UNESCO: az újságíró-gyilkosságok túlnyomó többsége büntetlenül marad

Bűn

Felszólították a világ vezetőit, tegyenek lépéseket a nyomozó hatóságok erőforrásainak megerősítésére és az elkövetők elítélésére.

Az újságírók meggyilkolása világszerte az esetek túlnyomó többségében még mindig büntetlenül marad – állapította meg szerdai jelentésében az UNESCO, az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete, amely felszólította a világ vezetőit, hogy tegyenek lépéseket a nyomozó hatóságok erőforrásainak megerősítésére és az elkövetők elítélésére.

A szervezet adatai szerint

az újságírók meggyilkolásának büntetlenségi aránya világszerte 86 százalék, ami 9 százalékpontos csökkenést jelent a tíz évvel korábbi adatokhoz képest. A csökkenés azonban az UNESCO szerint nagyon kevés ahhoz, hogy megállítsa az erőszak spirálját.

A 2020-2021-es időszakban 117 újságírót öltek meg munkájuk miatt, ami a legalacsonyabb szám azóta, hogy az UNESCO 2008-ban először ismertette a kérdéssel kapcsolatos jelentését. A szervezet azonban rámutatott arra, hogy a 2022-ben szeptember 30-ig már 66 újságírót öltek meg.

Az elmúlt két évben az újságírók számára a leghalálosabb régió Latin-Amerika és a Karib-térség, valamint kisebb mértékben az ázsiai és csendes-óceáni térség volt. Ezzel szemben 2020-ban Közép- és Kelet-Európában nem jegyeztek fel újságírógyilkosságot, ami 2007 óta először fordult elő.

Ellentmondásos módon 2021-ben az újságírók 36 százaléka fegyveres konfliktusban álló országban halt meg.

A jelentés egyebek közt azt is megállapította, hogy növekedett a zavargások vagy tüntetések során megölt újságírók száma: a 2020-2021-es időszakban hatan haltak, míg a 2016-2017-es időszakban hárman vesztették életüket ilyen körülmények között.

Az UNESCO rámutatott arra is, hogy nincs biztonságos hely az újságírók számára: a 2020-2021-ben megölt 117 újságíró közül 91-et nem munkavégzés közben, hanem otthon, vagy az utcán, többeket családtagjaik, köztük gyermekeik szeme láttára gyilkoltak meg.

Emellett tavaly csaknem megduplázódott a nők aránya a megölt újságírók között, az ilyen estek aránya az előző évi 6 százalékról 11 százalékra emelkedett.

Az ENSZ-szervezet éppen ezért arra szólított fel, hogy a hatóságok tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az újságírók elleni bűncselekményeket megfelelően kivizsgálják, az elkövetőket pedig azonosítsák és elítéljék.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.