Bodoky Tamás: Fájlövés (AntiQ party)

publikálva
1997/35. (08. 28.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Scene partyt rendeztek a hétvégén a pécsi Nevkóban, a résztvevők által hozott számítógépekből felhúzott gyors helyi hálózaton rendezett gyilkos Quake-küzdelemben cyberújságírók kisebb csapatával megfigyelőként vettem részt. Ezeken a már tradicionálisnak mondható rendezvényeken találkoznak rendszeresen a szerte az országban tevékenykedő amatőr coderek (programozók), warez traderek (szoftverkalózok), hackerek (netkalózok) és újabban a quakerek is. A Quake-mánia kulturális vírusként terjed az Interneten: egy minden eddiginél élethűbb háromdimenziós, labirintusos-öldöklős játékról van szó, amelyet tavaly ősszel már részletesen tárgyaltunk (lásd: Doom-generáció: Az ítélet napja, MaNcs, 1996. szeptember 19.). Kétélű szekerce, szögágyú, rakétavető, trükkös labirintusok, a gép által mozgatott és az Interneten keresztül támadó pokolbéli szörnyetegek, valós idejű vérpatak, az előző generációs Doomot is jegyző id software stábja által garantált paranoiás roham. A Quake-harcosok klánokba tömörülve küzdenek, a világsajtó is tárgyalta már a radikális feminista jelszavakkal harcba induló női klánokat (Psycho Men Slayer, például) vagy azt, hogy Amerikában komoly tétekben fogadnak egy-egy híres virtuálgladiátor által performált deathmatch (páros küzdelem) kimenetelére az internetes fogadóirodák. Mivel ebben a játékban mindenki elkészítheti a saját szája íze szerint való labirintust, teljes a szerzői jogi zűrzavar: a Lucas Arts beperelt egy fejlesztőt, akinek halálcsillag-fazonra vett pályája olyan jól sikerült, hogy a hálózaton ingyen terjesztve néhány hét alatt népszerűbbé vált, mint Lucasék saját, óriási befektetéssel kifejlesztett interaktív Csillagok háborúja. Az id software tíz-egynéhány fejlesztője szerint a Quake virtuális valósága az effajta játékok népszerűsége miatt nagyobb hatást gyakorol majd a gibsoni Cyberspace létrejöttére, mint a szoftveróriások erőfeszítései.

Scene partyt rendeztek a hétvégén a pécsi Nevkóban, a résztvevők által hozott számítógépekből felhúzott gyors helyi hálózaton rendezett gyilkos Quake-küzdelemben cyberújságírók kisebb csapatával megfigyelőként vettem részt. Ezeken a már tradicionálisnak mondható rendezvényeken találkoznak rendszeresen a szerte az országban tevékenykedő amatőr coderek (programozók), warez traderek (szoftverkalózok), hackerek (netkalózok) és újabban a quakerek is. A Quake-mánia kulturális vírusként terjed az Interneten: egy minden eddiginél élethűbb háromdimenziós, labirintusos-öldöklős játékról van szó, amelyet tavaly ősszel már részletesen tárgyaltunk (lásd: Doom-generáció: Az ítélet napja, MaNcs, 1996. szeptember 19.). Kétélű szekerce, szögágyú, rakétavető, trükkös labirintusok, a gép által mozgatott és az Interneten keresztül támadó pokolbéli szörnyetegek, valós idejű vérpatak, az előző generációs Doomot is jegyző id software stábja által garantált paranoiás roham. A Quake-harcosok klánokba tömörülve küzdenek, a világsajtó is tárgyalta már a radikális feminista jelszavakkal harcba induló női klánokat (Psycho Men Slayer, például) vagy azt, hogy Amerikában komoly tétekben fogadnak egy-egy híres virtuálgladiátor által performált deathmatch (páros küzdelem) kimenetelére az internetes fogadóirodák. Mivel ebben a játékban mindenki elkészítheti a saját szája íze szerint való labirintust, teljes a szerzői jogi zűrzavar: a Lucas Arts beperelt egy fejlesztőt, akinek halálcsillag-fazonra vett pályája olyan jól sikerült, hogy a hálózaton ingyen terjesztve néhány hét alatt népszerűbbé vált, mint Lucasék saját, óriási befektetéssel kifejlesztett interaktív Csillagok háborúja. Az id software tíz-egynéhány fejlesztője szerint a Quake virtuális valósága az effajta játékok népszerűsége miatt nagyobb hatást gyakorol majd a gibsoni Cyberspace létrejöttére, mint a szoftveróriások erőfeszítései.

A küzdelem csak helyi hálón igazságos, hiszen itt nem zavarhatja az Internet gyakran hosszú válaszideje, amely a házigazdák csapatának kedvez. Helyi hálón a deathmatch dívik, vagyis az ember ember elleni küzdelem. A pécsi party az alig kéttucatnyi magyar Quake-addikt erődemonstrációjává fajult, bár győztest nem hirdettek, mert a hálózat az utolsó körben felmondta a szolgálatot: a harmadik helyen megosztva Feco és Lord áll, a döntőt későbbi időpontban az Interneten játssza le Angel és Szesze. "04:39 Craft és Hardy lezár egy kis részt a hálóból, hátha itt tudunk játszani. De nem. Négy játékost jelez ki a kliens, de hat rohangál. >>Botok!http://www.pganet.hu/quake/ címen olvasható tudósításból, a szerző az esélyesnek tartott, de a második fordulóban kiesett Angelday. Még szerencse, hogy nem vittem számítógépet, így arcvesztés nélkül kerülhettem el a megmérettetést. Helyette bezizzentünk a belvárosba, ahol egy híres régi hacker, motherfucker_ggg és a hozzánk hasonlóan a Pepsi Szigeten amortizálódott társasága kalauzolt minket az Áfium sajtos-sonkás lepényétől a szerelmesek által számtalan lakattal díszített kultuszhelyen át a lehetséges Quake-pályaként is szemlélhető, tizenéves démonokkal illusztrált, Boccaccio nevezetű táncos helyig, ahol egy falfirkából kiderül: Mindenkit érhet diszkóbaleset.

publikálva
1997/35. (08. 28.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Narancs

Blog

még több cikk