Fideszes ingatlanbotrányra bukkantunk, amire a rendőrség is felfigyelt

Belpol

Hűtlen kezelés gyanújával nyomoz a rendőrség egy IX. kerületi önkormányzati telek eladása miatt. És nem ez az első nagyobb botrány errefelé.

Még januárban indult meg a nyomozás ismeretlen tettes ellen egy olyan ingatlan eladása ügyében, amelyet a fideszes vezetésű ferencvárosi önkormányzat cége értékesített – közölte a Narancs.hu érdeklődésére októberben a rendőrség a IX. kerületi Lenhossék 18. szám alatti telek eladásáról. Ennél több információhoz nem jutottunk, ugyanis a Budapesti Rendőr-főkapitányság további tájékoztatást a nyomozás érdekeire való tekintettel nem kívánt adni.

Láthatóan nemcsak a rendőrség – ami részükről akár érthető is –, de a közvagyonnal gazdálkodó önkormányzat is igyekezett minél nagyobb titokban kezelni az ügyet. Az értékesítésbe a képviselő-testületet nem vonták be, csak utólag értesítették.

Nagy telek, nyomott áron

Egyébként egy igencsak nagy, 950 négyzetméteres beépítetlen ingatlanról van szó, amely korábban a rendőrség által is megnevezett a Feszofe Nonprofit Kft. tulajdonában volt, amely egyébként a ferencvárosi önkormányzat szociális foglalkoztató cége. Bő egy éve, 2017. szeptember 28-án eladta a Geos Project Development Kft.-nek nettó 220 millió, bruttó 280 millió forintért, 238 ezer forintos négyzetméteráron.

A Lenhossék utca 18. látképe. Jó nagy telek, jó helyen

Az ügyre viszont felfigyelt Baranyi Krisztina képviselő – aki az időközben megszűnt Együtt színeiben jutott mandátumához –, majd közérdekű adatigénylést nyújtott be az önkormányzathoz, amely lepattintotta, csupán az értékbecslésbe avatta be. Ez azonban elegendő alapot adott a gyanúra, hogy a Feszofe a piaci ár alatt értékesíthette a telket, ezért feljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen, amely végül elrendelte a nyomozást.

Baranyi azt mondta a Narancs.hu-nak, az ő becslése szerint akár 500 millió forint kár is érhette az önkormányzatot az eladás miatt.

A jó munkához kevés idő is elég

Mint a képviselőtől megtudtuk, az értékbecslő mindössze 3 nap alatt készítette el szakvéleményét, amelyben összehasonlító elemzése során lényegesen rosszabb adottságú, Soroksári, illetve Kén utcai telkekkel vetette össze a Lenhossék utcai ingatlant – magyarázta lapunknak.

Ennek az lett az eredménye, hogy a becslésében 193 millió forintra jött ki a telek értéke, igazodva a Soroksári úti és Kén utcai telkek 90-100 ezer forintos négyzetméterárához.

Pedig az elemzés a Vágóhíd utcában hivatkozott egy 346 ezer, illetve a hozzá hasonló telken 715 ezer forintos áron kínált ingatlanra is. Baranyi szintén talált 710 ezer forintos négyzetméteráron hirdetett, hasonló adottságú középső-ferencvárosi, városrehabilitációs zónában fekvő telket, majdnem a Lenhossék utcai ingatlannal megegyező méretben, 953 négyzetméteren. Bár az értékbecslés egy másik módszert is alkalmazott, amely az ingatlan hasznosításával az ingatlanfejlesztéssel elérhető vevői hasznot kalibrálta, a végső értékelésben nem ezt, hanem a 193 millió forintos értéket vette alapul.

Áron alul?

„Az önkormányzat 700 millió forint körüli összeget kaphatott volna az ingatlanért, amelyet mindösszesen 220 millió forintért adtak el. Nem lehet alappal hivatkozni arra, hogy az értékbecslésben szereplő árnál némileg többért adták el, mivel az ingatlanbecslés helytelenül értékel” – jelentette ki lapunknak az ellenzéki képviselő.

Baranyi felhívta a figyelmet arra a nem mellékes körülményre, hogy Ferencváros a felpörgő budapesti ingatlanpiac egyik kiemelt területe, Újbuda és Angyalföld után a legfelkapottabb környék az új építésű lakások piacán. „Vélhetően Középső-Ferencváros iránt ez a kereslet fenn is marad hosszabb távon, mivel elhelyezkedése kedvező, területe szűkös. Az itteni telekvásárlás jó befektetésnek számít, az ingatlanpiaci hirdetéseket nézve akár lakóingatlanok, akár irodák értékesítéséből jelentős bevétel és haszon származhat” – állapította meg a képviselőnő.

Érdemes néhány szót szólni a vevőről, az ukrán gyökerekkel rendelkező Geos Project Development Kft.-ről. Tíz évvel ezelőtt alapították ukrán személyek Tranzit Hungária néven, 2017. márciustól viseli jelenlegi nevét, 2017. júliustól pedig két ciprusi offshore cég (Credex Ukr Debt Found Ltd, Voleira Investments, amelyek mögött további ciprusi és Virgin-szigeteki offshore cégek húzódnak) vett át üzletrészt. Mára csak egy ukrán állampolgár, Rekunyik Jaroslav maradt benne.

Offshore végződés

A Tranzit 2015-ben kezdte építeni ferencvárosi ingatlanportfólióját. 2016-ban például egy Ráday utcai–Lónyay utcai dupla telket vett meg hasonlóan furcsa módon. Baranyi Krisztina a Ráday–Lónyay telek ügyében is feljelentést tett, amit az ügyészség nem tartott megalapozottnak. Arra hivatkozva utasította vissza a nyomozást, hogy csak az adásvétel után egy héttel lett a vevő offshore hátterű.

Bácskai János, a IX. kerület polgármestere beszédet mond egy felújított ferencvárosi épület átadásán 2014-ben

Bácskai János polgármester beszédet mond egy felújított ferencvárosi épület átadásán, 2014-ben

Fotó: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

 

Baranyi közösségi oldalán hívta fel a figyelmet a teleküzletek mutyizás gyanújára 2016 januárjában: a Ráday utcai telekhez ugyanis 451 millióért jutott hozzá a Tranzit, miközben az ott létesülő 70 lakásos társasházban lakásonként 120 millió forintért kér. Martos Dániel, a ferencvárosi vagyonkezelő vezérigazgató-helyettese először Facebook-üzenetben szólította fel a képviselőt, hogy törölje a posztot, majd beperelte a képviselőt rágalmazásért. A pert aztán elveszítette a vagyonkezelő.

Az értékesítést nyomon követő 444 azt írta ezekről az ügyekről, hogy a ferencvárosi vagyonkezelő és az önkormányzat tudta előre, hogy a nagy értékű telkeket totálisan átláthatatlan hátterű üzleti köröknek adják el, nagyon jutányosan, pedig az Alaptörvény tiltja, hogy közvagyont átláthatatlan hátterű cégek vásároljanak meg.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.