Zöldivászat – Vodkával az esőerdőkért

  • Linder Bálint
  • 2014. november 14.

Bionarancs

Bort, sört vagy töményet igyon, aki aggódik a természetért?

Magyarországon az ésszerű keretek közé szorított italfogyasztás propagálása sajnos állandóan időszerű téma. Csakhogy miközben a piaci szereplők, egészségügyi szakemberek, társadalmi szervezetek és a média jóvoltából bizonyos időszakokban a csapból is ez folyik, szokás szerint agyonhallgatják a zöldmegfontolásokat. Ez annál is érthetetlenebb, mivel az úgynevezett problémás ivás tekintetében közismerten rosszul állunk: kevesen választanak biobort, alig törődünk sörünk csomagolásával, az utunkba kerülő kisüsti, viceházmester ökológiai lábnyomával.

false

Igyon-e egyáltalán, aki szívén viseli a bolygó sorsát? Vállalható-e hosszú távú környezetterhelés egy múló szalonspiccért? Nem az volna az üdvözítő, ha egyszerűen hátat fordítanánk az alkoholnak? Ehhez hasonló kérdések nyilván régóta ott motoszkálnak olvasóink fejében, amikor reggelente az előző éjszaka következményeit és tanulságait latolgatják. Tényleg hosszan lehet sorolni az absztinencia közvetlen ökológiai előnyeit, csakhogy éppen ilyen nyomós érvek szólnak amellett is, hogy időről időre jó lelkiismerettel a(z üveg)pohár fenekére nézzünk.

Whisky az üvegházban

Tetszik, nem tetszik, a nyugati világban a társas érintkezés mai napig legnépszerűbb formája az italozás közbeni kvaterkázás. Ilyenkor csökkennek a gátlások, de az alkoholban gyakran feloldódik a technokrata szkepszis, a fogyasztói nihilizmus is; ismerőseink, alkalmi ivócimboráink megengedőbbé válnak a zöldeszmékkel, -eljárásokkal kapcsolatban. Borközi állapotban kiderülhet, milyen (ödipális) konfliktus miatt távolodott el az illető földanyától és miként lehet ezt helyrehozni; egy ilyen helyzet kiaknázásáról bűn lemondani a világ mai állapotában. Az is tagadhatatlan, hogy bizonyos mértékű alkohol jótékonyan hat a tágabb ökológiai, ökopolitikai összefüggések felismerésében kulcsszerepet játszó holisztikus gondolkodásra, amely napjainkban annyira hiányzik a vakon termelő és fogyasztó tömegek kognitív eszköztárából. (Baj akkor van, ha valaki rendszeresen túl sokat iszik, és se a fát, se az erdőt nem látja.) Arról pedig még nem is beszéltünk, hogy az ivással felhagyók közül az üresség érzése elől menekülve hányan ugranak fejest a konzumerizmus valamelyik nem kevésbé ártalmas bugyrába és/vagy eldobható csomagolású üdítőket, vizet kezdenek vedelni nyakló nélkül.

Dilemmáink itt korántsem érnek véget, a "mit" és a "hogyan" kérdéseire is választ kell találnunk. David Kennedy, a brit kormány mellett tanácsadó testületként működő Klímaváltozási Bizottság (Committee on Climate Change) vezetője tavaly azzal sokkolta a közvéleményt, hogy a Föld megmentése érdekében az ország polgárainak le kellene állnia a közkedvelt báránysült és a sör fogyasztásával. Az általa idézett tanulmány szerint a szóban forgó háziállatot kiugróan magas metánkibocsátása (a szén-dioxidnál jóval károsabb hatású üvegházgáz) miatt kellene eltávolítani az étlapokról; a komló és a maláta termesztése, illetve feldolgozása sörré és whiskyvé pedig a szigetország üvegházgáz-kibocsátásának másfél százalékát adja. A klímaügyi tótumfaktum persze sietett hozzátenni, nem várja honfitársaitól, hogy teljesen lemondjanak a szaftos húsokról és a pubok látogatásáról, viszont mindenkinek azt javasolja, hogy fokozatosan térjen át a klímabarát ételekre és italokra. A sör és a whisky barátai ebbe aligha fognak belenyugodni. Annál is inkább, mert három évvel ezelőtt a szintén közpénzből működő, tekintélyes Food Climate Research Network nevű kutatócsoport a lakosság italozási szokásainak hatását vizsgálva arra jutott, hogy a klímára nézve egyik italféle sem rosszabb (jobb) a másiknál - a károsanyag-kibocsátás szempontjából elhanyagolható a különbség egy alkoholegységnyi sör, bor és tömény előállítása között. A feladat tehát az, hogy minden kategórián belül megtaláljuk a legzöldebb megoldást.

Langyos sör és tehenek

A hazai sörivók, -gyártók, -forgalmazók és a hatóságok számára is támpontként szolgálhatnak az amerikai New Belgium sörfőző vállalat tapasztalatai. A cég azután kezdte el vizsgálni legnépszerűbb terméke, a hatos csomagban kínált Fat Tire teljes életciklusának szén-dioxid-kibocsátását, hogy fokozatosan kizöldítette gyártási folyamatát. Hatékonysági beruházásokkal csökkentették az energiaszükségletet és áttértek a megújuló használatára. Az eredmények a kutatórészleg tagjait is alaposan meglepték. A fenti reformok mérsékelték ugyan a Fat Tire szénlábnyomát, de nem radikálisan. Annak legnagyobb részéért - közel egyharmadáért - továbbra is az áruházi hűtőszekrények felelősek. A hideg bolti sörről tehát zokszó nélkül le kell mondanunk, és aki igazán komolyan veszi magát, otthon is beéri kellemesen szobahőmérsékletű vagy pincehideg itallal (így mellesleg a kánikulában különösen kellemetlen torokfájást is elkerülhetjük). A langyos sör gondolata első hallásra ijesztőnek tűnhet, de csak amíg nem vetettünk egy pillantást a klímával kapcsolatos legújabb előrejelzésekre. Az átállást kezdhetjük a hagyományosan nem hűtve fogyasztott fajtákkal, például az erős sörökkel, de még jobb, ha elhatározzuk, hogy ezentúl csak télen iszunk sört, amikor az erkélyen vagy az ablakból egy szatyorban kilógatva magától is lehűl. A New Belgium szakemberei szerint a gyártók az alapanyag-előállítás zöldítésével: a komló, árpa és a többi organikus termesztésével is jelentős szén-dioxid-kibocsátást spórolhatnak meg. Egy dán cég azzal büszkélkedik, hogy egy új enzim révén elért hatékonyabb erjesztés révén Clime8 nevű sörének emissziója nyolc százalékkal csökkent. Ne feledjük viszont, hogy a sokat utazó importáru vagy a rendszeresen messziről, autóval beszerzett hazai biosör végeredményben minden nemes erőfeszítésünket tönkreteheti.

false

A csomagolás szintén kardinális kérdés - mutatnak rá fájó szívvel az amerikai sörfőzők. Az USA-ban nincsenek újratölthető üvegek, az egyszer használatos palackok emiatt a Fat Tire kibocsátásának egyötödéért felelnek. Európában a magára valamit is adó fogyasztó betétdíjas üvegből tölt vagy csapolt sört rendel; a dobozosra, egyéb eldobható csomagolásra rá se hederít. Reményt keltő fejlemény, hogy két éve a Szegedi Ifjúsági Napokon már felbukkant a betétdíjas, visszaváltható söröspohár. Ennek hiányában se legyünk elveszettek, hiszen egy állhatatos fesztiválozó egyetlen szokványos műanyag pohárral is végig tudja inni az egész hetet. A nem visszaváltható sörösüveget ne vigyük automatikusan a szelektívbe, máshol is szükség lehet rá. Néhány éve thaiföldi buddhista szerzetesek például több mint egymillió palackot építettek bele szentélyük falába és tetőzetébe, aminek azóta is csodájára jár a világ. A gyártóknak a lejárt szavatosságú sört nem kell kapásból a lefolyóba önteniük: a treehugger.com beszámolója szerint egy kelet-angliai sörfőzde a környék gazdáinak adja a nyakán maradt készleteket - a táplálékhoz kevert ital a jelek szerint igen kedvező hatást gyakorol a tehenek egészségére és kedélyállapotára.

Biobor és organikus tequila

Tyler Colman, a neves amerikai borközgazdász (blogja: drvino.com) szakértők bevonásával kiszámolta, miként foghatja vissza szolid alkoholizmusának klímára gyakorolt hatását. Úgy találta, hogy az organikus gazdálkodás rendkívül előnyös a talaj minősége és az élővilág egészsége szempontjából, ám lényegesen kisebb a szerepe a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésében. Jóval fontosabb, milyen messziről, milyen szállítóeszközökkel és csomagolásban érkezik a bor. Bonyolult, sokparaméteres egyenletről van szó, amit a magyar zöldivó egy mozdulattal lesöpörhet az asztalról, ha import helyett jó minőségű hazait vesz, betétdíjas üvegben (ha pedig a termelőtől vásárol, mindig visz magával palackot). Mondani sem kell, hogy fröccshöz ásványvizet önteni ökológiai szempontból is vállalhatatlan.

A bioitalok tekintetében Nyugat-Európában és Észak-Amerikában egyre bővül a választék, az itthoni vásárlók azonban egyáltalán nincsenek elkényeztetve. A biosörnek szinte láthatatlan a piaca, a boroknál jobb a helyzet, itt viszont az egész kontinensen némi zavar uralkodik. Az EU-ban csak az ökológiai gazdálkodásból származó szőlő termesztésére van egységes szabályozás, a biobor előállítására nem, ezért országonként és minősítő szervezetenként változhat, mit tekintünk annak - derül ki a tudatosvasarlo.hu egy tavalyi cikkéből. Nálunk a Biokontroll Hungária Kht. ad ki minősítést a 2006 után előállított borokra a Magyar Biokultúra Szövetség ajánlásai alapján. Eszerint a mustjavításhoz kizárólag ökológiai származású mustkészítmények használhatók répacukor helyett, a palackokat csak parafa dugóval lehet zárni, amelynek jelölése is csak égetéssel és nem nyomtatással oldható meg; palackozni pedig csak üvegbe szabad. Hazánkban az összes szőlőterületnek (nyolcvan-kilencven ezer hektár) hozzávetőleg egy százalékán termesztenek organikus szőlőt, az így készült bort kínáló gazdaságok száma egy-két tucatra tehető. A tömények piacán még szomorúbb a helyzet, igaz, ebben a szegmensben külföldön is lassú a fellendülés. Feljövőben van az organikus tequila, gin és rum piaca, de a jelek szerint biovodkából a legnagyobb a választék. Ezek növényi alapanyaga természetesen soha nem látott mesterséges rovar- és gyomirtót, génmódosítást, műtrágyát; üvegük könnyebb, haladóbb vállalkozások pedig energiaszükségletüket is zöldúton biztosítják - egy izlandi vodkagyár értelemszerűen geotermikus energiával. A bogyós termésű Acai pálmából és vodkából készült italt forgalmazó Veev a világ első szénsemleges alkoholgyártója; a vállalat egyebek mellett azzal büszkélkedhet, hogy minden eladott palack árának egy részét esőerdő-megőrzési programra fordítja.

*

Nem kerülhetjük meg a helyválasztás és a mennyiség kérdését sem. Otthon, egyedül inni, a társasági italozás fent említett előnyei miatt, nem ajánlott. Kocsmába értelemszerűen tömegközlekedéssel vagy gyalog érkezzünk, a részeg kerékpározás társadalombiztosítási és ökológiai költségei tetemesek lehetnek. ("X. Y. budapesti lakos egy szórakozóhelyről hazafelé tartva hajnaltájt facsemetének vezette kerékpárját.") A mértéktelen italfogyasztás egyébként is kiugró zajszennyezéssel járhat, a kórházi detoxikálás autózást vonz maga után. Ha egy kicsit mégis elvetettük a sulykot, vigasztaljon a tudat, hogy amit egy öreg platánnak támaszkodva kiöklendeztünk, az száz százalékban lebomlik.

Neked ajánljuk

Elszáll az Orion

„A témáról eddig még nem született átfogó kiállítás, amely ennyire komplex módon mutatná be a két háború közötti, metropolisszá nőtt Budapest világát” – olvasható a Magyar Nemzeti Galéria beharangozójában, ami alapján az intézmény nyári tárlata éppúgy lehet két­élű nosztalgiával átszőtt szemfényvesztés, mint az urbanizáció kelléktárának tételes feldolgozása történelmi tanulságokkal.

Zuhanástörténetek

„A Felfelé zuhanásban Kadarkai Endre a magyar popkulturális ikonok történeteit járja körül, akiknek életútja valamilyen tragikus fordulat kapcsán mélyzuhanást vett” – halljuk a nemrégiben indult riportsorozat bevezetőjében. Ígéretes felütés, de rejt magában rizikót. Rögtön a kérdés: mit is jelent egyáltalán az, hogy valaki „magyar popkulturális ikon”?

Élet, nagyság

Rengeteg kraft, nyitottság és bátorság van a szakmában, még a bérletrendszerben működő vidéki kő bábszínházakban is. Ám az erős mezőnyben is kiemelkedő volt a Free­szfe két előadása a Magyarországi Bábszínházak 15. Találkozóján, a nyolcéves kortól ajánlott A halhatatlanságra vágyó királyfi és a leginkább felnőtteknek, esetleg középiskolásoknak szánt Mundstock úr.

Az akasztott ember égő háza

Magyarországon a katolikus papság minden évben, Szent Miklós napján felszenteli a pálinkát. Magyarországon a miniszterelnök úgy akar újabb szavazókat felcsípni, hogy pálinkázós fotókat publikál magáról. A pálinka hungarikum, a hungarikum meg valamiféle pecsét, mely azt hivatott garantálni, hogy az illető produktum a földi javak legkiválóbbika, amelyet csak nekünk teremtett nagy jókedviben a szent atyaúristen.

Lendületből

Vasárnap több mint 50 településen pótolták a veszélyhelyzet miatt elmaradt időközi önkormányzati választásokat. Összesen 74 különböző választást tartottak, számos helyen ugyanis párhuzamosan lehetett voksolni polgármesterjelöltekre és egyéni képviselőjelöltekre. A választások többsége pártpolitikai szempontból érdektelen volt, mert csak független jelöltek indultak. Ahol viszont versenybe szálltak a pártok, ott elég egyértelmű kép rajzolódott ki az ellenzék folytatódó vesszőfutásáról és a Fidesz egyre nyomasztóbb fölényéről.

Jogfosztás után

Az amerikai legfelsőbb bíróság döntésével egyik napról a másikra illegálissá vált az abortusz jó néhány tagállamban, rövidesen pedig akár az államok felében lehet tiltott vagy erősen korlátozott ez a jog. Sokan attól félnek, hogy ez csak a kezdet: az eddig a tagállami jogköröket hangsúlyozó abortuszellenesek immár országos tiltást szeretnének, miközben más jogok is veszélybe kerülhetnek.

Együtt egymás ellen

Egy időben tartják 2024-ben az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat, ami tovább bonyolítja az ellenzék helyzetét. Vannak olyan polgármesterek, akik szerint minthogy eddig is nehezített pályán mozogtak, ezt a helyzetet is kezelni lehet majd.

És tényleg a fejükre omlik

Üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás bűntettével, hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják a Magyar Pünkösdi Egyházhoz tartozó Közösségi Misszió előzetes letartóztatásban lévő ügyvezetőit. Az egyházvezetés 2019 óta mindenről tud, de nem foglalkozott a feltárt visszásságokkal. Most is hallgatnak.

„Még nem látott várost”

Ha egyszerre tartják az EP- és az önkormányzati választásokat, az ellenzéknek nyár végére ennek megfelelő választási stratégiát kell kidolgoznia. Csárdi Antal LMP-s képviselővel beszélgettünk még a fővárosi terek államosításáról, a költségvetésről, az extraprofitadóról és Hadházy Ákosról is.