Mindenkitől bocsánatot kér az erőszakoskodó karateedző

  • narancs.hu
  • 2024. július 20.

Bűn

A jászberényi "sportember" most a családját félti.

„Mindenkitől bocsánatot szeretnék kérni, egy olyan súlyos cselekedetet hajtottam végre, mely szégyent hozott a sporttársadalomra, éppen ezért eltávolodom ettől a világtól örökre” – mondta az ATV-nek az a jászberényi karateedző, aki napokkal ezelőtt felrúgott egy hét éves gyereket a szolnoki kalandparkban, mert az nem akart felmenni az egyik pályára.

A férfi azt mondta, szerencsére a felrúgott gyerek anyja is nyitott arra, hogy személyesen is bocsánatot kérjen a kisfiútól, ezért hamarosan találkozni fog a családdal – írja a Telex.

„A másik oldalon, a gyerekvédők figyelmébe ajánlom: van egy gyermek, az pedig az én gyermekem.

Ilyen értelemben szeretném – nem kifogásolva a rám mért büntetést, és nem kifogásolva a rám mért népharagot – őket megvédeni azoktól a méltatlan támadásoktól és üzenetektől, amelyeket kapunk”

– mondta a karateedző, aki családjával jelenleg épp előre lefoglalt nyaralását tölti külföldön. Ugyanakkor a férfi megerősítette: áll a felelősségre vonás elé.

Az edzőt a szolnoki videó nyilvánosságra kerülése óta sokan illették súlyos vádakkal, korábbi tanítványai szerint őket is verte, egyikük állítja, őt meg is erőszakolta. Az ATV-nek nyilatkozott egy férfi, aki állítása szerint 30 éve ismeri a karateedzőt. A férfi azt mondta, az edző őt is bántalmazta.

(Címlapképünk illusztráció)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szolzsenyicin megint vesztett, de halála után legalább elüldözni nem lehet

A Gulag szigetvilág olvasása közben lágerekkel álmodtam. Néha kiborultam, máskor lenyűgözött, mennyire sokféleképpen nagyszerű ez a kétezer oldal. Nehéz nem meglátni benne a szerző humanizmusának tragédiáját is: a Gulag emlékezetét, amiről főként miatta tudunk, éppen most törli el az orosz rendszer, miközben ismét magyarázni kell, ki az elkövető és ki az áldozat.

„Itt már nincs miről beszélni” – Közös éneklés a Kossuth téren

Beszédek, kiáltványok helyett énekszót hallhat, aki kilátogat a Kossuth térre vasárnap délután 1 és 3 óra között. A „Van hangunk” nőnapi akció szervezői szeretnék, ha március 8. nem csak egy szimbolikus gesztus lenne – közös éneklésre hívnak mindenkit, aki szerint a nők ügye nem díszlet, hanem társadalmi kérdés. Miklusicsák Alízt, a Dajer Alapítvány kurátorát kérdeztük az esemény részleteiről.

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.