Az ötödik hadoszlop

  • Ara-Kovács Attila
  • 2014. június 10.

Diplomáciai jegyzet

A szélsőjobbos rendezvény hangadóit leginkább a Nyugat hanyatlása foglalkoztatta, hogy miként lehet az „előretörő liberalizmust, illetve a meleglobbi erejét megfékezni”. Ennek hallatán jogos a kérdés, hogy vajon Orbán Viktor miért nem kapott meghívót a Fidesz ideológiai színvonalán zajló eseményre?

Május 31-én a bécsi Liechtenstein-palotában érdekes csúcstalálkozót tartott az európai szélsőjobb és Vlagyimir Putyin eurázsiai mozgalmának számos emblematikus képviselője. Politikusok épp úgy részt vettek a rendezvényen, mint neonáci beállítottságukról közismert arisztokraták Spanyolországból, Horvátországból, Grúziából és Oroszországból, sőt egy katolikus pap is, illetve az „eszme” támogatását felvállaló mágnások. A szigorú biztonsági intézkedések között lezajló találkozó számára a feltételeket egy orosz milliárdos, Konsztantyin Malofejev guruló rubelei biztosították. Közismert, hogy Malofejev Putyin legbelsőbb köréhez tartozó vállalkozó, aki számtalanszor finanszírozta már az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország, valamint az ortodox egyház nem egy rendezvényét.

Jelen volt a francia Nemzeti Front részéről Aymeric Chauprade történész, akit május 25-én választottak meg európai parlamenti képviselővé, valamint Marion Maréchal-Le Pen (címoldali képünkön ő látható), Jean Marie Le Pen unokája, Marine Le Pen unokahúga. Ott volt továbbá Volen Sziderov, a bolgár Ataka, és Heinz-Christian Strache, az osztrák Szabadságpárt elnöke, valamint ez utóbbi helyettese, Johann Gudenus és a párt bécsi politikusa, Johann Herzog. A még e társaság által is mélyen megvetett Jobbikot természetesen nem hívták meg.

A szervezők szigorú titoktartást kértek a résztvevőktől, bár Strache a megbeszélés kezdetén készített egy fotót a mobiltelefonjával, de Malofejev felszólította, hogy azonnal törölje, amit az osztrák politikus meg is tett.

A tematika egy része azonban nem maradt titokban, az eseményt összegző sajtótájékoztatón nyilvánosságot kapott, hogy a résztvevők a napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszus bicentenáriumára emlékeztek, s arra a Szent Szövetségre, amelyet a napóleoni Franciaországot legyőző hatalmak kötöttek, s ami 1848-ig „garantálta a teljes konzervatív nyugalmat” a kontinensen. Arra is fény derült, hogy a rendezvény hangadóit leginkább a Nyugat hanyatlása foglalkoztatja, az, hogy a hit visszaszorult a konzervatív értékekkel egyetemben, s hogy miként lehet az „előretörő liberalizmust, illetve a meleglobbi erejét megfékezni”. Ennek hallatán jogos a kérdés, hogy vajon Orbán Viktor miért nem kapott meghívót a Fidesz ideológiai színvonalán zajló eseményre?

A legérdekesebb figurák az orosz delegációban kaptak helyet. A fő előadó az „eurázsiai gondolat” megálmodója és azóta is aktív propagátora, Alekszander Dugin volt, továbbá az orosz „Fekete György”, egy közismerten nacionalista és antiszemita festő, Ilja Glazunov. Az 56 éves Dugin talán a legismertebb szélsőjobboldali orosz ideológus. A nyolcvanas évek végén, a peresztrojka garantálta nyitás körülményei között létrehozta a Nacionálbolsevista Pártot, valami olyasmit, aminek Putyin pártja jelenleg nagyjából megfelelni látszik. Eszméit számos – milliós példányszámban forgalmazott – kötetben fejtette ki, de röviden összefoglalta azok üzenetét egy most áprilisban vele készített tévéinterjúban is. Ebben hitet tett Oroszország, Ukrajna (!), Fehéroroszország és Kazahsztán államszövetsége mellett, mely központi magvát alkotná az Eurázsiai Uniónak, s aminek az egyik legfőbb feladata ez lenne: „ha lehet, békés eszközökkel meghódítani Európát, s egyfajta orosz protektorátussá tenni”, megvédve önmagától, a liberalizmustól és a melegek befolyásától. „Nyilvánvaló, hogy egyértelműen helyeslünk egy Oroszországot támogató ötödik hadoszlop létrejöttét Európában – nyilatkozta. – Ez olyan értelmiségiekből áll majd, akik igyekeznek saját identitásukat megőrizni és megerősíteni.”

Hasonló nézeteket vall a házigazda, a 39 éves Malofejev is. A Financial Times nemrég „egyfajta modern Raszputyinként” írta le őt, aki jelentős hatással van Putyin ideológiai fejlődésére, s ennélfogva nagy befolyással rendelkezik a Kremlben. Az orosz média szerint ráadásul ő áll a kelet-ukrajnai szeparatistáknak nyújtott jelentékeny támogatások mögött. Egy bizonyos: Malofejev sem tagadja, hogy az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság” elnökének önmagát kinevező Alekszander Borodaj nemrég még az ő egyik beosztottja volt.

A Liechtenstein-palotában megjelenő valamennyi vendég egyébként gyakorlatilag mindenben egyetértett. Főként abba, hogy Putyin jelenti a megoldást az Európa előtt álló problémákra. Elhangzott az is, hogy az orosz elnök egy újkori „megváltó”, I. Sándor cár egyfajta reinkarnációja; mint ismeretes, ez a cár hozta tető alá 1814-ben a Szent Szövetséget. Chauprade a francia Nemzeti Front részéről úgy jellemezte a résztvevőket, mint akik hitet tettek a „nemzetek Európája” mellett, melynek szorosan együtt kell működnie Putyin Oroszországával.

Folytatása következik 2015 januárjában – feltehetően Moszkvában, nagy valószínűséggel az orosz elnök részvételével.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.