Pénteken újabb tárgyalási napot tartottak Boldog István volt fideszes országgyűlési képviselő és társai korrupciós ügyében a Fővárosi Törvényszéken, ahol egy régóta várt döntést hozott meg a bíróság.
A telex.hu arról tudósít, hogy Boldog védője, Varga István – aki egy másik bíróság elé került fideszes politikus, a korábbi igazságügyi államtitkár Völner Pál védője is – már az ügy előkészítő ülésén kérte a bíróságtól, hogy zárják ki a lehallgatási, megfigyelési bizonyítékokat az ügyből. Rekesszék ki tehát azokat a hang- és képfelvételeket, megfigyelési jegyzőkönyveket, amelyeket a nyomozóhatóság akkor készített, amikor még életben volt Boldog mentelmi joga. Miközben éppen ezekre alapozva fordulhatott az ügyészség az országgyűléshez Boldog mentelmi jogának felfüggesztéséért.
Varga indítványában azzal érvelt, hogy az országgyűlési törvény alapján nem lehetne országgyűlési képviselő ellen büntetőeljárást indítani, lehallgatni a mentelmi jog felfüggesztése előtt. Szerinte ráadásul ez a törvény sarkalatos, amit nem írhat felül a büntetőeljárási törvény, ami rendelkezik a büntetőeljárás megkezdésének eseteiről, illetve a leplezett eszközök használatáról.
Erre a Varga-féle beadványra az ügyész 2021-ben az első tárgyaláson már reagált, szerinte
egy ilyen döntéssel gyakorlatilag lehetetlenné tennék egy képviselő lebuktatását bármilyen bűncselekménynél.
Illetve megjegyezte, hogy korábban ez egy kevésbé szabályozott terület volt, de 2018 óta az új büntetőeljárási törvény taxatíve felsorolja, hogy milyen esetekben lehet ilyen eszközöket használni mentelmi joggal rendelkezők esetében is.
A bíróság a mai, pénteki tárgyalásra ígért döntést ebben a kérdésben, hiszen ma már olyan tanúk meghallgatása zajlott, akik érintettek voltak lehallgatásokban, sőt, a bíróság ismertetett is néhány lehallgatási szöveget, ezekre kellett reagálniuk a tanúknak.
A bírónő szerint a két törvény, tehát az országgyűlési és a büntetőeljárási törvény a lehallgatás és büntetőeljárás elindításának kérdésében nem üti egymást, és az ügyészség érvelésével egyetértve
végül elutasította Vargáék indítványát, a lehallgatási anyagok bizonyítékként maradnak az ügy tárgyalásában.
Varga a hírportálnak azt mondta, nagyon valószínű, hogy az Alkotmánybírósághoz fognak fordulni a hozott döntés miatt.
Boldog István tíz éven át, 2014-ig volt a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kétpó polgármestere, illetve 2010-től 2022-ig országgyűlési képviselő. A politikust és nyolc társát 2020-ban vádolta meg az ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűncselekményekkel. Boldog tagadja, hogy vétett volna a törvények ellen.
A politikus és társai elleni vádirat két részből áll. Az elsőben a vádirat lényege szerint „a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is”. Mindezekért a vállalkozóktól 2019 májusában 20 millió forintot kaptak.
A második vádpont arról szól, hogyan keresték meg Boldog emberei a körzet településeinek polgármestereit azzal, hogy a nyertes pályázati pénzekből mennyit kell visszafizetni, például arra, hogy Boldog kampányát finanszírozzák.
