Magyarországon fogták el a szájmaszkokkal üzletelő hondurasi csalót

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. március 17.

Bűn

Egy amerikai cégből próbált pénzt kicsalni a nem létező védőeszközökre hivatkozva.

Letartóztatta a bíróság azt a 35 éves hondurasi férfit, aki a koronavírus-világjárvány okozta veszélyhelyzetet kihasználva, nem létező szájmaszkokra hivatkozva csalt ki társaival közösen csaknem százezer amerikai dollárt egy egyesült államokbeli cégtől - közölte az indítványozó Fővárosi Főügyészség vezetője kedden az MTI-vel.

A gyanú szerint a 35 éves hondurasi állampolgárságú férfi egyelőre ismeretlen társaival megállapodott abban, hogy a világjárvány okozta veszélyhelyzetet kihasználva vagyoni haszonszerzés érdekében bűncselekményeket követnek el - írta a főügyész.

A férfi és bűntársai tévedésbe ejtették egy egyesült államokbeli gazdasági társaság vezetőjét, 220 millió egészségügyi arcmaszk leszállítására szerződtek egy létező magyar cég adatainak felhasználásával, úgy, hogy a vállalat vezetője arról nem tudott.

A gyanúsított és társai csaknem százezer dollárt kértek és kaptak előlegként az általuk ígért - nem létező - arcmaszkokért. Mivel további előleget kértek, az amerikai cég képviselője Magyarországra utazott, hogy megnézhesse az árut, ám a bűnszövetség tagjai további nyolcmillió forintot meghaladó összeget kértek tőle telefonon. A sértett ekkor gyanút fogott, értesítette a rendőrséget, amely az előre megbeszélt találkozón, egy V. kerületi étteremben elfogta az álnéven bemutatkozó hondurasi férfit.

A BRFK V. kerületi Rendőrkapitányság jelentős kárt okozó, bűnszövetségben elkövetett csalás bűntette miatt hallgatta ki a férfit, és előterjesztést tett a letartóztatására. Az indítvány alapján a bíróság - egyelőre nem végleges - végzésével egy hónapra elrendelte a férfi letartóztatását.

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.