„Törökország jogállam” – mondja a török nagykövet

  • narancs.hu
  • 2016. június 9.

Bionarancs

A friss Narancsban menekültekről, EU-tagságról faggattuk Törökország budapesti nagykövetét, Sakir Fakilit. Részlet.

Magyar Narancs: A török kormány azt szeretné, ha minden tagállam venne át menekülteket Törökországból, vagy ez mindegy, csak az összlétszám stimmeljen?

Sakir Fakili: A partnerünk az Európai Unió, nem az egyes tagállamok. Április 23-án Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke maga mondta, hogy Törökország nyújtja a világon a legjobb példát a menekültekkel való bánásmódban.

MN: Ehhez képest a menekültekkel foglalkozó civil szervezetek – Human Rights Watch, Amnesty International – beszámolóiból az derül ki, hogy Törökországban elterjedt a menekülők önkényes fogva tartása és kitoloncolása. Olyan vádak is megjelentek, hogy lőnek a menekültekre a határon.

SF: Ezek az állítások egyáltalán nem igazak. A szírek Törökországban átmeneti védelmi státuszt élveznek. Ez azt jelenti, hogy szabadon és megkülönböztetés nélkül beléphetnek az országba, befogadjuk és ellátjuk őket, és nem küldjük vissza őket a származási országukba. Természetesen vannak, akik saját akaratukból mennek vissza. De nem lövünk rájuk, és nem küldjük őket vissza erőszakkal. Eddig a török nép is nagyon elfogadó volt, nem kaptunk hírt nagyobb konfliktusról a lakosság és a szír menekültek között.

MN: A török kormány kivizsgálja ezeket a vádakat?

SF: Természetesen, Törökország jogállam, minden szíriainak joga van feljelentést tenni a rendőrségen. Egyébiránt én is olvastam az említett civil szervezetek beszámolóit. Azt írják, hogy egyes határ menti területek el vannak zárva az újságírók elől, de azt állítják, hogy kitoloncoljuk az embereket. Hogy lehetnek ilyen biztosak benne, ha nem is jártak a határnál?

További éles kérdések és sajátos válaszok Teczár Szilárd interjújában, a Magyar Narancs friss, június 9-i lapszámában olvashatók.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.