Öt és feles

Belső utak 9. (Rákosrendező

Egotrip

Rákosrendező, a vasútállomások alfája és ómegája, Resti Kornél Mekkája és Medinája, innen indul és ide tér vissza. Sokszor csak úgy elvillamosozik, elsétál ide, a Manó büfében iszik egy unicumsört, kiül a sorompók mellé (megszámolta, hat pár sorompó, egy "szakállas", tucat sudár sorompó magasodik, ereszkedik), és nézi a vonatokat, a dühös autósokat, itt tízpercenként leengedik a sorompót, és tíz percen túl is zárva tartható. (Irodalom: Legát Tibor: Tájseb, Magyar Narancs, 2008. november 20.) Málló épület, betört (de nem -deszkázott!) ablakok, van élet az üvegcserepeken túl.

Rákosrendező, a vasútállomások alfája és ómegája, Resti Kornél Mekkája és Medinája, innen indul és ide tér vissza. Sokszor csak úgy elvillamosozik, elsétál ide, a Manó büfében iszik egy unicumsört, kiül a sorompók mellé (megszámolta, hat pár sorompó, egy "szakállas", tucat sudár sorompó magasodik, ereszkedik), és nézi a vonatokat, a dühös autósokat, itt tízpercenként leengedik a sorompót, és tíz percen túl is zárva tartható. (Irodalom: Legát Tibor: Tájseb, Magyar Narancs, 2008. november 20.) Málló épület, betört (de nem -deszkázott!) ablakok, van élet az üvegcserepeken túl. A minden négyzetcentiméteren összefalfirkált váróteremben lelakatolt üvegtábla mögött VÁLTÓFELVÁGÁSI SZERSZÁMKÉSZLET. A három padon papundekliből már/még megágyazva, a padrajárók az állomás büféjében ultiznak a belső helyiségben. Bocsánat, ez egy eszpresszó, A presszó III. kategóriába sorolva, III. kategóriás rendes alkoholisták ülnek körben szótalan, nem a vonatra várnak. Resti csatlakozik (unicum 330 - ennél olcsóbb, de mindenütt már 300 felett csak Kellner Ferinél a Lehelen, az erzsébeti HÉV-megállóban és a Dörgicsei borozóban). A csöveken örökzöld karácsonyi dekoráció, a falon papír karácsonyfa, az ajtón, hinnénk, ünnepi csomagolópapír, de nem, függöny. A mennyezet aládúcolva kék, zöld, piros fenyőgerendákkal. Színesre festett egek. Az órán háromnegyed nyolc van (reggel? este?). Sosem ér ide a háromnegyed nyolcas vonat. A sarokban napernyő, hólapát. Öröknyár, öröktél. Most éppen havazik. Beáll a vonat, csinos forgalmista lány szól a kalauznak, zölded van, de a vonat nem indul, várj egy kicsit, mondja a kalauz, mi van?, csodálkozik Tapicskaja forgalmistanő, mindjárt meglátja. Narancsszín műanyag dossziés fiatalember káromkodva leszáll, ne találkozzunk, kisköcsög!, a vonat indul, búcsúzóul még utánunk kiált, bazdszájbaa kurvaanyád, faszszopó!, megvárja a következő vonatot.

Rombolási terület, a kerítések mellett két (gáz-?) cső kíséri az utazót, majd felemelkedik, eltűnik (a földben?). Víztoronyhegyek. Széchenyi István Művelődési Ház, biztos nem innen kapta nevét Istvántelek, lánykori nevén Landler Jenő Járműjavító. Hol van Landler Jenő? Hol a Járműjavító? És hol egy kocsma? A művház falán sörcégér, át kéne mászni a kerítésen, vagy körbemenni. Annyira nem vagyok szomjas. Ötször két pad, egymásnak háttal, összefirkálva, de jó állapotban. Egy peron, két vágány, két felüljáró. Az egykori állomás (csak az lehetett, sárga és előtte fenyőfa) most takaros kis ház. Egy épületen TESTVÉRISÉG SE, biztos nem csónakház, bár, amennyi itt a víztorony. Állványzat, tataroznak, tán ez is egy hidroglóbusz. VIGYÁZAT, OMLÁSVESZÉLY! A táblát ki lehetne tenni az egész MÁV-ra. A kerítésen falfirka, nemzetiszín zászlók között egyénien kalligraffitizve: PETÕFI-BEM-KOSSUTH-HORTHY, ebben a sorrendben. Utóbbiba protestáló marginális kommentárok írva: FASISZTA PRIBÉK! HAZAÁRULÓ! NÁCIBÉRENC! DIKTÁTOR! AZ ORSZÁG SZÉGYENFOLTJA! A névsor folytatódik, de Resti, szerencsére, nem tudja elolvasni, jön a vonat.

Rákospalota-Újpest. Az állomás mellett két büfé között Zöldség-Gyümölcs-Csemege (zárva) és Vegyesbolt (nyitva). A Végállomás falatozóban unicum (450, úri környék), kísérő dréher (250) a Szilágyi 9-ben. De kérhetne csapolt Bak sört és Tűzijátékot szülinapra! A szabadtéri tévén a magyar 1 (!) megy, mendegél a Kárpát Expressz. Szemben Blueman, nem kocsma, férfiruha-kereskedés. Kék Férfi mondta, hogy engem szeret... A pulton kék üveg hamutartóban három csikk, két vastag, egy vékony (Vogue), egy férfi és egy nő. 12-es, 14-es villamosok, Resti belátja a pályát. Emlékezik, itt szállt le, amikor blaszhármas meccsre ment, a Bp. Iszkra Olajbányász üdvöskéje, már akkor is túlkoros, vasárnap reggel kilenckor meccs, itt fordult be, ahol a villamos, ment a Blaha Lujza térre, Újpest, volt Pamutpálya. Vagy Cérna? A váróteremben a "Delikát" tükrén ragasz: A HOMOFÓBIA AZ IDIÓTÁK ERKÖLCSE! A falon üzenet: TÓTH ÉVA FERI VÁR Azóta is, örökké, Tóth Éva, indulj. Valahonnan zene, Omega, Ismertem egy lányt. A pénztárnál kábé tizenhat éves srác, Illuminált állapotban vagyok, Kőbánya felsőre mennék, innen nehéz lesz, vissza a Nyugatiba, aztán a Keletibe, körvasút, míg ki nem józanodsz. A peronon Sör, üdítő, szendvics, játékok, van itt minden, hova mennél. Emléktábla: PEST-VÁCZ 1846. JÚLIUS 5. AZ ELSÕ HAZAI GÕZÜZEMÛ VASÚTVONAL MEGNYITÁSÁNAK 150. ÉVFORDULÓJA EMLÉKÉRE, ez jó, maguknak állították emléket az ünneplők. És a meglepetés: lelakatolt újságosbódé mellett KÖNYV, Petőfi Összes Költeményei, Babavárás kettesben, Álomjóga. Resti még böngészne, de érkezik vonata. Ide még visszajövök.

Rákospalota-Kertváros. Peron, egy fedett kétüléses, kockakő, két zöld szemetes, egy, szokásos, padcsonk. Csend. Idősb, sétáló pár, kertvárosi idill. Kutyaugatás, komondor vagy puli, Resti nem ismerős errefelé. Madárcsicsergés, milyen madár, nem vagyok idevalósi. ("Zárnikék! A tavaszt várni kék!") Ráér hülyéskedni, itt a békén kívül nincs semmi, senki. Magával társalog. Ebben az utazásosdiban az a szép, hogy ott vagyok, ahol, mondjuk, éppen, nem kellene lennem. De vagyok. Az utazás illúziója. Ez nem is Pest, de, közel s távol fenyegető lakótelep. Manó, de nem büfé, ABC. Galambbúgás, ezt ismeri. Hatalmas varjú a villanyvezetéken, ezt is. Árokhát u., Kemény I. u., őt is. Hugyoznia kell, persze, az előző állomáson elintézhette volna, pénzért, nem veszi elő. Próbál aranyló szívet pisálni a hóba, látta a Szindbádban ("Nincs puhább pamlag a hónál!"), de csak csurog-cseppen. Akár a Nap a (még mindig kitartó, de csendesedő) havazás mögött, oly halavány a húgy a hóban. Fogalmaz Resti. Gyorsan befejezi, a hugyozást, fogalmazást, mert hölgy utastárs jő, s a vonat. Vissza a kezdetekhez s a célhoz.

Rákosrendező. A Manó büfében unicum (380), olvassa: Melegszendvics, Sült kolbász, Hurka, Sült oldalas, Töltött csirkecomb, Bableves, Lencsefőzelék, Krumplifőzelék, Sárgaborsó-főzelék, Nokedli, Tarhonya, ezzel meg is ebédelt. Kolléga, mellette, leteszi két Plus-szatyrát, lehajtja az ampulla Krasznaja vodkát, a fehér fröccsöt. Restinek megint hugyoznia kell, megbújik a sorompóerdőben. A hóban kezet mos, letörli szájáról a tarhonyaszaftot. Át a vágányokon, sorompók leengedve, autósok visszafordulnak. Resti is, nézi a behavazott talponállópultokat.

Itta nyár.

Neked ajánljuk