Egotrip

Csalunk tehát. Úgy teszünk, mintha másvalaki volnánk, pedig dehogy.

Mostanában sokan meghalnak, akik nem haltak meg azelőtt - valahogy így szól a Karinthynak tulajdonított mondás.

A Fidesz Jobbikkal szembeni leszámolási kísérlete olyan pisztoly, melynek az elkövetkező drámai felvonások egyikén kell majd elsülnie. Nagy kérdés, hogy kit vagy mit sebez meg, s az is, hogy e sebesülés halálos lesz-e.

Gyakori helyzet: olyasmiről, egyszerre szak- és közügyről van szó a tévében, a rádióban vagy egy hetilapban, amihez nem konyít a nyájas olvasó. Halbiológusnak inflációról, dramaturgnak invazív akácfákról, topológusnak nyelvművelésről magyaráz a szakértőnek kikiáltott úr vagy hölgy.

EP-választási plakátjain üzen az újrázó Fidesz-KDNP-pártszövetség Brüsszelnek: tiszteletet a magyaroknak! Pedig nehezen arathattak volna győzelmet a most zárult kormányciklusban bőségesen áradó uniós pénzek nélkül, amelyek a látványos infrastrukturális beruházások megvalósítása mellett sok hazai vállalkozás túlélését is segítették, és az agrárnépességet is kiszámítható (földalapú és vidékfejlesztési) támogatásokhoz juttatták.

(Horváth "Gólokozó" Árpád történeteiből)

2013. május 24-én Roger Scruton előadást tartott az MTA székházának dísztermében. A hallgatóság nagyrészt disztingvált urakból és hölgyekből, az Akadémia legénységéből és prominens jobboldali politikusokból állt. Az előadás elején belépett és szinte leghátul helyet foglalt a magyar miniszterelnök is.

A görög ábécé második betűjének van egy speciális közgazdaságtani jelentése is. Ezzel a betűvel jelölik az úgynevezett szisztematikus kockázat értékét. Ez magyarázza meg, hogy miért ér ugyanaz a munka Hegyeshalmon innen sokkal kevesebbet, mint néhány kilométerrel odébb, Nickelsdorfban akkor is, ha a hegyeshalmi bolt eladója vagy az ottani iskola tanára pontosan ugyanolyan szakképzett ember, mint nickelsdorfi kollégája, és pontosan ugyanolyan becsületesen végzi pontosan ugyanazt a munkát.

A Krím bekebelezése és a kibontakozó ukrajnai politikai és immár katonai válság változásokat hozott a nemzetközi élet alakítóinak szempontrendszerében. A helyzet is alaposan megváltozott azzal, hogy nyilvánvalóvá vált: a Putyin Oroszországával fenntartott viszonyok sohasem térhetnek vissza a korábbi szintre, minőségük már soha nem lehet ugyanaz, mint amilyen 2014 előtt volt.

Hogy igen, hát ügyesen meg vannak írva, jó - ismeri el a világhíres tudóskolléga posztmodern regényeiről C. -, csak éppen... - Szóval, hogy őszerinte műanyagból vannak, na. - Sono di plastica - mondja. Majd gyorsan hozzáteszi, hogy az én fordításaim viszont bizonyára nagyszerűek, és udvariasan rám mosolyog.

"Tél haragján kacag az új tavasz, / most lágyan leng a balzsamos szél, / s új madárdal zeng a völgy ölén" - kiáltom bele a korántsem balzsamos romkocsma-övezeti légbe Siegmund úgynevezett Tavaszdalát Richard Wagner Die Walküre című zenedrámájából, miközben a Táltos társaságában (aki, úgy tűnik, ma hiányolni kénytelen állandó nemtője, Szabó Ervinné kíséretét) kisded bocinagyságú zsúrkocsikra pakolva gördítem elő az előző hét számlát kiadó kocsma százrétű gyomrából a Mámor Kiskönyvtára becses darabjait.

Nem elegáns az embernek magát idéznie, most mégis ezt teszem. Négy évvel ezelőtt írtam e helyütt: "Orbán Viktor kampányzáróját azzal kezdte: a választásokkal eljön az igazság pillanata. Ebben nem tévedett.

(Dr. Tamás történeteiből 2.)

Carl Schmitt nevezetes gondolatát, hogy a politika minősége ott és akkor jelenik meg, ahol és amikor különbséget tesznek nyilvános barát és nyilvános ellenség között, elég sokan ismerik és idézik. Minden valódi versengésen alapuló választás újra és újra megerősíti ezt a tézist, még akkor is, ha a politikai rendszer amúgy konszenzusra, megegyezésre, koalíciókötésre készteti vagy kényszeríti a feleket.