Hat kiskorút ítéltek el egy történelemtanár lefejezésének ügyében Franciaországban

  • narancs.hu
  • 2023. december 9.

Bűn

Samuel Paty a Charlie Hebdo képeit mutatta meg óráján, emiatt egy csecsen megkereste és lefejezte.

Egy akkor 13 éves lányt hamis vádaskodásért, öt másik, akkor 14 és 15 év közötti fiatalt pedig erőszakos bűncselekményre irányuló szándékos összeesküvés miatt ítéltek el Franciaországban – írja a Guardian. Mind  három ítélet Samuel Paty francia történelemtanár 2020-ban történt lefejezése miatt született.

A 47 éves tanárt a 18 éves moszkvai születésű csecsen, Abdoullakh Anzorov ölte meg Párizs külvárosában, miután a közösségi médiában elterjedt, hogy Paty a Charlie Hebdo magazin Mohamed-karikatúráit mutatta be az óráján. Paty a francia szólásszabadságról szóló etikaóráján tette ezt, utalva arra, hogy ezek voltak azok a képek, amiknek 2012-es közzététele miatt terroristák rohamozták le az újság szerkesztőségét, és 11 embert brutálisan kivégeztek.

Paty meggyilkolásához kellett az egyik, most 18 hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott lány, miután azt hazudta, Paty arra kérte volna a muszlim diákokat, hogy hagyják el a termet. Később el is mondta a nyomozóknak, hogy aznap nem is volt az osztályteremben. Mint kiderült, Paty nem kért senkit távozásra, csak annyit mondott, hogy ha sértőnek találják a rajzot, nyugodtan forduljanak el.

A többi tizenévest azért ítélték el, mert segítettek megtalálni Anzorovnak a tanárt. Azt állították, nem gondolták, hogy gyilkosság lesz belőle.

Az ügyben nyolc felnőtt tárgyalása indul meg 2024-ben a büntetőbíróságon. Köztük van a 13 éves lány apja, akit azzal vádoltak, hogy olyan videókat tett közzé, amelyek a tanár ellen mozgósítottak.

A hat évesen menekült státusszal Párizsba érkezett Anzorovot még a helyszínen lelőtték a rendőrök.

A gyilkosság az egyik legnagyobb vihart keltett francia ügy volt: Emmanuel Macron akkoriban kezdett el róla beszélni, hogy meg akarja reformálni a franciaországi iszlámot, és létrehozni a felvilágosodás iszlámját, amiből akkora nemzetközi botrány lett, hogy a világ muszlim részein több helyen francia zászlókat égettek miatta.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.