A bolton a WÉS Delikát emblémája díszeleg, a tűz esetén értesítendő helyen az italt gyártó WÉS Rt. szolnoki központjának a címe. Mint kérdésünkre Szilvás Zoltán, a WÉS Rt. vezérigazgatója mondja, a WÉS Delikát "átengedte" a Xénia Egyesületnek korábbi mintaboltját. A boltban az Ûrgammák sorozat dekorációi; "űrgammás cuccok" és többféle ízesítésben az IQ Energiaital kaphatók. Ez utóbbi a korábbi, közel 200 forintos literenkénti ár helyett már csak 112 forintért.
Mindezt három héttel azután, hogy a Gazdasági Versenyhivatalban (GV)
kihirdették az ítéletet:
a WÉS Rt. az IQ Energiaital forgalmazásával megtévesztette a fogyasztókat, és mivel IQ fantázianevű termékét engedély nélkül (!) hozta forgalomba, tisztességtelen piaci magatartást is tanúsított. Mostanra megszületett az írásbeli határozat is. Eszerint a WÉS Rt. "a fogyasztók megtévesztésére alkalmas jogsértést valósított meg" az IQ Energiaital elnevezéssel és azzal is, hogy tájékoztatóiban a "bio-energiaital" kifejezést használta. "Ettől a magatartástól" a WÉS Rt.-t a GV eltiltotta. Magyarán: a tévében is sokat reklámozott ital nem forgalmazható a mai csomagolásban és IQ Energiaital néven. A Versenyhivatal 3 millió forintra is megbüntette a céget, amely még fellebbezhet ugyan, de az IQ Energiaital elnevezés használatát akkor is föl kell függeszteni. A GV indoklása nem kevesebbet állít, mint hogy a cégnek az IQ Energiaital névre nem is volt engedélye, csak az IQ ital elnevezésre. Az érvelésből az is kikövetkeztethető, hogy egy új eljárásban ez az elnevezés is jó eséllyel megtámadható. (A Versenyhivatalnál többek között Kalas György támadta meg az IQ Energiaitalt, ő volt az, aki végigvitte az eljárást.)
A Versenyhivatal ítélete jószerivel mindent kifogásolt, amit csak lehetett, bár formailag nem mindentől tiltotta el a WÉS Rt.-t. A kereskedők és a vásárlók is "energiaitalként", vagyis az üdítőitaloktól különböző kategóriájú italként kezelték az IQ-t. Maga az IQ formula is (félre)értelmezési problémát okoz. A "Hello Klublakó!" megszólítású szórólapokon szereplő bio-energiaital kifejezést sem találták jogszerűnek, mert a WÉS a Magyarországon hozzáférhető vizsgálatokkal nem igazolta ennek a jelzőnek az indokoltságát, így ez a "tájékoztatása" nem lehetett megalapozott. "Nem helyeselhető az olyan vállalkozói magatartás, mely öncímkézéssel, vélhető árutulajdonságokkal kívánja befolyásolni a fogyasztók döntését", olvasható a Vérné dr. Labát Éva vezette versenytanács indoklásában.
Az eljárás más problémákat is felszínre hozott. Az energiaital kifejezés miatt az IQ-t össze kellett hasonlítani az egyéb, importból származó, energiaital elnevezésű termékekkel. A forgalomban lévő energiaitalok hároméves forgalmazási engedélyt kaptak, ezek egy termék kivételével 1997 végéig lejárnak. A tavaly életbe lépett élelmiszertörvény alapján nem hosszabbítható meg a forgalmazás, illetve a maihoz hasonló összetételű "energiaitalok" nem engedélyezhetők.
Az élelmiszertörvény és az élelmiszerkönyv
nem határozza meg az energiaital fogalmát, magyarázza a helyzetet Gál Ödön, az OÉTI főosztályvezetője. Az energiaitalokban általában olyan alkotórészek vannak, amelyek segítik az energiatermelést. Nagy mennyiségű cukor, a cukor lebontását és az energiatermelést segítő vitaminok, a zsírlebontást gyorsító anyagok, valamint mindegyik esetben nagy mennyiségű koffein. Vannak olyan zsírlebontást segítő alkotórészek is, amelyek egyes biokémikusok szerint feleslegesek, mert amúgy is megfelelő mennyiségben találhatók a szervezetben.
Korábban nem határozták meg a vitaminmennyiség fölső határát, és a koffeintartalom esetén is csak a kóla típusú italoknál, mondja Gál Ödön. Az új jogszabályok szerint egy adag (egy doboz) vitamintartalma nem lehet több, mint az egynapos vitaminszükséglet, hiszen vitaminokat ezen kívül is veszünk magunkhoz, s ha a többletvitamin nem is feltétlenül káros, de mindenképpen felesleges. Ma az energiaitalok nagy részében ennél jóval több vitamin található. Korábban a kóla típusú italokra 150 mg/l volt a fölső határérték, az energiaitaloknál 320 mg/l volt a jellemző. Ma egységesen 150 mg/l a fölső korlát. Az OÉTI már korábban is megkérdőjelezte az energiaitalok engedélyezésének indokoltságát, de jogi szempontból a tiltást nem lehetett megalapozni. Az új élelmiszertörvénynek azonban a forgalomban lévő energiaitalok - vitamin- és koffeintartalmuk miatt - nem felelnek meg. Erről az OÉTI értesítette a forgalmazókat és a meghosszabbítást engedélyező Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézeteit is.
Az IQ ügyében
a magyar sajtó
ismét kitett magáért, bár nem mindenki jószántából. Rendkívül nagy sajtóvisszhang kísérte - döntően a WÉS Rt. sajátos hírverésének köszönhetően -, amikor a Fidesz egyik sajtótájékoztatójának írásos anyagában azt írták, hogy az "Energy Drinket (...) bizonyos életkorban kifejezetten káros gyermekeknek adni, lévén, hogy enyhe kábítószernek minősül" (vö.: Zűrgammák, MaNcs, 1996. december 12.). Az ügy kapcsán több per indult, ami csak azért nem folytatódott, mert végül is a parlament nem függesztette föl a sajtótájékoztatót tartó Pokorni Zoltán mentelmi jogát.
A Fidesz melléfogását nem lehet és nem is kell mentegetni, de a Versenyhivatal ítélete megerősíti azt, amit a józan ész alapján korábban is gondolni lehetett. Az energiaital elnevezés megtévesztő volt, hiszen a Magyarországon ilyen néven forgalmazott italok koffeintartalma miatt arra lehetett következtetni, hogy "rossz hatással" van a gyerekekre. A fogyasztó megtévesztése ezen a téren is működhetett.
A Fidesz, illetve a Pokorni ellen indított perből országos hír kerekedett. E hír "ellentettjéről" viszont, arról, hogy az ital elnevezése alkalmas a megtévesztésre, tudomásunk szerint a napisajtóban senki nem tudósított - az újságírók egy országos eset kapcsán csak a történet egyik felét írták meg. Egyedül a Magyar Nemzet menthető föl némileg ez alól, bár lehet, mindez csak a véletlen műve. A lapban április 21-én Xénia-Lázálom címmel jelent meg egy cikk, ami kritizálta a "Xénia Láz-mozgalom" tevékenységét. A Félix Film Kft. névtelenséget kérő munkatársa a cikket az abban megszólaltatott György Péter kirohanásának nevezte, ami állítólag komoly anyagi és eszmei kárt okozott a cégnek és az Ûrgammák sorozat körül szervezett mozgalomnak. A tévésorozatban érdekelt Félix Film Kft. és a Félix Invest Kft. legalább 100, illetve legalább 10 millió forintos perrel fenyegette meg a lapot. Az egyik fenyegető levelet az a Muskovszky apuka jegyezte (Muskovszky Gábor ügyvéd, a sajtó szerint a néhai Prisztás József védője), aki a Kossuth rádióban a szülők nevében védelmezte a Xénia-mozgalmat. A kár nagyságát többek között azzal indokolta, hogy a Magyar Nemzet cikke megszakította a filmsorozat külföldre történő eladásáról folyó tárgyalásokat. Azt is állította, hogy a kárfelmérés a Magyar Televízióban is megindult. A Narancsnak mindenesetre nem sikerült olyan személyt föllelnie a tévében, aki erről a kárfelmérésről tudott volna.
Egy másik levélben Czégé Zsuzsa, most éppen a Félix Invest Kft. ügyvezető igazgatójaként azt állítja, hogy a cikk miatt "feltehetően be kell zárnunk Ûrgamma sorozatra épült boltunkat" - azt, amit a múlt héten nyitottak újra a korábbi átalakítás után.
A módszer pontosan ugyanaz,
mint korábban. Vagyis azt állítani, hogy egy-egy kritikus állítás/cikk miatt tíz-, százmilliós nagyságrendű megrendeléstől esik el a cég. Közben pedig, az IQ Energiaital esetében legalábbis, olyan termékről van szó, amelynek még megfelelő engedélyei sem voltak. Ráadásul a fogyasztók számára az IQ Energiaital helyett sokkal pontosabb lett volna a cukorral és narancssűrítménnyel javított savóital elnevezés. (Szilvás Zoltán egyébként azt közölte velünk, hogy az engedélyező hatóságokkal való tágyalás után lehetőséget lát arra, hogy ne sajtsavó, hanem "tejszármazék" szerepeljen az ital gyártmánylapján.)
A Nemzethez visszatérve: a lap néhány héttel később leadott egy Jánosi Györggyel (MSZP) készített interjút, amit nem a témával korábban foglalkozó újságíró készített. Ebben az írásban a céget "tisztázták a vádak alól", mondta a Félix Film említett munkatársa, bár a tárgyalások még nem záródtak le. A Jánosi-interjúval véleménye szerint a Magyar Nemzet elismerte a György Péter-megszólalás "kirohanásjellegét". Információink szerint a Félix-féle társaság a lapkiadóval való tárgyalások során fölajánlotta, hogy akkor állnak el a pertől, ha elbocsátják a cikket jegyző újságírót, Hanthy Kingát. Ezt az információt magukat megnevezni nem kívánó, de megbízható források megerősítették. Erre és az újságíróval szembeni retorzióra nem került sor, eltekintve attól, hogy újabb xéniás cikket nem írhatott. A lap ellenszolgáltatása pedig az MSZP-képviselővel készített interjú volt.
Nincs minden újságírónak ilyen konfliktusos viszonya a Xénia-mozgalommal. Meruk József például a Reformban április 22-én meleg hangú cikket közölt a Xénia Láz-mozgalomról. Mindez nem meglepő; ha kézbe vesszük a Xénia Ûrlap Mi ez a téboly? alcímű, májusi számát, láthatjuk: felelős szerkesztő Meruk József, akit az MSZP nemrég a Magyar Távirati Iroda élére is kiszemelt.
Mint idéztük, a Jánosi-interjút a Félix-féle társaság elégtételként értékelte. A Xéniával kimutatható kapcsolatban leginkább ex-MSZMP-s, BIT-es, jelenlegi MSZP-s káderek vannak. Kapcsolatba került azonban velük Kuncze Gáborné is (lásd MaNcs, idézett cikk), és támogatja a Xéniát a Magyar Bálint vezette kultusztárca is: legutóbb a múlt héten tették közzé, hogy a nyári nyaraltatások kapcsán éppen a Xénia Egyesület kapta a minisztériumtól a legnagyobb, 1,2 milliós állami támogatást.
Langmár Ferenc
