VSquare: a Mol-toronynál is magasabb felhőkarcolót tervez Budapestre a Burdzs Kalifát építő dubaji üzletember

  • narancs.hu
  • 2023. november 24.

Belpol

A beruházás állítólag már egy kormányülésen is előkerült.

Budapest a jövőben új felhőkarcolót kaphat, egy dubaji üzletember ugyanis már tárgyal a kormánnyal arról, hogy a Mol-toronynál is magasabb felhőkarcolót építsen a Rákosrendező vasútállomás közelébe – írja a VSquare hírlevelének értesüléseire hivatkozva a Telex.

Nem is akármilyen ingatlanfejlesztő jelentkezett be a kormánynál, hanem az a Mohamed Alabbar, aki a világ legmagasabb és Dubaj leghíresebb épületét, a 828 méteres Burdzs Kalifát is építette.

Az Emaar Properties a zuglói területre egy 220-240 méteres felhőkarcolót tervez.

Ez a Kalifa-toronyhoz képest kicsi, de jóval magasabb, mint a 143 méter magas Mol-torony, Budapest legmagasabb épülete. A lap emlékeztetett, a Rákosrendező területére építendő torony radikálisan átalakítaná a főváros látképét, hiszen a vasútállomás lényegében a Hősök tere mögé esik, vagyis egy több minr 200 méteres torony a tér szobrai és az Andrássy út épületei fölé magasodna.

Ráadásul az Emaar nemcsak egy tornyot építene, a VSquare megfogalmazása szerint ugyanis egész „mini-Dubajt” álmodott meg a jelenleg a MÁV, vagyis a magyar állam tulajdonában lévő területre, irodablokkokkal és luxuslakásokkal. A beruházásról a hírlevél szerint már előrehaladott tárgyalások zajlanak Alabbar és a kormány között, az ötlet állítólag már egy kormányülésen is előkerült, a területet birtokló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) pedig vizsgálja az Emaar terveit. 

A Telex megkeresésére a XIII. kerület önkormányzata csak annyit közölt, hogy nincs tudomásuk a tervezett beruházásról, a XIV. kerület pedig azt írta, az önkormányzat részéről senki nem állt és nem áll kapcsolatban a fejlesztővel. A Fővárosi Önkormányzat sajtóosztálya szintén azt válaszolta, hogy Budapest vezetése nem tudott a projektről, és bár a főváros bármilyen városfejlesztésről kész lenne tárgyalni a kormánnyal vagy a beruházókkal, a tapasztalat az, hogy az ilyen léptékű projekteket a kormány kiemelt beruházási státusszal látja el. 

Alabbar az Egyesült Államokban szerzett pénzügyi diplomát a hetvenes években, majd az Emírségek központi bankjánál dolgozott. 1992-ben – mielőtt ingatlanfejlesztésbe kezdett – Dubaj gazdasági fejlesztésért felelős állami ügynökségének vezetője lett, és közeli bizalmi kapcsolatba került Dubaj uralkodójával és nem sokkal ezelőttig az egész Egyesült Arab Emírségek elnökével, Mohamed bin Rásid al-Maktúmmal. Így nem csoda, hogy a VSquare kormányközeli forrásai szerint amikor a kormány az Emaarral tárgyal, lényegében az Emírségekkel tárgyal.

(Címlapképünkön: Dubaj látképe a Burdzs Kalifával 2023. április 4-én.)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.