdés, hogy a tulajdonos miként kéri a vámkezelést: ha csupán tranzitáruról van szó, a védjegytörvény rendelkezései nem vonatkoznak rá. Ha azonban az áru "belföldi forgalom számára történő vámkezelését", azaz a szakzsargon szerint "belföldiesítését" kérik, már igencsak hatályos a védjegytörvény. Az áru belföldiesítését kérőnek nyilatkoznia kell arról, hogy áruja a védjegytörvény hatálya alá tartozik vagy sem. Ha azt mondja, nem, de a Vámhivatal gyanítja, hogy mégis, akkor az egész rakomány "közvetlen vámfelügyelet alá kerül", ez magyarul azt jelenti, hogy a vámőrség lefoglalja és beraktározza egészen addig, míg ki nem derül a turpisság, és meg nem indul valamilyen eljárás. A vámőrök értesítik a Szabványügyi Hivatalt, amely megmondja, ki a márka tulajdonosa, a vámhivatal pedig értesíti a tulajdonost, hogy az ő védjegyükkel ellátott áru érkezett. A védjegy birtokosa ezek után nyilatkozik, mi legyen az áruval, azaz vagy beleegyezik a vámkezelésbe, vagy nem - ez utóbbi azt is jelenti, hogy a márkatulajdonos meg is indítja a peres eljárást. Ha el sem próbálják vámolni a behozott holmit, az egyértelműen csempészetnek minősül. Ilyen gyanús esetekben szakértő ellenőrzi, hogy az áru valóban hamis-e vagy nem. Az is bevett dolog, hogy a nagy márkák birtokosai előre kérik a vámhivatalt, tegye lehetővé, hogy ha az ő védjegyükkel ellátott terméket kíván valaki vámkezeltetni, maguk biztosítsanak raktárt, ők hozzanak szakértőt, aki megállapítja az áru hamis voltát. A vámőr gyanúját mindenesetre sok minden felkeltheti: tekintve, hogy a nagy márkákat általában egy cég képviseli egy országban, nyilván rögtön gyanús, ha például a Távol-Keletről érkezik Adidas melegítő. Sőt, cinkes az is, ha a vámkezelést "szabadidőruhára" kezdeményezik, és elfelejtik közölni, hogy az áru a védjegytörvény hatálya alá esik. Ilyenkor is megvalósul a csempészet törvényi tényállása, hiszen a vámkezelést kezdeményező "valótlan nyilatkozatot tett lényeges körülmény tekintetében". Akkor is gyanút foghat a vámőr, ha a behozni kívánt áru értéke kirívóan alacsony. Ez az egyik kedvelt módja egyébként a csempészetnek: a valóságosnál kisebb értékűnek tüntetik fel a rakományt a vámáru-nyilatkozatban.
Ha a hamis áru valahogy mégis becsúszott az országba, akkor van szerepe a vámkommandónak: a járőröző pénzügyőr akár közúti ellenőrzés során is megvizsgálhatja a rakományt, még ekkor is felmerülhet a csempészet gyanúja. A piacokon is ott vannak a pénzügyőrök. Ha egy-két (vagy bármennyi) konténernyi hamis áruról a papírjai alapján nem bizonyítható a valótlan vámkezelés, még mindig ott az "áru hamis megjelölése" elnevezésű bűncselekményfajta - ennek gyanúja esetén is lefoglalják az árut. Hamisított árucikkeknél szóba jöhet a vámorgazdaság bűncselekménye is: ez ugyanaz, mint az orgazdaság, csak éppen vámáruval követik el a bűncselekményt; igaz, itt is lehet egy bökkenő, mert ha a hamis áru tulajdonosa azt állítja, hogy nem vagyoni haszonszerzés céljából van nála az áru, csak tárolja, még nehezebb bizonyítani, hogy nem is.
Ilyen alapon persze nagyon sok piacon le lehetne foglalni az ott árusított termékek nagy részét, gondolhatnánk, de ez nem ilyen egyszerű: sokszor előfordul, hogy valakinek legális adásvételi szerződése van arról az áruról, amit forgalmaz: például X. kft-től vette. Csakhogy: az X. kft-ről többnyire kiderül, hogy Y. bt-től vásárolta az árut - és így tovább, egy ilyen láncban akár tíz vagy több cég is benne lehet. Az is igaz viszont, hogy a hamis árut tovább forgalmazót is büntetik. Különböző a megítélése annak, ha valaki hamisított melegítőt vagy hamisított konyakot próbál behozni vagy eladni, hiszen az előbbiből "csak" anyagi kára származik a márka tulajdonosának, míg az utóbbi az anyagi veszteségen túl súlyos egészségkárosodást is okozhat.
Vultur Csaba
Mi mennyi?
Ha az áru értéke
50 ezer forint alatt van: szabálysértés
50 ezertől 2 millióig 1 év
2 milliótól 6 millióig 3 év
6 millió felett 5 év
üzletszerűen, bűnszövetkezetben: 2-8 év
A VPOP által 1996 novemberében alapított központi járőrszolgálat 1997 januárjától október végéig 60 büntetőügyben tett feljelentést, az összes "elkövetési érték" 280 millió forint.
Hanghordozók Magyarországon
Miután a Kék Fény övezte Szabó László magánnyomozó irodája, a Referens szerződése lejárt, 1993 óta saját nyomozóival vadászik kalózokra a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (Mahasz). Hogy a csoport hány tagból áll, azt vezetője, Lázár Tamás nem árulja el, csak hogy fő- és félállású emberekből. Túl sokan azért nem lehetnek, ha - mint maguk is mondják - ismerik már őket az árusok, de mégis van esély álszakáll nélkül is, mert az ellenőr is képes észrevétlenül felbukkanni a piaci forgatagban, másrészt mindig vannak újonc eladók, akiknek minden ellenőr új, harmadrészt, ha zárt helyiségbe állítanak be, úgy sincs idő elpakolni a feketeárut. Segítik őket a legális cuccal kereskedők is, akik hajlamosak leadni a drótot a kalózkodó konkurenciáról. Lévén civilek, az elkapás konkrétan rendőri és/vagy vám- és pénzügyőri kezek által történik, akiket, amikor lefogni, lefoglalni mennek, visznek magukkal. A nyár holtszezon, az ünnepek előtti, mint most, karácsony felé, csúcsidő.
A jogtiszta termékre utaló Mahasz-jelzés megléte vagy hiánya nem releváns a hamis hanghordozó felismerésében, a hologram zsiráf a műanyag tokon vagy a gyakran boltilag eltávolított fólián van, a nyomra vezető jeleket inkább a kazettatest festésén, a címkén, a kódon, a nyomdatechnikán veszi észre a szakértő szem. A kalóz-CD-k hangminősége egyébként "annyival nem rosszabb".
A Mahasz statisztikája szerint 1996-ban összesen 7,48 millió darab hanghordozó kelt el itthon, ebből 4,33 millió kazetta, 2,86 millió CD. A nyomozók becslése szerint az összforgalom 20-25 százalékát tehetik ki a hamisítványok, ez javulást jelent a korábbi évekhez képest, idén körülbelül hasonló lehet az arány, mint tavaly. A Mahasz-statisztika szerint a legális eladások összértéke 1996-ban 5,9 milliárd forint volt. Ha úgy számolunk, hogy a kalózkiadványokat a legális ár feléért kínálják, akkor a 20-25 százaléknyi hamis termék 10-12 százaléknyi árbevétel-kiesést jelent, ami 600 millió forint körül van. Ez Narancs-kalkuláció, a Mahasz-nyomozók milliárdos veszteségről beszélnek. A legszívesebben hamisított magyar zenék között évek óta a Hupikék törpikék és Zámbó Jimmy a sztár, de állítólag a népszerű, fiatal előadók is mennek, meg is van sértődve kissé, akinek kalózkiadványairól nem nagyon szólnak hírek.
A kalózkazetták 70 százaléka Romániából ered, a többi általában hazai, a lengyeleket eléggé visszaszorították. A kalóz-CD-k 90 százaléka bolgár. Magyarország természetesen nemcsak cél-, hanem tranzitország is. A legnagyobb CD-fogás az volt, amikor Biharkeresztesnél két kamion olajtartályából került elő 2500-2500 darab CD. Úgy kell elképzelni, hogy ötvenesével fel vannak fűzve rudakra maguk a lemezek, a borítók mindig külön jönnek, a tokot meg helyben szerzik be hozzá. Nemrég Pécs környékén, rendőri segédlettel kapcsoltak le egy nagyban - nem csak hanghordozókkal - játszó társaságot, tizenöt embert vontak eljárásba. Szerzői és szomszédos jogok megsértése miatt alapesetben két év vagy közérdekű munka vagy pénzbírság szabható ki, a legsúlyosabb esetben akár öt év is, a bírák egyelőre általában megrovást alkalmaznak, visszatartó hatása semmi, néha már bírságolnak is.
A Mahasz ellenőrei 1996-ban körülbelül 170-180 eljáráshoz gyártottak anyagot, szakértettek a rendőrség és a bíróság számára, ehhez jöttek még a gyorsított eljárások, amikor a külföldi állampolgárságú (leggyakrabban, bocs, de román) kalóz útlevelébe bekerül valami stempli, aztán átrakják a határon abban a reményben, hogy nem jön vissza. De általában, új útlevéllel, visszajön. Ebből él.
Sz. T.
Szoftverhamisítás
A szoftver több szempontból is különleges eset: A hamis nem gagyi, mert semmiben nem különbözik az igazitól, kivéve azt, hogy nem fizettek érte jogdíjat. Ha kifizetjük, sem kerül a tulajdonunkba, csupán egy példány használati joga. A szoftverből tetszőleges számú másolat készíthető: ha a gyártó teszi ezt, akkor a másolat is eredeti, ha nem, akkor hamis, sőt lopott. A szoftverlopás ugyanakkor még az autólopásnál is egyszerűbb, mert a lopott autót nem használhatjuk egyszerre az előző tulajdonossal vagy tulajdonosokkal, míg a lopott szoftvert igen. A szoftverhamisítás tehát csak a gyártóknak fáj, de nekik nagyon: az illegálisan használt szoftverek aránya az ezen a téren legkevésbé elmarasztalható USA-ban is 28 százalék, Nyugat-Európában pedig, ahol ez az arány 50 százalékos, a kalózmásolatok évente ötmilliárd dollár veszteséget okoznak a szoftveriparnak. Régiónkban a rendszerváltás környékén kereskedelmi szoftverekből országonként egy legális példány már szép teljesítménynek számított, ezt az 1994-ben színre lépett BSA (Business Software Alliance) bilincses óriásplakátokkal, bolhapiaci razziákkal, zugszámítógép-lefoglalásokkal, a vonakodva legalizáló cégek ellen indított perekkel mostanra 70 százalékra küzdötte le. A BSA a nagy szoftvergyártók - többek között a Microsoft, a Novell, az Adobe és az Autodesk - által működtetett nemzetközi szervezet, amely az egyes országokban érvényes szerzői jogok - nálunk az 1969. évi III. törvény - talaján állva, a rendőrséggel együttműködve tulajdonképpen pénzbehajtóként tevékenykedik. A BSA forródrótján akár névtelenül is feljelentést tehetünk, ha jogsértéssel gyanúsítunk valakit. Tavaly összesen 431-en, idén már az első negyedévben 480-an éltek a lehetőséggel, hátha csődbe viszi a konkurenciát - egy pár tucat PC-ből álló helyi hálózaton több tízmillió forint nagyságrendű lehet az illegálisan használt szoftverek értéke. A BSA jogászai a rendőrséggel együttműködve egy-egy szoftverrazzia során szakértőként lépnek fel, a lebukott cégek vezetőinek pedig a vádemelés alternatívájaként szoftverlegalizációt ajánlanak - vagyis behajtják a talált programok jogdíjait. A BSA farvizén számos szoftverauditáló cég kínálja a szolgáltatásait - ez tulajdonképpen egy veszélytelen ellenőrzést jelent, az auditáló cégek saját jól felfogott érdekükben nem adnak tippeket a hatóságnak. Míg a Microsoft próbavásárlásokkal ellenőrzi az új PC-kre telepített szoftverek jogtisztaságát, magánemberek ellen csak üzletszerű másolás gyanúja esetén nyomoznak - de a bilincses plakát működött: Magyarországon a számítógép-eladások (PC-k, szerverek, munkaállomások) évi 10-12 százalékos növekedésével szemben a szoftverek értékesítése 40 százaléknál is nagyobb ütemben nőtt 1995-ről 1996-ra, illetve az idei év első öt hónapjában a megelőző év azonos időszakát tekintve. Még mindig megoldatlan viszont a telefon és modem segítségével elérhető privát szervereket üzemeltetők jogvédelme - itt pénzbüntetésre váltható börtönbüntetéssel végződött perre is volt precedens, tizenéves elkövetők ellen. Ezt a "törvényen kívüli" szubkultúrát Nyugaton erős civil szervezetek - például a BSA amerikai túlkapásai nyomán létrejött Electronic Frontiers Foundation - védik, magyar polgárjogi szervezetek azonban egyelőre nem emeltek szót a szoftverjogvédelem ürügyén a szólásszabadsághoz és a privát szférához való jogot sértő hatósági gyakorlat miatt.
- bodoky -
CD külföldön
Bulgária
Kevés dologban vallhatja magát világhatalomnak Bulgária, amiben pedig mégis, arra sem lehet nagyon büszke: ilyen például a CD-kalózkodás. Nem azt a kifinomult válfaját űzik itt az iparnak, amikor egy kultusz- és/vagy sztárzenekar stúdióbeli melléfogásait vagy Nottingham-Alsón adott koncertjét lopja ki és sokszorosítja valaki a megszállott rajongók örömére, nem, egyértelműen a tömeghatásra hajtanak. Legutóbb Elton John Lady Di halálára átírt Candle in the Windje ment nagyon.
Kína után Bulgária a világ legnagyobb kalóz-CD-gyártója. A Nemzetközi Hanglemezipari Szövetség (IFPI) szerint a bolgár testvéreink által nyomott évi 15 millió darab kalóz-CD évi 100 millió dollár kárt okoz a legális európai lemeziparnak. Tehát legalább feleekkora hasznot hajt, persze nemcsak a szófiai utcán, hanem az exszovjet maffiózók jóvoltából a hatalmas exszovjet piacon, a volt KGST-országokban, de jut belőlük Nyugat-Európába, sőt Latin-Amerikába is.
E jelentős termelő- és exportkapacitás alapjait Zsivkov et. és társai teremtették meg: felépítették a legkorszerűbb CD-gyártó üzemeket, a jogszabályokat meg valahogy elfelejtették a naptárhoz igazítani. Így aztán a legális termelés együtt folyik az illegálissal, egyik doboz fehér, másik fekete.
Ez nem mehet így tovább, ismerték fel az Európa jelszavával operáló politikusok, és elhatározták, lecsapnak. November elején Bogomil Bonev belügyminiszter találkozott is CD-gyártókkal, és közölte velük, be lesz szigorítva, hoznak majd szabályokat, rajtaütésszerűen ellen-őrzik a termelést, tessék vigyázni. Egyelőre azonban nem annyira nagyon forró az a kása, egy nyáron letartóztatott CD-kalózt is felmentett a bíróság, bizonyíték híján.
Brazília
A brazil lemezpiac évi 1,4 milliárd dolláros forgalmával az Egyesült Államok, Japán, Németország, Nagy-Britannia és Franciaország után a hatodik legnagyobb a világon. Hilary Rosen, az Amerikai Lemezipari Szövetség elnöke nemrég David Fine IFPI-vezér társaságában győzködte a brazil államfőt, az ipari és az igazságügyi minisztert, sújtsanak le keményen a kalózokra. Szerintük ugyanis nagyjából megfelelők a brazil törvények, a végrehajtás viszont annyira gyenge, hogy attól tartanak, összezuhanhat a legális CD-piac is, ahogy a legális kazettapiac már megtette. Brazíliánál nagyobb kalózkazetta-piaca már csak Oroszországnak van.
Miközben a brazil CD-forgalomnak egyelőre mindössze 3 százalékát adják a kalózkiadványok, a legális kazettapiac gyakorlatilag megszűnt: 1996-ban a Brazíliában eladott műsoros kazetták 95,5 százaléka kalóz volt. Manuel Camero, a brazil és egyúttal a latin-amerikai lemezipari szövetség elnöke attól tart, idén elérik a 99 százalékot. Évente 60 millió illegálisan sokszorosított kazettát vesznek a brazilok, ami 200 millió dollárt hoz az erre szakosodottaknak és vagy 400 millió dollár elmaradt hasznot jelent a jogdíjakat és adókat fizető, legális iparnak. Mindez legalább 70 százalékban a hazai művészeket sújtja, a brazil publikum lojális, jobban szereti őket a külföldieknél, ergo a kalózok keze által őket rövidíti meg inkább.
Németország
Októberben a német rendőrség őrizetbe vette egy kalóz-CD-terjesztő társaság három tagját, és Schleswig-Holstein tartomány északi vidékén lefoglalt mintegy 265 ezer darab kalóz-CD-t. A rendőrség diadaljelentése szerint ez az eddigi legnagyobb ilyen fogás Németországban, a kalózkodás szálai ráadásul a fasisztákhoz vezetnek: 31 ezer darab lefoglalt CD ugyanis szélsőjobboldali gyűlöletzenét hordoz, a társaság feltételezett negyedik tagja pedig egy Koppenhága közelében élő német neonáci. A lefoglalt lemezeket Kelet-Európában gyártották, darabját kevesebb mint 3 márkáért, és 25-100 márkáért adták el. Feltételezések szerint a haszonból a neonáci mozgalmat finanszírozták.
Hanghordozók Magyarországon
Miután a Kék Fény övezte Szabó László magánnyomozó irodája, a Referens szerződése lejárt, 1993 óta saját nyomozóival vadászik kalózokra a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (Mahasz). Hogy a csoport hány tagból áll, azt vezetője, Lázár Tamás nem árulja el, csak hogy fő- és félállású emberekből. Túl sokan azért nem lehetnek, ha - mint maguk is mondják - ismerik már őket az árusok, de mégis van esély álszakáll nélkül is, mert az ellenőr is képes észrevétlenül felbukkanni a piaci forgatagban, másrészt mindig vannak újonc eladók, akiknek minden ellenőr új, harmadrészt, ha zárt helyiségbe állítanak be, úgy sincs idő elpakolni a feketeárut. Segítik őket a legális cuccal kereskedők is, akik hajlamosak leadni a drótot a kalózkodó konkurenciáról. Lévén civilek, az elkapás konkrétan rendőri és/vagy vám- és pénzügyőri kezek által történik, akiket, amikor lefogni, lefoglalni mennek, visznek magukkal. A nyár holtszezon, az ünnepek előtti, mint most, karácsony felé, csúcsidő.
A jogtiszta termékre utaló Mahasz-jelzés megléte vagy hiánya nem releváns a hamis hanghordozó felismerésében, a hologram zsiráf a műanyag tokon vagy a gyakran boltilag eltávolított fólián van, a nyomra vezető jeleket inkább a kazettatest festésén, a címkén, a kódon, a nyomdatechnikán veszi észre a szakértő szem. A kalóz-CD-k hangminősége egyébként "annyival nem rosszabb".
A Mahasz statisztikája szerint 1996-ban összesen 7,48 millió darab hanghordozó kelt el itthon, ebből 4,33 millió kazetta, 2,86 millió CD. A nyomozók becslése szerint az összforgalom 20-25 százalékát tehetik ki a hamisítványok, ez javulást jelent a korábbi évekhez képest, idén körülbelül hasonló lehet az arány, mint tavaly. A Mahasz-statisztika szerint a legális eladások összértéke 1996-ban 5,9 milliárd forint volt. Ha úgy számolunk, hogy a kalózkiadványokat a legális ár feléért kínálják, akkor a 20-25 százaléknyi hamis termék 10-12 százaléknyi árbevétel-kiesést jelent, ami 600 millió forint körül van. Ez Narancs-kalkuláció, a Mahasz-nyomozók milliárdos veszteségről beszélnek. A legszívesebben hamisított magyar zenék között évek óta a Hupikék törpikék és Zámbó Jimmy a sztár, de állítólag a népszerű, fiatal előadók is mennek, meg is van sértődve kissé, akinek kalózkiadványairól nem nagyon szólnak hírek.
A kalózkazetták 70 százaléka Romániából ered, a többi általában hazai, a lengyeleket eléggé visszaszorították. A kalóz-CD-k 90 százaléka bolgár. Magyarország természetesen nemcsak cél-, hanem tranzitország is. A legnagyobb CD-fogás az volt, amikor Biharkeresztesnél két kamion olajtartályából került elő 2500-2500 darab CD. Úgy kell elképzelni, hogy ötvenesével fel vannak fűzve rudakra maguk a lemezek, a borítók mindig külön jönnek, a tokot meg helyben szerzik be hozzá. Nemrég Pécs környékén, rendőri segédlettel kapcsoltak le egy nagyban - nem csak hanghordozókkal - játszó társaságot, tizenöt embert vontak eljárásba. Szerzői és szomszédos jogok megsértése miatt alapesetben két év vagy közérdekű munka vagy pénzbírság szabható ki, a legsúlyosabb esetben akár öt év is, a bírák egyelőre általában megrovást alkalmaznak, visszatartó hatása semmi, néha már bírságolnak is.
A Mahasz ellenőrei 1996-ban körülbelül 170-180 eljáráshoz gyártottak anyagot, szakértettek a rendőrség és a bíróság számára, ehhez jöttek még a gyorsított eljárások, amikor a külföldi állampolgárságú (leggyakrabban, bocs, de román) kalóz útlevelébe bekerül valami stempli, aztán átrakják a határon abban a reményben, hogy nem jön vissza. De általában, új útlevéllel, visszajön. Ebből él.
Sz. T.
