Tegnap az erőszakos karateedző, ma az őt mentegető fideszes képviselő kért bocsánatot

  • narancs.hu
  • 2024. július 21.

Bűn

Pócs János is egy gyenge pillanatában mondhatta azt az edzőről, hogy "volt egy gyenge pillanata".

Pócs János egy napja a gyereket felrúgó karateedzőről úgy nyilatkozott: „Volt egy gyenge pillanata, mint bármelyikünknek”. A fideszes Pócs János jászberényi országgyűlési képviselő az ATV-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy a gyereket bántalmazó karateedzőről úgy tudja, korábban nem volt vele probléma, ráadásul „nem véletlen kapott kitüntetéseket” is.

Mint a Telex írja, vasárnap előbbi kijelentésére reagált Facebookon a képviselő, melyben azt mondta, a nyilatkozatában volt egy helytelen mondata, ezért elnézést kér:

„Természetesen soha, senkinek nem lehet olyan gyenge pillanata, amikor egy rá bízott gyermeket bánt! Erre nincs mentség!”

– írta.

A Szolnoki Városüzemeltetési Kft. kedden posztolta ki a Facebookra azt a videót, amelyen egy férfi akkora erővel rúgta ki egy gyerek lábát a szolnoki kalandparkban, hogy a kisfiú lefejelte a földet. A felrúgott kisfiú anyja az internetre kikerült videóból tudta meg, hogy mi történt a szolnoki kalandparkban. A jászberényi karateklub edzője ezután bocsánatot kért, majd azt írta, csak remélni tudja, hogy nem okozott lelki sérülést a kisfiúnak.

A Pócs által emlegetett kitüntetéseket az eset kiderülése után egyhangú döntéssel vonta meg a jászberényi önkormányzat. Az esetre még Orbán Viktor is reagált. A miniszterelnök azt mondta az esetről a Kossuth rádióban, hogy „a dolog elviselhetetlen, tűrhetetlen és következményekért kiált”. A Magyar Karate Szakszövetség is bejelentette, hogy eltiltja a gyereket felrúgó edzőt.

Azután, hogy szolnoki kalandpark feljelentést tett a térfigyelő kamera által rögzített felvétel nyomán és az ügy széles nyilvánosságot kapott, többen is beszéltek arról egykori tanítványai közül, hogy milyen módon bántalmazta őket a karateedző. Egy volt párja is beszélt fizikai erőszakról, egy hajdani tanítványa pedig arról, hogy őt a férfi meg is erőszakolta. A karateedző ezeket az állításokat visszautasítja, és azt mondta, a rágalmazásért feljelentést tesz.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.