Hat kiskorút ítéltek el egy történelemtanár lefejezésének ügyében Franciaországban

  • narancs.hu
  • 2023. december 9.

Bűn

Samuel Paty a Charlie Hebdo képeit mutatta meg óráján, emiatt egy csecsen megkereste és lefejezte.

Egy akkor 13 éves lányt hamis vádaskodásért, öt másik, akkor 14 és 15 év közötti fiatalt pedig erőszakos bűncselekményre irányuló szándékos összeesküvés miatt ítéltek el Franciaországban – írja a Guardian. Mind  három ítélet Samuel Paty francia történelemtanár 2020-ban történt lefejezése miatt született.

A 47 éves tanárt a 18 éves moszkvai születésű csecsen, Abdoullakh Anzorov ölte meg Párizs külvárosában, miután a közösségi médiában elterjedt, hogy Paty a Charlie Hebdo magazin Mohamed-karikatúráit mutatta be az óráján. Paty a francia szólásszabadságról szóló etikaóráján tette ezt, utalva arra, hogy ezek voltak azok a képek, amiknek 2012-es közzététele miatt terroristák rohamozták le az újság szerkesztőségét, és 11 embert brutálisan kivégeztek.

Paty meggyilkolásához kellett az egyik, most 18 hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott lány, miután azt hazudta, Paty arra kérte volna a muszlim diákokat, hogy hagyják el a termet. Később el is mondta a nyomozóknak, hogy aznap nem is volt az osztályteremben. Mint kiderült, Paty nem kért senkit távozásra, csak annyit mondott, hogy ha sértőnek találják a rajzot, nyugodtan forduljanak el.

A többi tizenévest azért ítélték el, mert segítettek megtalálni Anzorovnak a tanárt. Azt állították, nem gondolták, hogy gyilkosság lesz belőle.

Az ügyben nyolc felnőtt tárgyalása indul meg 2024-ben a büntetőbíróságon. Köztük van a 13 éves lány apja, akit azzal vádoltak, hogy olyan videókat tett közzé, amelyek a tanár ellen mozgósítottak.

A hat évesen menekült státusszal Párizsba érkezett Anzorovot még a helyszínen lelőtték a rendőrök.

A gyilkosság az egyik legnagyobb vihart keltett francia ügy volt: Emmanuel Macron akkoriban kezdett el róla beszélni, hogy meg akarja reformálni a franciaországi iszlámot, és létrehozni a felvilágosodás iszlámját, amiből akkora nemzetközi botrány lett, hogy a világ muszlim részein több helyen francia zászlókat égettek miatta.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Disznóláb

Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter múlt pénteken a hivatalában fogadta Bondár Anna teniszezőt, aki azért érdemelte ki e megtiszteltetést, mert előtte kedden a kolozsvári Transylvania Open teniszversenyen nem fogott vele kezet legyőzője, az ukrán Olekszandra Olijnikova.

A Balkán Ukrajnája

Miközben Ukrajna EU-csatlakozásáról ádáz viták dúlnak, Brüsszelben eldöntött tényként kezelik Montenegró 2028-as, de legkésőbb 2029-es csatlakozását. Az ország kicsi, és csak 620 ezren lakják, emiatt különösebben nem zavar senkit, és a felvételükkel üzenni is lehet a Balkán többi részére: nektek is sikerülhet, ha tesztek érte. De miért kell, hogy Montenegró mielőbb az EU tagja legyen, és mi köze van ehhez Szerbiának?

„Orbán kora akkor is velünk lesz”

Dolgozott Csurka Istvánnal, és ott volt a Fidesz kampányaiban is. A jobboldali közeg ismerőjeként állítja: látszik ugyan az erózió a kormánypárt környékén, de még egy választási vereség sem biztos, hogy véget vet Orbán állammodelljének.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.