Blikk: az elfogott vadász 9 éves fia lőtte ki a svájci farkast

  • narancs.hu
  • 2023. augusztus 3.

Bűn

Rábízta gyermekét egy másik férfira, hogy együtt vadásszanak, a fegyverét is odaadta. A gyermek pedig kilőtte a farkast. 

„Az egyik gyanúsított a 9 éves gyermeke felügyeletét rábízta a másik gyanúsítottra abból a célból, hogy Hidasnémeti külterületén vadászatot folytassanak. Ehhez a férfi az általa engedéllyel tartott vadászfegyverét a kisfiú rendelkezésére bocsátotta. Miközben a gyerek felügyeletét a másik gyanúsított látta el, a gyermek lelőtte a 250 ezer forint értékű farkast. Ezt követően az állat tetemét egy kocsiba tették, a négyezer euró értékű jeladóját levágták és a folyóba dobták” – nyilatkozta a Blikknek dr. Barkó Tamás, a Borsod Vármegyei Főügyészség sajtószóvivője.

A rendőrség csütörötkön közölt arról információkat, hogy elfogott két szabolcsi férfit a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda augusztus másodikán hajnalban. A két férfit természetkárosítás, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel és más bűncselekmények elkövetésével gyanúsították meg a nyomozók, majd a kihallgatásokat követően bűnügyi őrizetbe vették őket, és kezdeményezték letartóztatásukat.

Ugyanis mint ismert, egy fokozottan védett, Svájcból indult farkas Olaszországot és Ausztriát érintve jutott el Magyarországra, Borsod megyében viszont kilőtték áprilisban. Jeladóját a Hernádban találták meg a búvárok, viszont az állat teteme nem került elő. A rendőrség arról ír, hogy a gyanú szerint a farkast 2023. április 1-jén Hidasnémeti külterületén pusztították el egy vadászó társaság tagjai, akik között hivatásos vadász is megtalálható volt. Az állat elejtését követően a tetemről a jeladót levágták, majd azt a Hernád folyóba dobták. A Blikk most arról ír, hogy a 9 éves gyermek lőtte ki a farkast. 

A lap szerint a gyermek édesapját, N. Györgyöt természetkárosítással, kiskorú veszélyeztetésével, lőfegyverrel visszaéléssel és nagyobb kárt okozó rongálással gyanúsítják, amiért kettőtől akár tizenkét év börtönt is kaphat. Próbálták telefonon elérni az érintett vadásztársaság elnökét, de nem sikerült beszélnük vele.

„Egy vadásztársaságban vagyunk, jól ismerem Györgyöt. Az elmúlt hónapokban is többször találkoztunk, beszélgettünk. Az ügy kirobbanása óta már nem vadászott. Nagyon megviselte, hogy meghurcolták, a közösségi médiában közzétették a nevét és a fényképét, farkasölőnek nevezték, amit ő tagadott” – mondta a Blikknek a férfi egyik névtelenséget kérő vadásztársa. A lap megtudta, a társaság elnöke szándékosan kapcsolta ki a telefonját, hogy az újságírók ne hívogassák.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.