„Törökország jogállam” – mondja a török nagykövet

  • narancs.hu
  • 2016. június 9.

Bionarancs

A friss Narancsban menekültekről, EU-tagságról faggattuk Törökország budapesti nagykövetét, Sakir Fakilit. Részlet.

Magyar Narancs: A török kormány azt szeretné, ha minden tagállam venne át menekülteket Törökországból, vagy ez mindegy, csak az összlétszám stimmeljen?

Sakir Fakili: A partnerünk az Európai Unió, nem az egyes tagállamok. Április 23-án Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke maga mondta, hogy Törökország nyújtja a világon a legjobb példát a menekültekkel való bánásmódban.

MN: Ehhez képest a menekültekkel foglalkozó civil szervezetek – Human Rights Watch, Amnesty International – beszámolóiból az derül ki, hogy Törökországban elterjedt a menekülők önkényes fogva tartása és kitoloncolása. Olyan vádak is megjelentek, hogy lőnek a menekültekre a határon.

SF: Ezek az állítások egyáltalán nem igazak. A szírek Törökországban átmeneti védelmi státuszt élveznek. Ez azt jelenti, hogy szabadon és megkülönböztetés nélkül beléphetnek az országba, befogadjuk és ellátjuk őket, és nem küldjük vissza őket a származási országukba. Természetesen vannak, akik saját akaratukból mennek vissza. De nem lövünk rájuk, és nem küldjük őket vissza erőszakkal. Eddig a török nép is nagyon elfogadó volt, nem kaptunk hírt nagyobb konfliktusról a lakosság és a szír menekültek között.

MN: A török kormány kivizsgálja ezeket a vádakat?

SF: Természetesen, Törökország jogállam, minden szíriainak joga van feljelentést tenni a rendőrségen. Egyébiránt én is olvastam az említett civil szervezetek beszámolóit. Azt írják, hogy egyes határ menti területek el vannak zárva az újságírók elől, de azt állítják, hogy kitoloncoljuk az embereket. Hogy lehetnek ilyen biztosak benne, ha nem is jártak a határnál?

További éles kérdések és sajátos válaszok Teczár Szilárd interjújában, a Magyar Narancs friss, június 9-i lapszámában olvashatók.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.