A járvány miatt egyre több a drogkereskedő és nőtt a fogyasztók száma is

  • narancs.hu
  • 2020. június 25.

Bűn

Ez derül ki az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának jelentéséből.

Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának csütörtökön közzétett jelentése szerint a koronavírus-járvány miatt a világban egyre többen foglalkoznak drogkereskedelemmel, és nőtt a kábítószer fogyasztók száma is.

A tanulmány szerint a növekvő munkanélküliség és a munkapiac szűkülő lehetőségei következtében a legszegényebbek egyre kiszolgáltatottabbá válnak a kábítószer-kereskedőkkel szemben.

A szegénység, az oktatás hiánya és a társadalmi kirekesztés továbbra is azok a fő tényezők, amelyek növelik a kábítószer fogyasztás kockázatát – hangsúlyozta Ghada Waly, a hivatal igazgatója.

A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy habár a járvány megszakította a hagyományos beszállítási láncokat, a kereskedők új útvonalakat és ellátási módszereket találnak ki, ami fokozza a drogkereskedelmet. Ezen kívül felhalmozódtak az el nem adott kábítószerek, így fennáll a veszélye annak is, hogy a korlátozások enyhítése után azok elárasztják a világpiacot. Rámutat továbbá arra is, hogy Afganisztánban, a világ legnagyobb ópiumtermelő országában, a járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések akadályozták az idei betakarítást, ami hiányhoz vezethet világviszonylatban.

Ez azt eredményezheti, hogy a kábítószert használók a könnyebben hozzáférhető szintetikus narkotikumokhoz folyamodnak, továbbá még károsabb felhasználói szokások is jelentkezhetnek, mint például a gyakoribb intravénás alkalmazás.

2018-ban a kannabisz volt a leggyakrabban használt kábítószer, a becslések szerint 192 millió ember fogyasztotta világszerte. Az opioidok azonban továbbra is a legkárosabbak, az elmúlt évtizedben a fogyasztásuk következtében bekövetkezett halálesetek száma 71 százalékkal nőtt, nők esetében 92 a férfiaknál 63 százalékkal.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.