Magyarország autokratikus berendezkedésű állam, élén egy autokrata kormánnyal. Az autokrata kormány a törvény felett áll, mert a mögötte álló kétharmados parlamenti többség hozza a törvényt. Olyan törvényt, amit a kedve tart, és ebben ma már lényegében semmilyen intézmény nem korlátozza. Ez demokratikus szempontból elfogadhatatlan, ettől azonban még előfordulhat, hogy a kormánynak egy szabadságjogilag érzékeny helyzetben igaza van.
Sőt, a kormánynak még akkor is lehet tartalmilag igaza, ha álláspontjának érvényesítése során eljárásjogi hibát vét. Nem mintha az eljárásjogot nem kellene a kormánynak betartania. Ám a tartalmi szempontokat sem szabad figyelmen kívül hagynia.
Ezúttal, mint azt a Fővárosi Bíróságtól tudjuk, a kormánynak tartalmilag igaza volt a Nemzeti Érzelmű Motorosok április 21-ére meghirdetett rendezvényének betiltásakor. A belügyminiszter utasítása szerint eljáró rendőrség ugyanakkor eljárásjogi hibát vétett, amikor a tiltó határozatot a rendelkezésére álló 48 órás mérlegelési határidő letelte után hozta meg. Ez elég nagy baj, és jól mutatja az autokratikus berendezkedés egyik legnagyobb hátrányát, a jogrendszer kiszámíthatatlanságát. Azonban valószínűleg a legkisebb rossz volt az adott - a határidő letelte utáni - helyzetben.
A bírósági végzés az Alaptörvény 2013. április 1-jei hatállyal módosított IX. cikkelyén alapszik, ami szerint a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának, valamint a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának megsértésére. A bíróság egyetértett a rendőrséggel abban, hogy "Adj gázt" címmel rendezvényt hirdetni egy holokausztmegemlékezéssel azonos napon a Dohány utcai zsinagóga elé olyan véleménynyilvánításnak minősül, ami beleütközik ebbe az alkotmányos korlátba. Ezért a rendőrség - mondta a bíróság - annak ellenére joggal utasította el a rendezvény megtartását, hogy a gyülekezési törvényben nem szerepel ilyen, a véleménynyilvánítás alkotmányos korlátaira vonatkozó klauzula. (A bíróság ugyanakkor azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a rendőrség eljárásjogi hibát vétett, amikor tiltó határozatát a 48 órás határidő letelte után hozta meg. Mivel azonban a motorosok ezt nem sérelmezték, a bíróság ezt a körülményt nem vizsgálhatta.)
A kormányfő belügyminiszterén keresztül utasította a rendőrséget a rendezvény betiltására, amihez joga volt: a rendőrségi törvény miniszteri irányítási kompetenciákkal foglalkozó 5. paragrafusának j) pontja szerint "a miniszter törvény eltérő rendelkezése hiányában egyedi utasítást adhat ki feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására".
A kérdés azonban az, hogy miért volt a rendezvény betiltása a legkisebb rossz. Ennek igazolásához nem kisebb tekintélyhez fordulok, mint Kis Jánoshoz, aki ezt írta 2008 szeptemberében "A szabadság védelmében" című cikkében a gyülekezési jogról: "A zaklatás, bántalmazás, megfélemlítés céljából szerveződő demonstrációk azonban nem a gyülekezési jogot gyakorolják, és nem élvezik a törvény védelmét. Az alkotmány a békés gyülekezéshez való jogot ismeri el 62. paragrafusában; a Gytv. ezt megismétli és tovább értelmezi: 'A gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.' (2. § [3].) Olyan tüntetést, amilyenek a melegellenes akciók vagy a gárda masírozásai, a gyülekezési törvény alapján egyáltalán nem lehet tartani - nemcsak egy bizonyos helyszínen és időpontban, hanem sehol és soha. A Gytv. a békés gyülekezés tudomásulvételét és biztosítását utalja a rendőrség hatáskörébe; arra sem a rendőrségnek, sem más közigazgatási szervnek nem ad hatáskört, hogy a gyülekezési szabadság által nem védett, jogellenes rendezvények bejelentését tudomásul vegye." (Élet és Irodalom, 52. évf., 37. sz.)
Az alkotmány azóta persze megváltozott, ám az Alaptörvény VIII. cikk 1. bekezdése továbbra is a békés gyülekezéshez való jogot garantálja, a gyülekezési törvény 2. paragrafusának 3. bekezdése pedig ma is szó szerint ugyanígy szól. Márpedig a Dohány utcai zsinagóga elé szervezett, a holokausztmegemlékezés napjára időzített motoros rendezvény címe az adott kontextusban különösebb képzelőerő nélkül is a zsidók kiirtására tett javaslatként volt értelmezhető, s így alkalmas lett volna a zsidók és minden más békés polgár megfélemlítésére. Következésképp ilyen címmel ezen a helyen ezen a napon békés demonstráció nem tartható. Ha pedig így van, akkor a rendőrség hibát követett el, amikor - 48 órán belül meghozott elutasító határozat hiányában - eredetileg tudomásul vette a rendezvény megtartásáról szóló bejelentést.
Igaz, Kis János nem a mások jogait sértő rendezvény betiltását javasolta, hanem a bejelentés érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, mondván, hogy a rendőrség csak a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó, békés tüntetésekre vonatkozó bejelentések esetében mérlegelheti a rendezvény tudomásulvételét. Valójában azonban a nyilvánvalóan jogsértő célú rendezvény betiltása nem áll messze az álláspontjától, hiszen a bejelentés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának éppen az volt a célja a gondolatmenetében, hogy a rendőrség a jogellenesen megtartott rendezvényt azután jogszerűen feloszlathassa.
Nem kétséges, hogy a 48 órás mérlegelési határidő túllépése a rendőrség és a tevékenységének kereteit kijelölő kormány felelőssége. Az is a rendőrség és a kormány felelőssége lett volna azonban, ha a holokausztmegemlékezést a világ szégyenére egy jogellenes szélsőjobboldali demonstráció zavarja meg.
Nem állítom, hogy a kormány a jövőben nem él majd vissza a szinte korlátlan cselekvési szabadságával, és a hatalmát nem fordítja a szabadságjogi hagyomány ellen. A tapasztalat ezzel sajnos ellentétes: a 2010-ben megalakult kormánytöbbség annyit tett a szabadság korlátozásáért és a kizárólagos hatalomgyakorlásért, mint 1989 óta senki más ebben az országban. Az emberi méltóság védelme mellett demonstrálókat megfélemlítő motoros felvonulás betiltása azonban nem gyengíti, hanem erősíti a szabadságjogok védelmét.
