Továbbra is virágzik az illegális kutyakölyökexport

Ebek és nepperek

Riport

Határokon átnyúló, kiterjedt maffiahálózat szakosodott a kölyökkutyák feketekereskedelmére. A bizniszt az sem akasztotta meg igazán, hogy 2021 májusában a Központi Nyomozó Főügyészség és a rendőrség a Viharsarokban tizenegy helyszínen akciózott, és hogy az ügybe belebukott a Békés megyei főállatorvos.

„Újságíróként nem tud beépülni. Láttam egy magát profinak mondó olasz tévéstábot kínosan felsülni. Ha valaki inkognitóban telefonon egy szóval többet kérdez, azonnal gyanút fognak és bontják a vonalat. Egymással zárt Viber-, illetve Facebook-csoportokban tárgyalnak a szaporítók, a közvetítők és a nepperek, idegent még véletlenül sem engednek be. Itt látni az »árut«, naponta akár több száz kutyát is. Itt kötik az üzleteket. Vannak, akik komplett beszállítói és logisztikai hálózattal rendelkeznek. A külföldi megbízások és rendelések alapján a nepperek vagy megbízottaik és a szállítók mennek a kijelölt találkozópontra, ami többnyire egy benzinkút vagy egy étterem parkolója. Egy mobilszámot ismernek, de azt nem, hogy kivel beszélnek, azt sem tudják, hogy milyen körülmények közül származik a kutya, bár ebben a rendszerben ez nekik nem is számít. Láttam ilyen szállítóknak a mobiljában a telefonkönyvet. Olyan nevek sorjáznak benne, hogy Karcag 1. Csivava, vagy Újkígyós 3. Labrador, vagy Öcsöd 2. Golden retriever. Ebben a rendszerben mindenkinek megvan a pontos feladata, de azon túl szinte nem lát semmit.” A fentieket egy olyan harcos állatvédő mondja lapunknak, aki hetente kerül konfliktusba az illegális kutyaexport különböző rangú képviselőivel. Közülük is leginkább a „szaporítókkal”, akik az alföldi tanyavilágban vagy kisebb települések külső részein építették ki bázisaikat, és akik valójában az üzleti tápláléklánc legalján vannak.

Tonnaszámra viszik

Általában borzalmas körülmények között, százas nagyságrendben található náluk kölyökkutya. Többnyire nem teljesen fajtatiszták, így törzskönyv nélküliek. A kölykök magyar és külföldi neppereken keresztül Elekről, Kétegyházáról, Gyomaendrődről, Püspökladányból vagy Karcagról Németországba, Olaszországba, de akár Kínába is eljutnak – egyenként több ezer eurós árért. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerint sok esetben minden létező jogszabályt megszegve, hamis papírokkal viszik ki az állatokat.

„Itt nem tenyésztők, hanem szaporítók, nem kutyakereskedők, hanem kutyanepperek dolgoznak feketén, elképesztő haszonkulcscsal” – állítja egy másik állatvédő a Narancsnak. Némedi Edina, az Állatmentő Szolgálat Alapítvány önkéntese aláhúzza, hogy már a szóhasználat is élesen megkülönbözteti a szabályost az illegálistól. Egy neve mellőzését kérő Békés megyei állatvédő azt állítja, hogy a Viharsarok kutyaszaporítóktól különösen fertőzött területnek számít, de áll ez Hajdú-Bihar, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyére is.

Nemrég a magyarnarancs.hu számolt be arról, hogy egy karcagi háznál 148 rossz állapotban lévő kutyát találtak a rendőrök; például többnek szándékosan megsértették a hangredőit, hogy az ugatásukkal ne hívják fel magukra a szomszédok figyelmét. A szaporító ellen eljárás indult. A rendőrök 6 millió forint készpénzt foglaltak le. „Tonnaszámra viszik ki külföldre a kutyákat Magyarországról” – mondta az eset kapcsán Némedi Edina, az Állatmentő Szolgálat Alapítvány aktivistája. A koronavírus-járvány alatt tovább nőtt külföldön a kisállatok iránti kereslet, ezt elégíti ki többek között a magyarországi hálózat. Karácsony előtt különösen felpörgött a piac, a hazai ebszaporítás pedig ipari méreteket öltött. 2020-ban csaknem 17 ezer (!) szállítmány indult Magyarországról, megközelítőleg 64 ezer kutyával – és ez a mennyiség 2021-ben már tíz hónap alatt megvolt.

„Nem árulok el titkot, ha azt mondom, Magyarországon vannak olyan menhelyek, ahol nincs ivartalaníttatás. Pedig ennek alapnak kellene lenni, így a telepen is jönnek létre szaporulatok” – válaszolta írásban a Narancsnak az Országos Állatvédelmi Alapítvány nevében Balogh Ernő alapító. Sok esetben nincs előzetes ellenőrzés. Balogh Ernő úgy véli, a kormánynak a teljes állatvédelmi szervezetet át kellene világítania.

 
Exportáru
Fotó: Állatmentő Szolgálat Alapítvány

 

 

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.