Bodoky Tamás: Fájlövés (Happy New Age)

  • 1997. április 3.

Egotrip

"Földlakók, figyelem! Amint azt nyilván önök is tudják, a Galaxis külső kerületeinek fejlesztését célzó tervek megkövetelik, hogy hiperűr-bekötőutat építsünk az önök Naprendszerén keresztül. Sajnálatos módon az önök bolygója az egyike azoknak, amelyek szanálásra kerülnek. A folyamat két földi percnél valamivel kevesebbet vesz igénybe. Köszönöm figyelmüket" (Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak).

"Földlakók, figyelem! Amint azt nyilván önök is tudják, a Galaxis külső kerületeinek fejlesztését célzó tervek megkövetelik, hogy hiperűr-bekötőutat építsünk az önök Naprendszerén keresztül. Sajnálatos módon az önök bolygója az egyike azoknak, amelyek szanálásra kerülnek. A folyamat két földi percnél valamivel kevesebbet vesz igénybe. Köszönöm figyelmüket" (Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak).

Március 26-án San Diego közelében, egy luxusvillában holtan találták a Heaven´s Gate (A Mennyország Kapuja) újkeresztény szekta 39 tagját. A csoport vezetője, a magát Jézus Krisztus reinkarnációjának tartó egykori zenetanár, Marshall H. Applewhite a hetvenes évek óta hirdette, hogy a Föld nemsokára reciklálásra kerül, de a kiválasztottak őt követve még időben leléphetnek egy földön kívüli űrhajón, és új életet kezdhetnek egy másik bolygón, a "humán evolúciós szint fölött". Mint az a hátrahagyott videókazettáról kiderül, a magát számítógépes munkákkal, web-dizájnnal (http://www.heavensgate.com/; http://www.highersource.com) fenntartó, tanait az Interneten terjesztő, egyébként alkohol-, drog- és szexmentes életmódot folytató, Star Trek-mániás csoport altató és vodka segítségével kollektív, rituális öngyilkosságot követett el annak biztos tudatában, hogy a Hale-Bopp üstökös és a mögötte rejtőző ufó a jel arra, hogy "kilépjenek földi porhüvelyükből", avagy "levegyék a virtuális sisakot", ahogyan a boldogan készülődő tagok fogalmaztak.

Március 9-én egy veszprémi gimnázium két számítástechnika tagozatos, érettségi előtt álló hallgatója levetette magát egy völgyhídról, ebben az osztályban nem ez volt az első eset. Mindegyikük Internettel foglalkozott, kedvenc könyvük a Galaxis útikalauz, kedvenc filmjük a Született gyilkosok (pont, mint nekem). A városban szektára gyanakszanak.

Az már most sejthető, hogy az "internetes szekták" gyorsan felzárkóznak majd a bombarecept és a gyerekpornó mögé az új médium mumusai között. Persze itt sem az Internet a közös nevező, de a világvége eljövetelét hirdető szekták ókori, középkori mítoszokból, ezoterikus tanításokból, asztrológiából, ufológiából és egy-egy karizmatikus, megalomániás, paranoid skizofrén vezetőből mixelt elegye valóban fogékony közegre talál a hálózaton, ahol a hatvanas években indult újtudat-mozgalom féktelen burjánzásnak indult az infokultusszal kereszteződve: gépzene, dizájner drogok, háromdimenziós akciójátékok és virtuális szerelem, a pszichedélia és a kibernetikus tér határvidékeiről nézve Prostatikus Vogon Jeltz és a pángalaktikus autópálya-koncesszió már hihetőbb, mint az FBI magyarázata a wacói barakktűzre, az öngyilkosság pedig adekvát reakció, puszta kilépést jelent egy unalmassá és céltalanná vált programból.

Ráadásul nyakunkon a harmadik millennium, a körvonalazódó korszakváltás mozaikdarabkái lassan apokaliptikus körképpé állnak össze, amely a neten már ma megtekinthető. Az ellenőrizhetetlen hatalmi struktúrák, információkontroll, ökológiai, társadalmi, technológiai és pszichológiai katasztrófák rémképének hatására fokozódó eszképizmus és az ő kultuszai: technosámánista neoprimitívek, természetgyógyász ufófigyelő hálózatok, anyakönyveket digitalizáló mormonok, emlékek közt potméterrel szelektáló szcientológus mérnök-szerzetesek, a Nap Templomának önégető kisközösségei, Jonestown, Waco és Rancho Santa Fe, a hetedik trombitaszó, vidám aratás és rettenetes ősz.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.