Liat Ben-Ari, a perben az államot képviselő ügyésznő mondott beszédet a bizonyítási szakasz kezdetén, amelyen a vádlott kormányfőnek jelen kellett lennie, de az ezt követő tanúvallomásnál már távozhatott a bíróságról.
Mintegy félórás beszédében Ben-Ari hangsúlyozta, hogy mindenki egyenlő a törvény előtt, és azzal vádolta Netanjahut, hogy hivatalából adódó hatalmát tiltott módon arra használta, hogy személyes érdekeinek kedvezően hasson a médiára, szemben az objektív tájékoztatás közérdekével.
A tárgyalást a legsúlyosabb váddal, a Walla hírportál médiabefolyásolási ügyével kezdik, a vádak szerint a kormányfő és családja kéréseivel és követeléseivel éveken át rendszeresen befolyásolta a portál hírközlését, cserében Netanjahu gazdasági kedvezményeket adott a hírportál tulajdonosának, az Elovics házaspárnak.
Az első tanú Ilan Jesua, a Walla volt igazgatója, aki megőrizte, majd átadta a rendőrségnek az Elovics családtól kapott utasításokat és kéréseket, amelyek a miniszterelnöktől és közvetlen környezetétől származtak, és amelyekben olykor azt is leírták, hogy milyen gazdasági előnyök függnek a kérések teljesítésétől.
Az izraeli jogszakértők szerint a csalás, hivatali hatalommal visszaélés és korrupció miatt elindított per várhatóan 2-3 évig tarthat.
A tárgyalás idején Netanjahu lemondását, és a bíróság védelmét követelték tüntetők a bíróság épületének egyik oldalánál, miközben velük szemben Netanjahu hívei a kormányfő mellett tiltakoztak a korrupciós vádak ellen.
Három ügyben nyújtott be vádiratot Netanjahu ellen a főügyész: az egyikben három évvel büntethető csalás a vád mintegy hétszázezer sékel (mintegy ötvenmillió forint) értékű ajándék elfogadása, illetve kérése miatt.
A másikban csalással és közhivatallal visszaéléssel vádolják Netanjahut a Moni Mózesszel, a Jediót Ahronót című újság tulajdonos főszerkesztőjével folytatott alkudozása és médiabefolyásolási kísérletei miatt.
A legsúlyosabb, akár tíz évre is büntethető vád a megvesztegetés a Bezeq telekommunikációs óriásvállalat főrészvényesével, Saul Eloviccsal folytatott ügyletek miatt.
Először fordul elő Izrael történelmében, hogy hivatalban lévő miniszterelnököt vesztegetéssel vádolnak, ráadásul a hivatali ideje alatt elkövetett korrupció miatt. Ehud Olmert, az előző kormányfő, akit korrupcióért börtönbüntetésre ítéltek, már a nyomozás alatt lemondott, és miniszterelnöki kinevezése előtt követte el a törvénytelenségeket.
Benjamin Netanjahu tagadja, hogy bármilyen jogsértést követett volna el, és azt állítja, hogy az ellene felhozott vádak koholtak, politikai puccskísérlet áldozata, amelyben részes a helyi média, a rendőrség és az ügyészség.
