Civilizációnk jelenlegi állapotát illetően Stumpf honvéd különb jósnak bizonyult Stanley Kubricknál. Míg ugyanis az illető hadfi (nyugalom, névrokon) 1983 telén, leszerelés előtt három nappal (ami tudvalevőleg a világ), amikor boldogan belerikkantotta örömét a szombathelyi laktanyaépület lépcsőházának kongó-bongó magasságába, miszerint a kopaszok 2000-ig maradnak, pontosabban határozta meg a jelen végét, mint a kimondottan időspecialista filmművész, aki egy esztendővel későbbre helyezte a kalendáriumban a jövő, azaz a más-világ kezdetét. Merthogy mostanra úgy tűnik, a dolog eldőlt. Az idén vehetünk részt az évezred utolsó őrületes technobulijában, megköthetjük az óvilág legelőnyösebb életbiztosítását, és már biztosan lekéstünk arról, hogy szobát foglalhassunk az évezred partijához New Yorkban. Olykor beszámolnak magazinok "szakértőkről", akik szánalmasan hajtogatják, hogy egy évezred csak 1-gyel (és nem 0-val) végződő dátummal szokott kezdődni (csakúgy, ahogy például egy hónap), de szerepük nyilván csak az, hogy a millennarista danse macabre-ban megjelenítsék a realitástól elszakadt szobatudós figuráját, aki tekintetét az égre függesztve bukik orra a valóság rögein.
Akárhogy is vesszük, az elmúlt ezredév bizony csak 999 évig tartott. Ezzel csendben felmondtunk egy konvenciót, miszerint az idő múlását (a Gergely-naptár bevezetése óta) bolygónk különféle mozgásainak arab számokkal történő megfeleltetése révén mérjük. Az éveket jelölő számsor igen sokáig híven megjelenítette azokat az elvárásokat, amelyeket általában az emberek az évek múlásának jelölésével kapcsolatban megalkotnak, ám 2000 kapcsán e hagyománynak búcsút mondtunk. Az persze téved, aki azt gondolja, hogy ez az ezredvégi furcsaság újdonság lenne. A kezdet és a vég meghatározása minden kultúra számára alapvető kérdés, ezen belül az idő mérése még inkább az. Az egyiptomi csillagász-papok tekintélye többek között az időmérésben felmutatott jártasságon alapult. István királyunk törvényeiben intézkedik a vasárnap Istennek tetsző megünnepléséről (aki nem megy templomba, verjék meg a többiek), 1752-ben Angliában pedig zavargásokhoz vezetett, amikor a Julián-naptárról áttérve a Gergely-naptárra az év csak 271 napból állt. A francia forradalom megelégedett a hónapok átkeresztelésével, ám a forradalmi kormányzat egyik első intézkedése Oroszországban a nyugati naptárra való áttérés volt (ezért ünnepeltük az októberi forradalom évfordulóját novemberben). Hruscsov pedig, akitől sosem álltak távol a messzelátó víziók, egyenesen új időszámítás bevezetését javasolta akkorra, amikor befejeződik a szocializmus építése, és az emberiség átlép a kommunizmusba. Manapság is olykor újragondoltatják új szempontok az idő múlásának számítását. A gazdasági racionalitás indokolttá tette az óraátállítást, történészek megalkották a hosszú 19. és rövid 20. század fogalmait, és a tény, hogy egy kerek szám jobban marketingelhető, mint egy nem kerek, 2000. január 1-jén ünnepeljük az új évezred kezdetét. 2000 már lassan két évtizede kapós márka- vagy vállalatnév, neveztek el róla bölcsészfolyóiratot, lakásfelszerelés-áruházat (Stúdió 2000) és tolvajbandát (Next2000) egyaránt. Világszerte visszaszámláló órákat állítottak fel multik, ám a 2000. év-probléma révén a globális számítógépipar (melynek talán nem volt még hatékonyabb reklámkampánya a 2K-hisztériánál) tette magától értetődővé, hogy mikor is ugrunk fejest a következő évezred ismeretlenjébe.
Érdekes mindenesetre, hogy így jövőre egyfajta temporális senkiföldjén leszünk, a görög-latin racionalitás (1000 = 1000 x 1) szempontjából még itt, a marketingszempontú jelentésadás szempontjából már ott. A jövő év e furcsa kettős jelentése révén (egyszerre innen és túl) kultúránk kétségbevonhatatlanul jelzi, hogy az ezredév-váltás fontos változás kezdőpontja, de csak ezt; azt már nem, hogy mi e kollektív átmeneti rítus célpontja. Elképzelhető, hogy a 2000. év évezredkezdéssé való kinevezése új hagyományt teremt, mondván (az arab számok rút leszereplésével), a puszta évszám nem jeleníti meg immár pontosan az illető év igaz természetét, például figyelemre méltó, hogy a planetáris kormányzat kezdeménye, az ENSZ már jó ideje kísérletezik azzal, hogy bizonyos éveket az időseknek, a tiszta ivóvíznek vagy a nyelvoktatásnak szenteljen. Ám valószínű, hogy a globális marketing nagyobb sikereket fog elérni ezen a területen (ez a 2000-akció azért nagy dobás volt), és nem elképzelhetetlen, hogy a naptár évei hirdetésfelületté válva kapnak immár új jelentéseket, és így meglehet, hogy dédunokánk sírkövén dátumok helyett már az áll, hogy élt Nikontól Coke-ig, Sony Staminával tovább tartott volna.
