Orbán Viktor több megállapodást írt alá Karim Maszimovval, Kazahsztán miniszterelnökével. Többek között arról, hogy Magyarország kiadja a területén illegálisan tartózkodó kazah állampolgárokat a közép-ázsiai diktatúrának. Eddig csak azon háborogtunk, hogy magas rangú kínai látogatások előtt rutinszerűen a rendőrségen tartják az itt élő tibetieket, vagy ügyük felkarolóit, ám ezzel a megállapodással a magyar kormány már valami egészen másra vállalkozik.
Például olyasmire, amire 1987-ig volt csak példa, amikor sorozatban adták ki az erdélyi magyarokat – és persze románokat is – Ceauşescu rendszerének. És a kelet-németeket a Stasinak. Az ezt követő megtorlásoknak már könyvtárat megtöltő irodalma van.
Miként ma, akkor is az ide illegálisan bevándorló emberek java része – nyilvánvalóan nem mindenki – gazdasági menekült volt. Ám minthogy Nurszultan Nazarbajev kazah elnök rendszere esetében épp úgy véres diktatúráról van szó, mint az 1989 karácsonyán falhoz állított és kivégzett román diktátor-páréban, a gazdasági menekült azonnal politikaivá válik, amint elköveti azt a tettet, hogy a rendszer akarata ellenére elhagyja az országot, illetve nem akar oda visszatérni. És akkor még nem beszéltünk azokról, akiket kifejezetten politikai okok késztettek a menekülésre.
| ||
Mi is tulajdonképpen az „illegális tartózkodás” egy állam területén s milyen lehetőségei vannak egy országnak, hogy ez ellen fellépjen? Illegális tartózkodásnak számít például, ha valaki jogszerűen érkezett egy országba, de ott marad vízumának lejártát követően. S e kategóriába tartoznak azok is, akik a zöld határon, nem szabályosan lépnek magyar területre. Ha ők a hatóságok kezére jutnak, akkor kezdetét veszi a kitoloncolási folyamat, melynek végső célja, hogy visszajuttassa őket abba az országba, ahonnan érkeztek. Ez a folyamat hosszadalmas és költséges, ezért kötnek az országok olyan megállapodásokat egymással, amilyen most a magyar és a kazah fél között létrejött.
Ám, hogy még sincs ezzel a megállapodással minden rendben, azt az is mutatja, hogy a demokratikus országok – vagy országcsoportok, így például az Európai Unió – különös hangsúlyt fektetnek arra, hogy a visszafogadási egyezményekbe emberjogi garanciákat építsenek be. Ráadásul csak olyan országokkal indokolt az efféle megállapodás, ahonnan nagyszámú, nyilvánvalóan gazdasági migránsra lehet számítani. Magyarország ilyen megállapodást kötött például Koszovóval (2012), ahonnan évente több ezren próbálnak eljutni hozzánk, hogy másnap már tovább is induljanak az unióba.
Ha van ország, melyre ezek a paraméterek nem illenek, az épp Kazahsztán: nagyon messze van, az onnan való eljutást Magyarországig számos ország biztonsági szűrője akadályozza. Ezt igazolja az is, hogy a keletről hozzánk érkező menekültek között elvétve akad csak kazah állampolgárságú. Ha pedig ez így van, nem lehet másra gondolni, mint hogy Orbán Viktor kész tudatosan együttműködni egy diktatúrával, hogy az minél egyszerűbben rátehesse a kezét menekülni kényszerült polgáraira.
Hogy Nazarbajev mi mindenre kész, hogy ellenzékén bosszút álljon? Íme egy tavalyi eset:
Muhtar Abljazovra, a BTA nevű kazah bank volt igazgatójára, már régóta vadászott Nazarbajev titkosszolgálata. Az igazgatót, miután politikailag nemkívánatossá vált, nagy összegű pénzek – összesen hatmilliárd dollár – elsikkasztásával vádolták meg, de családjával együtt még sikerült 2009-ben elmenekülnie az országból. Először Londonban telepedett le, majd azt követően, hogy ott is utolérték a Nazarbajev által megfogalmazott vádak, eltűnt. Később Cannes-ban akadtak a nyomára. (A francia hatóságok idén őrizetbe is vették, s egy francia bíróság úgy döntött: kiadható Oroszországnak vagy Ukrajnának, ahol szintén vannak fiókjai a BTA-nak, de Kazahsztánnak nem. A döntést Abljazov megfellebbezte, tagadva a vádakat s politikai üldözöttnek nyilvánítva magát.)
Viszont felesége, Alma Sabajeva és hatéves kislányuk, ezalatt Róma egyik elővárosában élő rokonoknál húzta meg magát. 2013. május 28-án ötven kommandós vette körbe a házat, Sabajevát és a gyereket magukkal vitték, majd felültették a kazah kormány által küldött magángépre és Asztanába szállították őket. Csak a napokkal később elindult vizsgálat nyomán vált világossá: az akcióról sem az olasz belügyminiszter, sem pedig a titkosszolgálati vezetés nem tudott. Azt alsóbb szinten rendelték el, a kazah kormány kérésére, sejthetően lefizetve néhány titkosszolgálati vezetőt – miként az olasz sajtó írja.
Nos, a most megkötött magyar-kazah visszafogadási megállapodás mögött is hasonló üzlet állhat, a miniszterelnök ezt ki is mondta, amikor eljövendő gyümölcsöző kapcsolatokról beszélt a szerződések aláírása után. Gyakorlata már van benne, hisz Ramil Səfərov (Safarov), a baltás gyilkos gyorsított 2012-es hazatoloncolása is nagyjából ugyanilyen forgatókönyv szerint zajlott. Akkor egy bűnöző szabadsága volt a tét, ma pedig néhány potenciális ellenzéki szabadsága.
