VSquare: a Mol-toronynál is magasabb felhőkarcolót tervez Budapestre a Burdzs Kalifát építő dubaji üzletember

  • narancs.hu
  • 2023. november 24.

Belpol

A beruházás állítólag már egy kormányülésen is előkerült.

Budapest a jövőben új felhőkarcolót kaphat, egy dubaji üzletember ugyanis már tárgyal a kormánnyal arról, hogy a Mol-toronynál is magasabb felhőkarcolót építsen a Rákosrendező vasútállomás közelébe – írja a VSquare hírlevelének értesüléseire hivatkozva a Telex.

Nem is akármilyen ingatlanfejlesztő jelentkezett be a kormánynál, hanem az a Mohamed Alabbar, aki a világ legmagasabb és Dubaj leghíresebb épületét, a 828 méteres Burdzs Kalifát is építette.

Az Emaar Properties a zuglói területre egy 220-240 méteres felhőkarcolót tervez.

Ez a Kalifa-toronyhoz képest kicsi, de jóval magasabb, mint a 143 méter magas Mol-torony, Budapest legmagasabb épülete. A lap emlékeztetett, a Rákosrendező területére építendő torony radikálisan átalakítaná a főváros látképét, hiszen a vasútállomás lényegében a Hősök tere mögé esik, vagyis egy több minr 200 méteres torony a tér szobrai és az Andrássy út épületei fölé magasodna.

Ráadásul az Emaar nemcsak egy tornyot építene, a VSquare megfogalmazása szerint ugyanis egész „mini-Dubajt” álmodott meg a jelenleg a MÁV, vagyis a magyar állam tulajdonában lévő területre, irodablokkokkal és luxuslakásokkal. A beruházásról a hírlevél szerint már előrehaladott tárgyalások zajlanak Alabbar és a kormány között, az ötlet állítólag már egy kormányülésen is előkerült, a területet birtokló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) pedig vizsgálja az Emaar terveit. 

A Telex megkeresésére a XIII. kerület önkormányzata csak annyit közölt, hogy nincs tudomásuk a tervezett beruházásról, a XIV. kerület pedig azt írta, az önkormányzat részéről senki nem állt és nem áll kapcsolatban a fejlesztővel. A Fővárosi Önkormányzat sajtóosztálya szintén azt válaszolta, hogy Budapest vezetése nem tudott a projektről, és bár a főváros bármilyen városfejlesztésről kész lenne tárgyalni a kormánnyal vagy a beruházókkal, a tapasztalat az, hogy az ilyen léptékű projekteket a kormány kiemelt beruházási státusszal látja el. 

Alabbar az Egyesült Államokban szerzett pénzügyi diplomát a hetvenes években, majd az Emírségek központi bankjánál dolgozott. 1992-ben – mielőtt ingatlanfejlesztésbe kezdett – Dubaj gazdasági fejlesztésért felelős állami ügynökségének vezetője lett, és közeli bizalmi kapcsolatba került Dubaj uralkodójával és nem sokkal ezelőttig az egész Egyesült Arab Emírségek elnökével, Mohamed bin Rásid al-Maktúmmal. Így nem csoda, hogy a VSquare kormányközeli forrásai szerint amikor a kormány az Emaarral tárgyal, lényegében az Emírségekkel tárgyal.

(Címlapképünkön: Dubaj látképe a Burdzs Kalifával 2023. április 4-én.)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

A kék ég felettünk

Jobb hangversenyt elképzelni sem tudtunk volna Kurtág György 100. születésnapján: a koncert nemcsak muzsikusokat, hanem mindenféle jelességeket és a széles közönséget is a Müpába vonzotta, megközelíthetővé tette Kurtág György életművét, miközben miniatűröket és nagyobb műveket, a pianínótól a nagyzenekarig mindent felsorakoztatott. Meg egy világsztárt.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.