22 milliót követelt az agrárkamarától a gazda, különben lerombolják a jégkármentesítő rendszert

Bűn

Zsarolás bűntettének kísérlete miatt emeltek most vádat a békési férfi ellen.

Zsarolás bűntettének kísérlete miatt emelt vádat a Békéscsabai Járási Ügyészség és vádiratában felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta egy 42 éves büntetlen előéletű orosházi férfival szemben, aki az Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER) miatt próbálta megzsarolni a békési agrárkamarát.

A JÉGER lényege, hogy talajgenerátorok üzemelnek az ország területén, és amikor várható jégesőről kapnak jelzést,  járásonként bekapcsolják ezeket, hogy ezüst jodidot bocsássanak ki, ezzel megakadályozva a nagyobb jégszemek kialakulását. Az ügyészség szerint a gazdák között hamisan elterjedt vélekedésekkel ellentétben ez a rendszer nem tudja kiszárítani levegőt, nem csökkenti a csapadék mennyiségét, továbbá nem okoz aszályt sem.

Ennek ellenére a férfi az egyik közösségi portálon több nagy követéssel rendelkező oldal adminisztrátoraként és az általa létrehozott zárt csoportokban rágalmazta, illetve valótlan információkat terjesztett a jégkármérséklő rendszer időjárásra és egészségre gyakorolt veszélyes hatásairól, valamint annak kezelőiről. Így

a JÉGER generátorkezelőket érintő fenyegetések Békés vármegyében 2022-től kezdődően folyamatosak voltak

– tájékoztatott az ügyben a Békés Vármegyei Főügyészség.

A férfi 2024. július 28-a és augusztus 25-e között a saját e-mail címéről jogtalan haszonszerzés céljából nem kevesebb, mint 14 fenyegető tartalmú e-mailben pénzt követelt az agrárkamara Békés megyei igazgatójától. Az elektronikus levelekben az orosházi férfi azt írta, ha nem fizetnek neki 22 millió forintot, akkor nem tartja tovább vissza a feldühödött gazdákat, és azok szét fogják verni a JÉGER rendszer generátorait és a generátorkezelőkkel, valamint a kamara vezetőivel sem fognak kesztyűs kézzel bánni.

A vádhatóság szerint a térségi agrárkamara vezetőségében komoly félelmet keltettek a férfi fenyegetései, mivel a korábbi években is ő tüzelte a gazdákat a kamara ellen, aminek következtében atrocitások érték a talajgenerátorok kezelőit Békésben. Emiatt sokan felmondtak, a betöltetlen álláshelyek pedig ellehetetlenítik a rendszer működtetését. Az agrárkamara nem fizetett a férfinak, hanem feljelentést tett a rendőrségen.

Az Alföldön, ahol csak 2018 óta védekeznek a jég ellen, a gazdák körében kialakult az a meggyőződés, hogy a rendszer nemcsak a jégtől véd, hanem az esőfelhőket is „elhajtotta”. A jégkármentesító rendszerről és az elégedetlen gazdákról ebben a cikkünkben írtunk részletesen még tavaly ősszel:

Nyitóképünk illusztráció.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.