Autóversenyzéshez kapcsolódó színlelt reklámtevékenységgel csalt el több mint 11 milliárd forintot 2012 és 2016 között az a bűnszervezet, amelynek 75 tagja ellen javasol vádemelést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - közölték a szervezet Dél-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatóságának vezetői szerdán sajtótájékoztatón, Pécsen.
A gyanúsítottak ellen különösen jelentős vagyoni kárt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, sikkasztás, számvitel rendjének megsértése és hamis magánokirat felhasználása miatt javasolnak vádemelést.
Az országos hálózatot kiépítő bűnözők amellett, hogy több száz cégnek "segítettek" milliárdokat sikkasztani, a költségvetésnek is súlyos károkat okoztak a fiktív számlázási láncolat működtetésével. A bűnszervezet tagjai mintegy 200 bűncselekményt követtek el; a sikkasztással 8,7 milliárd forintos, a költségvetési csalással pedig 2,5 milliárdos kárt okoztak; csak a nyomozati anyag több mint 42 ezer oldal.
A hálózat felszámolására háromnapos akciót szerveztek: összesen 227 helyszínen országosan 270 pénzügyi nyomozó és pénzügyőr vett részt. A bűnszervezet két irányítóját a NAV Merkúr bevetési egysége fogta el, és további 19 gyanúsítottat is előállítottak, közülük heten letartóztatásba kerültek. Az egyik átkutatott családi házban a nyomozók kannabiszültetvényt is találtak.
A pénzügyi nyomozók ingatlanokat, ingó vagyont foglaltak le, üzletrészeket és bankszámlákat vettek zár alá. A gyanúsítottak ezen felül csaknem 400 millió forintot önként megtérítettek.
Az ismertetés szerint a bűnszervezet által irányított cégháló hirdetési szolgáltatást kínált, azonban valós reklámtevékenységet sohasem végzett. A színlelt megállapodások alapján befolyó összegeket a láncolat erre kijelölt szereplői szinte azonnal készpénzben felvették és - bizonyos százalék fejében - visszajuttatták szerződőpartnereiknek - tette hozzá az ügy előadója.
A hirdető társaságok képviselői így milliárdos nagyságrendben tudtak sikkasztani saját cégeikből. A bűnszervezet az átutalások összegéről reklámszolgáltatásról szóló, valótlan tartalmú számlákat állított ki, amiket a "hirdetők" költségként elszámoltak és áfatartalmukat visszaigényelték.
Az elkövetők által működtetett számlagyár összesen több mint 11 milliárd forintot tüntetett el. A pénzeket papíron több bukócégen keresztül futtatták át. A láncolat végén, szintén csak papíron, a bűnszervezet egyes tagjainak mint magánszemélyeknek fizettek ki megbízási díjakat, így zárva le a kialakított számlázási kört. Ezeket a több százmilliós, esetenként évi többmilliárdos összegeket a megbízottak szja-bevallásaikban feltüntették, de adót nem fizettek utána.
