Megöltek egy külföldi férfit Budapesten

  • narancs.hu
  • 2020. február 8.

Bűn

A férfi az V. kerületi Ferenczy István utcában feküdt, a helyszínen belehalt súlyos sérüléseibe.

Gyilkosság áldozata lett egy külföldi férfi Budapesten.

A rendőrség honlapján azt közölte, idegenkezűség okozta annak a külföldi férfinak a halálát, akinek a holttestét szombaton kora reggel találták meg a főváros V. kerületében.

A közlemény szerint a rendőrök bejelentést kaptak arról, hogy egy férfi fekszik a Károlyi-kert melletti Ferenczy István utcában. A mentők megállapították, hogy a 25 éves külföldi állampolgár a helyszínen belehalt súlyos sérüléseibe.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság az elkövető felkutatását megkezdte, emberölés bűntett megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen.

Az Index egy olvasójára hivatkozva azt írja, az áldozatot megkéselték.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.