Több ezren jelentek meg a prijedori mészárlásban meggyilkolt bosnyákok temetésén

  • narancs.hu
  • 2019. július 20.

Bűn

A testeket ma temették el, viszont a gyilkosságok még az 1992-1995-ös boszniai háború idején történtek.

Több ezren gyűltek össze Bosznia-Hercegovinából és Európa más országaiból szombaton az boszniai Hambarine településen 86 muszlim bosnyák temetésére, akiket a boszniai háborúban történt prijedori mészárlásban szerbek lőttek agyon – adta hírül az MTI.

A temetésen megjelent túlélők közül sokan arról számoltak be, hogy máig nem tudták feldolgozni a történteket.

Az eseményen nem jelentek meg a boszniai szerbek képviselői, akik közül sokan ma is vitatják a boszniai szerb csapatok felelősségét az 1992-1995-ös boszniai háború idején elkövetett gyilkosságokban és más atrocitásokban.

1992 augusztusában az északnyugat-boszniai Prijedor környékén a szerb erők által működtetett gyűjtőtáborok mintegy 1200 horvát és bosnyák foglyát buszokba, teherautókra tuszkolták azzal a magyarázattal, hogy fogolycserére szállítják őket. A Travnik felé tartó gépkocsioszlopot a Vlasic-hegységben megállították és mintegy 200 férfit leszállítottak a járművekről, majd egy szakadék előtt kivégezték őket.

Az ügyben az elmúlt években több bírósági tárgyalást is lefolytattak, és több embert elítéltek, köztük a prijedori rendőrségnek a mészárlásban részt vevő három egykori tagját.

A boszniai háborúnak mintegy százezer halálos áldozata volt, és a háborús atrocitások miatt több mint egymillió ember kényszerült elhagyni az otthonát.

Bosznia-Hercegovina 2016-ban nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, ám a máig fennálló etnikai ellentétek miatt ez egyelőre esélytelen.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.