Mindenkitől bocsánatot kér az erőszakoskodó karateedző

  • narancs.hu
  • 2024. július 20.

Bűn

A jászberényi "sportember" most a családját félti.

„Mindenkitől bocsánatot szeretnék kérni, egy olyan súlyos cselekedetet hajtottam végre, mely szégyent hozott a sporttársadalomra, éppen ezért eltávolodom ettől a világtól örökre” – mondta az ATV-nek az a jászberényi karateedző, aki napokkal ezelőtt felrúgott egy hét éves gyereket a szolnoki kalandparkban, mert az nem akart felmenni az egyik pályára.

A férfi azt mondta, szerencsére a felrúgott gyerek anyja is nyitott arra, hogy személyesen is bocsánatot kérjen a kisfiútól, ezért hamarosan találkozni fog a családdal – írja a Telex.

„A másik oldalon, a gyerekvédők figyelmébe ajánlom: van egy gyermek, az pedig az én gyermekem.

Ilyen értelemben szeretném – nem kifogásolva a rám mért büntetést, és nem kifogásolva a rám mért népharagot – őket megvédeni azoktól a méltatlan támadásoktól és üzenetektől, amelyeket kapunk”

– mondta a karateedző, aki családjával jelenleg épp előre lefoglalt nyaralását tölti külföldön. Ugyanakkor a férfi megerősítette: áll a felelősségre vonás elé.

Az edzőt a szolnoki videó nyilvánosságra kerülése óta sokan illették súlyos vádakkal, korábbi tanítványai szerint őket is verte, egyikük állítja, őt meg is erőszakolta. Az ATV-nek nyilatkozott egy férfi, aki állítása szerint 30 éve ismeri a karateedzőt. A férfi azt mondta, az edző őt is bántalmazta.

(Címlapképünk illusztráció)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.