Első fokon 13 év börtönre ítélte első fokon a Fővárosi Törvényszék a Quaestor-ügy elsőrendű vádlottját, Tarsoly Csabát, akit véglegesen eltiltották a cégvezetéstől, tíz évre a közügyektől is – írja a hvg.hu.
Tarsolyt két rendbeli felbujtóként elkövetett sikkasztás, bűnszervezetben, társtettesként elkövetett csalás, közokirat-hamisítás bűntetteiben találták bűnösnek, feltételesen nem helyezhető szabadlábra az ítélet szerint.
A harmadrendű vádlott Mayer Zsoltot sikkasztás, több rendbeli társtettesként bűnszervezetben elkövetett csalás, felbujtóként és bűnsegédként elkövetett csalás bűntette miatt 16 év szabadságvesztésre ítélték, véglegesen eltiltották a gazdasági társaság vezetésétől és tíz évre a közügyektől is. Feltételes szabadságra nem bocsátható az ítélet szerint.
Az ügy másodrendű vádlottját, Tarsolyné Rónaszéki Erikát – Tarsoly feleségét – felmentette a bíróság, ahogy Kárpáti Péter negyedrendű vádlottat is. A bíróság elrendelte Tarsoly és a harmadrendű vádlott Mayer Zsolt őrizetbevételét.
A bíróság a 247 millió forintnál is magasabb bűnügyi költség körülbelül a felének megtérítését rendelte el a vádlottak számára, amit számos különböző tételben, egyesével és különböző vádlottcsoportonként osztottak fel.
A főleg pénzügyi szolgáltatásokkal, de mellette ingatlanfejlesztéssel és -értékesítéssel, utazással, befektetési tevékenységgel, telekommunikációval, alternatív energetikával, sport-, szabadidős és idegenforgalmi célú fejlesztésekkel, alternatív gyógyászattal valamint kereskedelemmel foglalkozó Quaestor-csoport 2015-ben jelentett öncsődöt, ügyfeleik azonban hiába próbálták kivenni a bennragadt pénzüket, a cég 210 milliárdnyi kötvényéből 150 milliárd forintnak az MNB szerint nem volt fedezete.
A bírósági eljárás 2016 óta húzódik, a cég vagyonát az állam árverésre bocsátotta. Elvileg ebből kellett volna kárpótolni az ügy jó 32 ezer károsultját, azonban Tarsoly Csaba idén a Blikknek adott interjújában arról beszélt, hogy bár a vádiratban az ügy elejétől kezdve ez év februárjáig az szerepelt, hogy nem volt esély a károkozás megtérülésére, szerinte azonban ez nem igaz, a Quaestor ingatlanvagyonának értékesítéséből ki lehetett volna elégíteni a követeléseket. De mint fogalmazott, „ehelyett a felszámolók elkótyavetyélték a lefoglalt ingatlanokat, beruházásokat, így közismert vállalkozók és cégeik jártak jól ezek felvásárlásával. Sajnálatos, hogy mindezt nem vizsgálta ki a vádhatóság”.
Tarsoly korábban Szijjártó Péter külügyminiszterrel ápolt jó kapcsolatot, a cég bedőlése és az öncsőd jelentése előtt is sajtóinformációk szerint azt mondta a cég dolgozóinak, hogy Szijjártó majd segíteni fog. Bár több állami tulajdonú cég, háttérintézmény, önkormányzat tartotta a pénzét a Quaestornál, a botrány idején az is kiderült, hogy a Külügyminisztérium 72 milliárd forintott fektetett be a közpénzek kezeléséről szóló jogszabályokat megsértve szabálytalanul a Quaestornál, ám emiatt az ügyészség nem indított nyomozást. Sőt, a Külügyminisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház is több milliárd forintot tartott a Quaestornál, amelynek tőkéjét rejtélyes módon épp a cég bedőlése napján vették ki – felvetve ezzel a bennfentes információk gyanúját.
A Quaestor-ügy szereplőit 77 milliárd forintos csalással vádolták. A bíróság az ítélet előtt tette közzé összesítését a 2016 óta tartó tárgyalássorozatról. E szerint a nyomozati iratok 132 ezer oldalnyit tettek ki, a de mellékletek között van 104 darab CD-lemez és összesen 5 TB kapacitású winchester is. Összesen 359 napon tárgyalták az ügyet, a bizonyítási eljárás végén pedig – az ügyben beszerzett egyesített könyv-, pénz- és tőkepiaci, valamint informatikai szakvélemény megállapításaira tekintettel – 2024 februárjában a vádhatóság egy 859 oldalas vádmódosításában pontosította az addigi vádakat.
