Robbanás történt egy koppenhágai rendőrőrsön

  • MTI
  • narancs.hu
  • 2019. augusztus 10.

Bűn

Senki sem sérült meg. A héten ez volt a második ilyen eset a dán fővárosban.

Robbanás történt egy koppenhágai rendőrőrsön szombatra virradóra, nincsenek sebesültek – tájékoztattak dán hatósági források.

A koppenhágai rendőrség mikroblogon jelentette be az incidenst, amely a dán főváros Norrebro nevű kerületében történt.

Kedd éjjel a koppenhágai adóhivatalnál történt robbantás, amelyet a rendőrség támadásnak minősített. Az ügyben megszólalt Mette Frederiksen dán miniszterelnök is, aki sajtótájékoztatón azt mondta, az ilyen esetek  rombolják az emberek biztonságérzetét, ezért a nyomozás kiemelt fontosságú.

A nagyjából 5,7 millió lakosú Dániában ritkák az erőszakos cselekmények és támadások.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.