Tarsoly Csaba: A felszámolók elkótyavetyélték a Quaestor lefoglalt ingatlanjait

  • narancs.hu
  • 2024. június 3.

Belpol

Szerinte lett volna esély az ügyfelek kötvénybefektetésének teljes megtérülésére.

A Quaestor-ügy csaknem nyolc éve tartó tárgyalássorozatának végéhez közeledve a per fővádlottja, a 77 milliárd forintos csalással vádolt Tarsoly Csaba a Blikknek nyilatkozva arról beszélt,

szerinte lett volna esély a Quaestor-ügyfelek kötvénybefektetésének teljes megtérülésére.

Az interjút szemléző Telex emlékeztetett, a pénzügyi szolgáltatásokkal és befektetésekkel foglalkozó Quaestor-csoport 2015. március 11-én küldött levelet az ügyfeleknek, amelyben közölték, hogy a cég öncsődöt jelent. A Magyar Nemzeti Bank közléséből kiderült, hogy a kibocsátott kötvényeikből 150 milliárdnyi papírnak nem volt fedezete. Az első tárgyalást 2016 júliusában tartották, a Fővárosi Főügyészség 11 emberrel szemben emelt vádat bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás miatt, Tarsolyt első fokon két év letöltendő szabadságvesztésre ítélték.

Tarsoly Csaba a Blikknek most azt mondta, úgy érzi, mindent megtettem az igaza bizonyítása érdekében, több mint ezer észrevételt tett a tárgyalások során. „Tény, hogy a vádiratban az ügy elejétől kezdve ez év februárjáig az szerepelt, hogy nem volt esély a károkozás megtérülésére. Ez a mondat a február 20-i vádirat módosításból kikerült, az ügyészség véleménye szerint ez további bizonyíték szükségességét vetette volna fel. Ez elmaradt, amely alapvetően kihat a védekezésemre, mert a vagyon meglétének bizonyítása igazolja a huszonöt éves munkánk eredményét” – fogalmazott az egykori Quaestor-vezér, aki szerint volt esély az ügyfelek kötvénybefektetésének teljes megtérülésére, amit a cég ingatlanjai, például a Győri ETO komplexuma fedezett volna.

„Ehelyett a felszámolók elkótyavetyélték a lefoglalt ingatlanokat, beruházásokat, így közismert vállalkozók és cégeik jártak jól ezek felvásárlásával. Sajnálatos, hogy mindezt nem vizsgálta ki a vádhatóság”

– mondta Tarsoly, aki több lefoglalt ingatlant is felsorolt, amelyek szerinte messze áron alul kerültek az új tulajdonosaikhoz, miközben ő két éven át előzetes letartóztatásban volt. Úgy véli, ezekben az ügyekben akár hűtlen kezelés miatt is indulhat még eljárás. Arra a kérdésre, hogy jelenleg mivel foglalkozik, azt mondta: „Keresem a helyem, kisebb munkákban tudtam részt venni az elmúlt években. A tárgyalásokra felkészülés köti le az időm és energiám jelentős részét.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.