Továbbra is virágzik az illegális kutyakölyökexport

Ebek és nepperek

Riport

Határokon átnyúló, kiterjedt maffiahálózat szakosodott a kölyökkutyák feketekereskedelmére. A bizniszt az sem akasztotta meg igazán, hogy 2021 májusában a Központi Nyomozó Főügyészség és a rendőrség a Viharsarokban tizenegy helyszínen akciózott, és hogy az ügybe belebukott a Békés megyei főállatorvos.

„Újságíróként nem tud beépülni. Láttam egy magát profinak mondó olasz tévéstábot kínosan felsülni. Ha valaki inkognitóban telefonon egy szóval többet kérdez, azonnal gyanút fognak és bontják a vonalat. Egymással zárt Viber-, illetve Facebook-csoportokban tárgyalnak a szaporítók, a közvetítők és a nepperek, idegent még véletlenül sem engednek be. Itt látni az »árut«, naponta akár több száz kutyát is. Itt kötik az üzleteket. Vannak, akik komplett beszállítói és logisztikai hálózattal rendelkeznek. A külföldi megbízások és rendelések alapján a nepperek vagy megbízottaik és a szállítók mennek a kijelölt találkozópontra, ami többnyire egy benzinkút vagy egy étterem parkolója. Egy mobilszámot ismernek, de azt nem, hogy kivel beszélnek, azt sem tudják, hogy milyen körülmények közül származik a kutya, bár ebben a rendszerben ez nekik nem is számít. Láttam ilyen szállítóknak a mobiljában a telefonkönyvet. Olyan nevek sorjáznak benne, hogy Karcag 1. Csivava, vagy Újkígyós 3. Labrador, vagy Öcsöd 2. Golden retriever. Ebben a rendszerben mindenkinek megvan a pontos feladata, de azon túl szinte nem lát semmit.” A fentieket egy olyan harcos állatvédő mondja lapunknak, aki hetente kerül konfliktusba az illegális kutyaexport különböző rangú képviselőivel. Közülük is leginkább a „szaporítókkal”, akik az alföldi tanyavilágban vagy kisebb települések külső részein építették ki bázisaikat, és akik valójában az üzleti tápláléklánc legalján vannak.

Tonnaszámra viszik

Általában borzalmas körülmények között, százas nagyságrendben található náluk kölyökkutya. Többnyire nem teljesen fajtatiszták, így törzskönyv nélküliek. A kölykök magyar és külföldi neppereken keresztül Elekről, Kétegyházáról, Gyomaendrődről, Püspökladányból vagy Karcagról Németországba, Olaszországba, de akár Kínába is eljutnak – egyenként több ezer eurós árért. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerint sok esetben minden létező jogszabályt megszegve, hamis papírokkal viszik ki az állatokat.

„Itt nem tenyésztők, hanem szaporítók, nem kutyakereskedők, hanem kutyanepperek dolgoznak feketén, elképesztő haszonkulcscsal” – állítja egy másik állatvédő a Narancsnak. Némedi Edina, az Állatmentő Szolgálat Alapítvány önkéntese aláhúzza, hogy már a szóhasználat is élesen megkülönbözteti a szabályost az illegálistól. Egy neve mellőzését kérő Békés megyei állatvédő azt állítja, hogy a Viharsarok kutyaszaporítóktól különösen fertőzött területnek számít, de áll ez Hajdú-Bihar, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyére is.

Nemrég a magyarnarancs.hu számolt be arról, hogy egy karcagi háznál 148 rossz állapotban lévő kutyát találtak a rendőrök; például többnek szándékosan megsértették a hangredőit, hogy az ugatásukkal ne hívják fel magukra a szomszédok figyelmét. A szaporító ellen eljárás indult. A rendőrök 6 millió forint készpénzt foglaltak le. „Tonnaszámra viszik ki külföldre a kutyákat Magyarországról” – mondta az eset kapcsán Némedi Edina, az Állatmentő Szolgálat Alapítvány aktivistája. A koronavírus-járvány alatt tovább nőtt külföldön a kisállatok iránti kereslet, ezt elégíti ki többek között a magyarországi hálózat. Karácsony előtt különösen felpörgött a piac, a hazai ebszaporítás pedig ipari méreteket öltött. 2020-ban csaknem 17 ezer (!) szállítmány indult Magyarországról, megközelítőleg 64 ezer kutyával – és ez a mennyiség 2021-ben már tíz hónap alatt megvolt.

„Nem árulok el titkot, ha azt mondom, Magyarországon vannak olyan menhelyek, ahol nincs ivartalaníttatás. Pedig ennek alapnak kellene lenni, így a telepen is jönnek létre szaporulatok” – válaszolta írásban a Narancsnak az Országos Állatvédelmi Alapítvány nevében Balogh Ernő alapító. Sok esetben nincs előzetes ellenőrzés. Balogh Ernő úgy véli, a kormánynak a teljes állatvédelmi szervezetet át kellene világítania.

 
Exportáru
Fotó: Állatmentő Szolgálat Alapítvány

 

 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.