A földet, aztat nem aggyuk

Egotrip

Vidulj magyar, ha a nemzeti sorskérdésekben egyetértenek pártjaid! Az egyik ilyen, hogy magyar termőföldet nem vehetnek külföldiek. Ez így van 1993 óta, és nemcsak a külföldiek, de a hazai mezőgazdasági vállalkozások sem vehetnek földet, mert a cégekbe is befészkelne a labanc.

Vidulj magyar, ha a nemzeti sorskérdésekben egyetértenek pártjaid! Az egyik ilyen, hogy magyar termőföldet nem vehetnek külföldiek. Ez így van 1993 óta, és nemcsak a külföldiek, de a hazai mezőgazdasági vállalkozások sem vehetnek földet, mert a cégekbe is befészkelne a labanc.

Uniós csatlakozásunk idején kaptunk hét évet, hogy a szabad tőkeáramlás alapelvével ellentétes moratóriumot fenntartsuk - ez jövőre tehát lejár. A feladat világos: kérni kell még egy kis időt, s ha az is lejár, nyilván még egy kicsit. A kormány már két éve rajta van az ügyön, puhatolózik, jelez, tárgyalgat, a konkrét igényt nyáron kell benyújtani. Egyelőre további hároméves moratóriumot szeretnénk. A hosszabbítás szerepel az MSZP választási ígéretei között, a Fidesz a magyar föld megvédése címszó alatt utal rá, az LMP a Nem hagyjuk cserben a vidéket! formulával szerepelteti. Semjén Zsolt szerint mindegy is, hogy hozzájárul-e az unió, az új kormány mindenképpen meg fogja akadályozni a külföldiek tulajdonszerzését (hogyan? kilépünk?).

De mi a gond a külföldi cégekkel? A földet nem tudják szétszerelni, hazavinni. Viszont van pénzük - ez a baj. Megvennék a nyugati tagállamok árszintjének töredékébe kerülő magyar földeket, felvernék az árat, így a magyar gazdálkodók nem tudnának földet venni. Ezért van most az, hogy termőföldtulajdont csak magyar magánszemély szerezhet; illetve külföldi magánszemély is, ha legalább három éve hivatásszerűen mezőgazdasággal foglalkozik Magyarországon. Akinek van pénze, az nem vehet, akinek nincs pénze, az vehet. Vehetne.

Ez kétségkívül hülye helyzet, melynek a megoldása az általános politikai konszenzus szerint: várni. Ha ez nem jönne be, mint ahogy eddig se jött, Magyarország még egyet tehet: felmentést kér a kereslet-kínálat alaptörvénye alól is.

A majd' két évtizednyi várakozásnak amúgy kezd beérni a gyümölcse. A magyar tőkések már megvásárolták, amit akartak és tudtak (bár nem tudjuk, kik is ők - talán szégyellik). A hazai földterület ötödét-negyedét művelő osztrákok, németek, hollandok jó része a megfoghatatlan zsebszerződésekkel már szintén bevásárolt. A moratórium miatt mindkét pénzes csoport olcsón vehette meg a legjobb területeket. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy az eladó magyar emberek viszont sokkal kevesebbet kaptak érte, mint amennyit normális piaci viszonyok között kaphattak volna. Az esetlegesen fejlődőképes magyar mezőgazdasági vállalkozások pedig tovább küszködhetnek a földbérlettel, a kamu szerződésekkel, a bizonytalansággal, a szürke zóna minden bajával.

A piacnyitás esélyt adna az épelméjű földpolitikára. Ha viszont engedélyt kapunk a moratórium meghosszabbítására, a magyar mezőgazdaság hatékonysága, versenyképessége nemcsak a nyugati tagállamokhoz képest romlik tovább, de a régióban is lemaradunk. Abban az ágazatban, amely az adottságai, munkaerőigénye, hagyományai alapján az ország egyik kitörési, komoly versenyelőnnyel kecsegtető iparága lehetne.

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.