Közösség tagja elleni erőszak miatt folytatott eljárást a Szentendrei Járásbíróság, és 375 ezer forint pénzbüntetést szabott ki. A szeged.hu mostani írása, valamint a 444 korábbi cikke ismerteti az esetet.
Egy Budapest környéki település iskolájában a takarító rendszeresen nem takarított abban az osztályteremben, ahol egy meleg pedagógus tanított. Amikor mégis arra utasították, hogy takarítson ott is, megtagadta a munkát, hazament, majd visszatért az édesanyjával, aki a diákok és az iskola dolgozói előtt homofób kijelentésekkel sértegette a tanárt. Azt is megmondta neki, tudják, hogy kivel él, és nem fogják hagyni, hogy a gyerekeiket tanítsa. A takarító anyja azzal is fenyegetőzött, hogy megvereti a tanárt, és intézkedik a polgármesternél, hogy rúgják ki.
A vitához rendőröket hívtak, akik becsületsértés miatt indítottak eljárást, ami megszűnt később.
A Háttér Társaság jogsegélyszolgálata is bekapcsolódott az ügybe, és ezután közösség tagja elleni erőszak, vagyis gyűlölet-bűncselekmény címén indult új eljárás. Az elkövető ekkor közvetítői eljárást kezdeményezett, az ügyészség azonban úgy látta, hogy erre nincs lehetőség, mert az eset egy általános iskolában történt, és a takarító anyját nem érdekelte, hogy amit kiabál, azt kiskorú gyerekek és más pedagógusok is hallják.
A Szentendrei Járásbíróság büntetővégzéssel – a már említett pénzbüntetéssel – zárta le az ügyet. Az indoklás szerint az elkövető közösségellenes magatartása alkalmas volt arra, hogy riadalmat keltsen a sértettben és a többi jelenlévőben. Indítéka előítéletes volt, így ami történt, valóban gyűlölet-bűncselekmény volt.
Az eset sértettje azt mondta, a Háttér Társaság jogászai nélkül semmit sem ért volna el. „Ez pedig nem a jogszabályok, hanem a hivatalos szerveknél dolgozó emberek miatt van. Az ő hozzáállásuk, rejtett homofóbiájuk az, ami miatt gyakran maradnak egyedül az áldozatok. Ami a büntetést illeti, ez legfeljebb visszatarthatja a potenciális elkövetőket, de nem változtat a szemléleten, és nem segíti elő a békés együttélést, elfogadást.
Jobbnak tartottam volna, egy bocsánatkérést vagy egy LMBTQ+ civil szervezetnél elrendelt önkéntes munkát. Ez jobban szolgálná a közösség fejlődését.
Együtt élünk. Hogyan? Ők kerülik a tekintetem, mások kerülik a témát. Lappang a gyűlölet. Szerintem pedig beszélni kellene…” – mondta a sértett.
Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője az üggyel kapcsolatban azt nyilatkozta, bátorít mindenkit, akit szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt ért verbális vagy fizikai abúzus, hogy ne hagyja annyiban, tegyen feljelentést, egyúttal forduljon civil szervezethez is.
