Hammer Ferenc: Paszták népe (Szárszói emlék)

  • 1997. szeptember 4.

Egotrip

A keszeg a macskának megy, az apraja, azok a snecik meg a tyúkoknak, pontyra meg várhat az ember, pedig az elmúlt három hónapban majd´ mindennap kijövök ide, de ponty nem jön, ebben a nagy kapitalizmusban csak viszik a halat a Balatonból, bele meg semmit. Tudja, mennyibe kerülne a halasítás, hogy elérje az ezerkilencszázkilencvenes szintet? Tizenötmilliárd, uram.

Nem millió, milliárd. Akkor még volt hal a Balatonban, amikor köztulajdonban volt, most meg, tudja, mibe´ van? Kapitalista állami tulajdonban. Mindegy is, vége lesz itt a parti horgászatnak, pedig az olaszok is azért jöttek ide, csak nem bírtak bedobni attól a csónaktól, illetve bedobtak, csak be is akadtak rögtön, nem fog itt horgászni a parton senki, mert azt mondják, hogy parti sétányt csinálnak itt a parton, kisajátítja az állam a parti telkeket, meg feltöltenek vagy húsz métert a vízből, és nem lesz parti telek egy sem, ott van az a Farkasházi, akinek elrabolták a lányát, azt a Helgát, ott van villája a parton, mondják, hogy a Farkasházi már fel is vásárolt négy-öt villát a parton, nem csinálná, ha nem érné meg neki. Akkor lesz itt hal, kérem, majd ha raknak bele, akkor viszont nem annyi lesz az engedély, mint ma, hanem lesz húszezer vagy ötvenezer esetleg, és én azt mondom, fizessen az, akinek meg lenne reá az elvileg számított lehetősége, és az úgy is van rendjén, mert én azt mondom, hogy ha valakire úgy néznek, mint egy félisten, az rendben van, de ne a pénze miatt nézzenek rá úgy, arról nem is beszélve, ha megkérdezné valaki, hogy jónapot kívánok, adóhivatal, akkor most, kérem, mutassa, miből vásárolta ezt a villácskát, de nem ma, mert ma valamilyen szinten persze mindig ki tudja dumálni magát, közben a süllyedő színvonalat már nem lehet megállítani társadalmi szinten, miközben itt mindenki evidenciába vette sokáig, hogy aki fizet, az egyen is, és ez rendben is lenne, kérem, elméletileg, de egy dolog az elmélet és egy másik dolog, hogy a gyakorlat mást mutat. A pártok meg csak kerülgetik egymást, mint a forró kását, mindenki sakkban tartja a másikat, mert ma már mindenki sokat tud, annak idején még az antalkormány alatt kapott egy benzinkutat az Orbán Viktor apja, azóta van ott akkora békesség, persze a holló nem vágja ki a másik szemét, mert az is a mi kutyánk kölyke, jaj, ne jöjjön már megint ezzel, nem kultiválom az ilyen dumát, itt nagy pénzben megy a játék, a nagy játékosok persze nem itt vannak, hanem maga is tudja, hogy hol, és közben a kisember viszi el a balhét, és valahol ez azért nem fair, például ott van az engedély, a horgászengedély, én nem szeretem a gyanúsítgatásokat, de szerintem az nem véletlen, hogy mindennek felment az ára, csak a horgászengedélynek nem, mert azt akarják, hogy így menjenek tönkre az egyesületek, hogy aztán az elvtársurak fillérekért vihessenek mindent, de nem lesz ez így sokáig, mert hallottam, hogy októberben még utoljára szerveznek egy nagy blokádot a parasztok, akkor annyi lesz a Gyulának, meg egy bambi, de tudod, mit mondok én erre? Ez egy nagy szégyen az országra való tekintettel, hogy sacc per perc ezer paraszt az összes, aki meg mer szólalni, aztán, hogy utána mi lesz, azt nem tudom, úgyhogy inkább maximálisan borítékolnám a kérdést, mert az egy dolog, hogy kiállnak a traktorral, bazmeg, erre lejön majd megint valami ász a minisztériumból és mindenkit lebrekeg a pástról, amúgy most hallottam a bácsitól, aki itt szokott horgászni, hogy tudod, mennyibe kerülne a halasítás, hogy a Balatonban elérje az ezerkilencszázkilencvenes szintet? Tizenötmilliárd. Nem millió, milliárd.

Figyelmébe ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.

A miniszter titkos vágya

Jövőre lesz tíz éve, hogy Lázár János a kormányinfón közölte, megépül a balatoni körvasút abból az 1100 milliárd forintból, amit a kormány vasútfejlesztésekre szán. A projektnek 2023-ban kellett volna befejeződnie, és egy ideig a gyanús jelek mellett is úgy tűnt, hogy minden a tervek szerint alakul: 2021. június 18-án átadták az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti 55 kilométeres, villamosított szakaszát.

Ahol mindenki nyer

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn baráti látogatáson tartózkodott a szomszédos Szlovákiában, ahol tárgyalásokat folytatott Robert Fico miniszterelnökkel és Peter Pellegrini államfővel. Hogy miről tárgyaltak, arról sok okosságot nem lehetett megtudni, az államfő hivatala nem adott ki közleményt, posztoltak egy kényszeredett fotót és lapoztak; a miniszterelnök, Orbán „régi barátja” ennél egy fokkal udvariasabbnak bizonyult, amikor valamiféle memorandumot írt alá vendégével; annak nagyjából annyi volt a veleje, hogy Fico és Orbán matadorok, és reményeik szerint még sokáig azok is maradnak (Robert Fico szíves közlése).