Bodoky Tamás: Fájlövés (Trendspotting)

  • 1997. június 12.

Egotrip

"Korlátlan szabadságot" ígér a Matáv vérciki Internet-reklámkampánya, amelyből kiderül, hogyan képzeli el a főkreatív a cég becslése szerint százezres nagyságrendű célcsoport átlagos egyedét: egy tizenéves, túlgyorsított infodzsánki biztonsági övvel felszerelt forgószékkel, hogy ki ne vigye a monitorszél az ablakon, amikor "a szupersztrádán szörfözik". Ezt a kampányt nyilván nem tartja el az a néhány ezer MatávNet-előfizető, de a Matávnak amúgy sem hiszi el senki, hogy nem a telefóniában szerzett nyereségét fordítja az Internet-piac meghódítására. Elméletben csak a hangtelefóniára kiterjedő koncesszióját ugyanolyan aggályos módon használja ki tehát, mint ahogyan például a Microsoft a személyi számítógépekhez készült operációs rendszerek piacán élvezett vezető szerepével él vissza a világhálózaton. A Microsoftnak rengeteg konfliktusa támadt emiatt, nálunk viszont megjósolható, hogy miközben a kormány az alternatív távközlési szolgáltató megalakulása körül szerencsétlenkedik, a ma már profi multiként viselkedő Matáv a teljes telekom-liberalizációig maradt négy év alatt egyeduralmát és erőfölényét kihasználva feltűnés nélkül kisakkozza majd potenciális versenytársait, mint Deep Blue Kaszparovot. Ugyanis ez a cég ma már nem csupán telekommunikációs hálózatok kiépítésében, működtetésében és értékesítésében gondolkozik, hanem - a szoftveróriáshoz hasonlóan - az imidzsteremtésen túl is rámozdult a médiára.

"Korlátlan szabadságot" ígér a Matáv vérciki Internet-reklámkampánya, amelyből kiderül, hogyan képzeli el a főkreatív a cég becslése szerint százezres nagyságrendű célcsoport átlagos egyedét: egy tizenéves, túlgyorsított infodzsánki biztonsági övvel felszerelt forgószékkel, hogy ki ne vigye a monitorszél az ablakon, amikor "a szupersztrádán szörfözik". Ezt a kampányt nyilván nem tartja el az a néhány ezer MatávNet-előfizető, de a Matávnak amúgy sem hiszi el senki, hogy nem a telefóniában szerzett nyereségét fordítja az Internet-piac meghódítására. Elméletben csak a hangtelefóniára kiterjedő koncesszióját ugyanolyan aggályos módon használja ki tehát, mint ahogyan például a Microsoft a személyi számítógépekhez készült operációs rendszerek piacán élvezett vezető szerepével él vissza a világhálózaton. A Microsoftnak rengeteg konfliktusa támadt emiatt, nálunk viszont megjósolható, hogy miközben a kormány az alternatív távközlési szolgáltató megalakulása körül szerencsétlenkedik, a ma már profi multiként viselkedő Matáv a teljes telekom-liberalizációig maradt négy év alatt egyeduralmát és erőfölényét kihasználva feltűnés nélkül kisakkozza majd potenciális versenytársait, mint Deep Blue Kaszparovot. Ugyanis ez a cég ma már nem csupán telekommunikációs hálózatok kiépítésében, működtetésében és értékesítésében gondolkozik, hanem - a szoftveróriáshoz hasonlóan - az imidzsteremtésen túl is rámozdult a médiára.

Sok mindent és sok mindenkit megvásárolt a Matáv az utóbbi években a telefon-előfizetők pénzén. Ami az Internet-bizniszt illeti, átigazolt lassan az összes jó nevű egyetemi rendszergazda, és a tartalomszolgáltatás felé való elmozdulást jelzi, hogy ott kötnek ki újabban a webdizájnerek is. A hálózati tartalomszolgáltatás jelentősége egyelőre például a televíziózáshoz képest elhanyagolható, azonban olyan kísérleti terepet biztosít, ahol a cég rákészülhet arra - a megatrendek alapján nagy valószínűséggel prognosztizálható - új világra, amelyben sávszélesség és médiahatalom elválaszthatatlanul összefonódik majd. A Matáv felismerte, hogy a hálózati infrastruktúra a tartalomszolgáltató-iparral és valamelyik izmos médialobbival összekapcsolva a huszonegyedik század információs társadalmának hajnalán egy médiabirodalomhoz vezető út első lépcsőfoka, ergo azok a kisszolgáltatók, akik független cégként, a Matáv infrastruktúráját bérelve tartalomszolgáltatásba kezdtek, a MatávNet próbaüzemének lezárultával rendesen meg lettek szívatva: a korábban átalánydíjas bérelt vonalakon, amelyek segítségével a MatávNeten keresztül kapcsolódnak az Internetre, egyik napról a másikra bevezették az adatforgalom után történő számlázást, feltűnően magas tarifákkal. A felháborodott kisszolgáltatók meg is alakították érdekvédelmi szervezetüket, a belviszályok által máris megosztott FASZ (Független Adatszolgáltatók Szövetsége) azonban hiába mondja és mutatja, ma már nyilvánvaló, hogy a Matáv el fogja lehetetleníteni és ki fogja vásárolni ezeket a kiszolgáltatott helyzetbe került kis cégeket, mert falakon belül akarja tudni az új, digitális média minél nagyobb szeletét.

A Matávnál tetten érhető profilbővítésben szerepet vállalt az a merészen manőverező esztéta-hullámlovas is, aki a digitális forradalomról elmélkedve alig két éve így írt a Narancs hasábjain: "Megannyi kínos kérdés vár megoldásra. Például az, hogy kié lészen a 2-es vagy a 3-as magyar csatorna. Úgy értem, a kereskedelmi csatorna. Például azoké a németeké, akik már benn ülnek a Matávban? Biztos, hogy ez jó vicc lenne? Szerintem rohadt rossz vicc lenne. Szerintem például jobb lenne, ha akárki másé lenne, de nem lenne az övék, egyszerűen azért, mert senki sem hiheti, hogy a távközlésben szerzett prioritás és a televíziózásban szerzett hatalom nem köthető és kötendő össze azonnal" (György Péter: Bill Gates Budapesten - avagy a Nyugat Kapujában, MaNcs, 1995. június 29.). A média nemzeti függetlenségéért egy-két éve még bőven moralizálva aggódó publicista ma pont a Deutsche Telekom és az Ameritech International vegyes vállalatának többségi tulajdonába került Matáv berkeiben alakítja sokadszor a médiastratéga szürke eminenciás szerepét (nyilván belülről fog bomlasztani), a Matáv pedig pontosan úgy viselkedik, ahogyan újdonsült tanácsadója ugyanebben a cikkében a Microsoftot jellemezte: "Clinton helyett Gates - ez lehet, hogy többeknek tetszik, csakhogy az előzőt megválasztották, az utóbbi pedig mindent megvásárol. S ha még sokáig vásárol, akkor előbb-utóbb értelmetlenné teszi a választás fogalmát, mert mindazt a magáénak tudja majd, ami a választás fogalmának érvényes fenntartásához kell."

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.