Az Európai Unió országaiban 2009-ben indult útjára az Európai Hulladékcsökkentési Hét, igazán kiugró eredményt pedig 2012-ben ért el, akkor 27 országban közel 11 ezer akció valósult meg. Ez a szám 2013-ra már meghaladta a 12,5 ezret. A különböző akcióötletek megvalósítását a programban részt vevő országok mindegyikében egy, a hulladékok megelőzését segítő szervezet koordinálja, mint szervező. Magyarországon 2012 óta ezt a feladatot az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) látja el. Török Szabolcs, az OHÜ szóvivője kérdésünkre elmondta, hogy míg 2012-ben csupán 7 akciót regisztráltak hazánkból, addig tavaly már 28-at, mintegy 7 ezer résztvevő bevonásával. „Idén pedig a mai napig 148 a regisztrált akciók száma, amelyekbe az önkéntes akciófejlesztők előzetes becslései alapján több mint 100 ezer résztvevő kerül közvetve vagy közvetlenül bevonásra.”
| ||
Az idei akciót október első napjaiban kezdték el hirdetni, a regisztrációk azóta folyamatosan érkeztek, az akció kezdete előtt 2-3 héttel már napi 3-4 regisztrációt fogadtak. Az akciótervek nagy része az újrahasznosítás témakörében mozog, illetve az is megfigyelhető, hogy a sok új kezdeményezés mellett a mostani pályázók sok ihletet merítettek az előző évek ötleteiből is. Saját tervvel ugyanúgy lehet pályázni, mint csatlakozni más, már meglévő és elfogadott tervekhez – a lényeg, hogy tegyünk valamit.
„Az akcióötleteket igyekszünk minél részletesebben megismerni, minden esetben felvesszük a kapcsolatot személyesen a jelentkezőkkel, és ha szükség van rá, akkor segítünk az akcióötlet átformálásában” – tájékoztatott Török, és hozzátette, ez a segítség személyre és szervezetre szabott szakmai segítség, hogy a jelentkezők minél jobban ki tudják dolgozni a terveket és meg tudják valósítani a projekteket, ha pedig bármilyen, szakmai szempontokat érintő hibát észlelnek a tervben, arra is felhívják a figyelmet, és segítenek változtatni, esetleg bővíteni azt. Az anyagi támogatás egyik országban sem jellemző, hiszen itt az alapvető cél az önkéntesség, és hogy a program tudatosítsa az emberekben: nekik lesz jó, számukra hoz megtakarítást, ha ügyelnek a környezettudatos szempontok alkalmazására a mindennapi életben. Ráadásul a hét igazán jó közösségformáló erő is, hiszen lehetőséget nyújt arra, hogy kisebb és nagyobb közösségek (család, iskolai osztály, munkahelyi közösség) a szabadidejüket egymással töltsék, és egy-egy megoldandó problémára közös erővel fókuszáljanak.
| ||
Az akciótervek beregisztrálása és az OHÜ jóváhagyó levele után pedig nincs is más dolga az ötletgazdának, mint hogy összeszervezzen egy kis csapatot a megvalósításhoz, majd azt fotókkal és videókkal dokumentálja, illetve maximum egy oldalban összefoglalja az eredményeket és a tapasztalatokat, azt, hogy mit és hogyan sikerült megvalósítaniuk, hány ember dolgozott együtt, és mit értek el. A beküldött anyagokat az Európai Hulladékcsökkentési Hét weboldalán mindenki elérheti.
Mivel idén az ételhulladék van a hét középpontjában, az idei projektektől olyan hasznos kérdésekre kaphatunk válaszokat, mint a hogyan főzzünk a maradékok felhasználásával, vagy a hogyan komposztáljunk helyesen. Ha pedig a korábbi évek akcióiból kívánunk ihletet meríteni, elmélyedhetünk a bevásárlólista létjogosultságában, a cigarettacsikkek helyes gyűjtésében, vagy a használt és megunt cuccaink kiselejtezésében, és aztán azok bolhapiacon való kiárusításában.
| ||
Az OHÜ emellett számos más, környezettudatos életmódra nevelő kampányt bonyolít le, mint például a Zöldlista vásárlóprogramot, amely elsősorban a háziasszonyokhoz szól, és a környezettudatos vásárlásra hívja fel a figyelmet; a Belső értékek elnevezésű elektromos és elektronikai hulladékgyűjtő akciót, amely inkább a családok férfi tagjait igyekszik elérni; vagy a TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért szemétgyűjtési akciót, amely minden korcsoportot meg tud szólítani, az iskolásoktól a nyugdíjasokig. Ez utóbbi programra egyébként előzetesen 120 ezer önkéntes regisztrált idén, a tavalyi 75 ezerhez képest. „Kifejezetten népszerű még a KUKAkulTÚRA – Hulladékkezelők nyílt napja rendezvényünk, amelynek keretében hulladékkezeléssel foglalkozó cégek nyitják meg kapuikat a látogatók előtt, így mindenki közvetlen közelről láthatja, mi történik a szelektíven, elkülönítetten gyűjtött hulladékkal” – mesélte az OHÜ szóvivője.
Elmondása szerint a kampányaik egyre növekvő népszerűségéből is látszik, hogy a magyar lakosság egyre nyitottabb a környezettudatossággal kapcsolatos kérdésekre, és egyre nagyobb az igény a témához kapcsolódó tudás elsajátítására is. „Felméréseink szerint a lakosság döntő hányada (több mint 70 százaléka) már egyetért a hulladékos problémák megoldási módjával, például a szelektív hulladékgyűjtéssel. Az infrastruktúra adott is mindehhez: 9,1 millió lakosnak lehetősége is van arra, hogy részt vegyen a szelektív gyűjtésben, de rendszeresen csak 1,2 millió ember él ezzel” – mondja Török, és hozzáteszi: az egyetértés még nem fordult cselekvésbe, ezért van szükség minél több figyelemfelkeltő és a társadalom széles rétegét megszólítani és bevonni képes kampányra és akcióra.
