Ingyenebéd

Hazaszálltak

  • Muraközy Balázs
  • 2008. november 20.

Egotrip

Az origo.hu és a Társaság a Szabadságjogokért addig perelte a Gazdasági Minisztériumot, amíg az nagy nehezen nyilvánosságra hozta a Gripen-beszerzés ellentételezésével kapcsolatos adatokat. Az ellentételezés lényege az volt, hogy a svéd fél vállalta: a szerződéskötés utáni 9 évben svéd vállalatok a repülőgépek árának 110 százalékáért fektetnek be Magyarországon, illetve importálnak magyar termékeket.

Az origo.hu és a Társaság a Szabadságjogokért addig perelte a Gazdasági Minisztériumot, amíg az nagy nehezen nyilvánosságra hozta a Gripen-beszerzés ellentételezésével kapcsolatos adatokat. Az ellentételezés lényege az volt, hogy a svéd fél vállalta: a szerződéskötés utáni 9 évben svéd vállalatok a repülőgépek árának 110 százalékáért fektetnek be Magyarországon, illetve importálnak magyar termékeket.

A Gripenek beszerzése 2001-ben nagy megütközést keltett, hiszen a rivális F-16-osok nemcsak kompatibilisabbnak tűntek más NATO-országok légierejével, de jóval olcsóbbak is lettek volna. Simicskó István, az akkori Fidesz-kormány nemzetbiztonsági államtitkára kifejtette, hogy a döntésnél a hadászati szempontok mellett legalább annyira számítottak a gazdasági megfontolások is. A most nyilvánosságra hozott adatok lehetővé teszik, hogy legalább hozzávetőleges képet kapjunk arról, milyen hasznot hozott az ellentételezés Magyarország számára.

A listán az eddig elfogadott, összesen majd' 200 milliárd forint értékű tételek szerepelnek (vagyis a teljes ellentételezés több mint 80 százaléka már lezárult). Ennek közel 30 százalékát az tette ki, hogy svéd vállalatok Magyarországon fektettek be: új leányvállalatot alapítottak itt, vagy magyar vállalatok részvényeit vásárolták meg. A fennmaradó részből, azaz a teljes öszszeg nagyjából 70 százalékából pedig Magyarországon működő vállalatok exportáltak Svédországba.

Az adatokból kiderül, hogy a beruházások nagyjából 90 százalékát két svéd multi magyarországi leányvállalatába történő befektetése teszi ki. Ebben az időszakban az Electrolux 48 milliárd forintot invesztált Magyarországon: Lengyelországból Jászberénybe telepítette a porszívóüzemét, és a kombinált hűtőket gyártó üzemét Nyíregyházán hozták létre. Az Ericsson Magyarország 4 milliárd forintot fektetett be.

Nos, mekkora hasznot hozhatott ez a beruházási tevékenység Magyarország számára? A nemzetközi tapasztalatok szerint ilyenkor kétféle haszonra számíthatunk. Az egyik az új munkahelyek; a másik pedig az, hogy más hazai vállalatok a fejlettebb technológiát alkalmazó multik beszállítóivá válhatnak, és ebből tanulva a versenyképességük növekedhet.

Ahhoz azonban, hogy eldönthessük, a Gripen-szerződés gazdasági értelemben valóban jó üzlet volt-e, (minimum) két dolgot kellene bizonyítani.

Először is meg kell vizsgálni, vajon sor került volna-e ezekre a beruházásokra, ha nincs a Gripen-vásárlás? A porszívógyár áttelepítéséhez talán lehetett valami köze az ellentételezésnek, de a kombinált hűtőgépgyárat logikusnak tűnik a Lehellel egy országba telepíteni. A másik kérdés az, hogy a létrejövő új beruházások járnak-e valamiféle externális hatásokkal. Vagyis megtanítják-e dolgozóiknak a modern technológiák alkalmazását, az új gyárak együttműködnek-e magyar beszállítókkal, vagy egyfajta szigetként működnek a magyar gazdaságban, amely csak mechanikusan feldolgozza az anyavállalattól kapott inputokat? A magyar közvélemény egyelőre hiába vár olyan adatokat, elemzéseket, amelyekből ez kiderülne.

De ha a befektetésösztönzés vizsgálatakor viszonylag hihetően lehet érvelni amellett, hogy az pozitív hatással járhat, addig az export esetében (amely az ellentételezés 70 százalékát teszi ki) elképzelni is nehéz, hogy milyen haszonra számíthat a magyar gazdaság. Az exporttámogatás értelme az lehetne, hogy kisebb magyar vállalatok svéd üzleti partnereket találnak maguknak, és később továbbfejleszthetik ezeket a kapcsolatokat; esetleg tanulhatnak belőlük.

Nézzük meg tehát, hogy mely magyar vállalatok exportálhattak az ellentételezés jóvoltából Svédországba. Az összesen 140 milliárdos összegből 11 vállalat részesült. Az első három: 108,6 milliárddal az Electrolux, 14,6 milliárddal az Ericsson, 9,2 milliárd forinttal a Dometic Zrt., amely szintén svéd leányvállalat. Vagyis az ellentételezés-export túlnyomó többsége úgy történt, hogy a svéd leányvállalatok az anyaországukba exportáltak.

Ezzel több baj is van.

Miután ezek a vállalatok befektettek Magyarországon, természetes, hogy termékeik egy részét az anyavállalatnak adják el - vagyis az exportteljesítmény a beruházás következménye, és ezért bizonyos értelemben kétszer jelenik meg az ellentételezésben. Másrészt ezek a nagy multinacionális vállalatok pompásan tudják mozgatni a termékeiket a különböző országok között papíron is - anélkül, hogy ennek bármilyen reális hatása lenne. Megeshet, hogy a magyar leányvállalat által gyártott termék először Svédországba utazik, majd onnan a svéd anyavállalat más országokba adja el: ekkor a "svéd exportként" elkönyvelt áru csak papíron lenne az. A legfontosabb azonban, hogy ez a svéd re-export semmilyen mértékben nem járul hozzá a magyar vállalatok, a magyar gazdaság versenyképességéhez. A svéd multik pedig már megtanultak exportálni.

Elképzelhető lenne talán olyan (kissé merkantilista) érvelés is, hogy mivel az országból pénz áramlik ki a repülőkért cserébe, a külső fizetési mérleg egyensúlya veszélybe kerül, és az ellentételezés épp a magyar-svéd fizetési mérleg egyensúlyának felborulását akadályozza meg. Ha megvizsgáljuk a két ország közötti külkereskedelem számait, azt látjuk, hogy az üzlet előtt a magyar export valamivel meghaladta az importot. Ezután azonban a következő történt. Bár a magyar export folyamatosan nőtt, az import ennél nagyságrendekkel nagyobb lett, legalábbis 2003 és 2006 között. 2003-ban az import háromszorosa volt az exportnak (igaz, abban az évben fizettük ki a repülőket - ám ez csak kétszeres különbséget magyarázna). Az import 2004-ben az export két és félszeresét tette ki, 2005-ben a másfélszeresét. Vagyis ebben az időszakban az importunk sokkal nagyobb lett, mint az exportunk. Ez persze nem is annyira megdöbbentő: az új svéd leányvállalatok anyaországukból vették gépeik egy részét, és működésük kezdeti időszakában sok alapanyagot importáltak Svédországból. Mindez a külföldi tőkebefektetések természetes velejárója, de éppen hogy megbillentette a két ország közötti külkereskedelmi egyensúlyt.

Nem úgy tűnik tehát, hogy hazánknak valami mérhetetlen nagy haszna lett volna az ellentételezésből. Talán nem volna baj, ha a kormány megpróbálná érdemben is értékelni ezt a programot, ahelyett, hogy a kincstári optimizmus kifogyhatatlan lózungtárát mozgósítaná az ügyben - ha már ez a szempont valóban olyan nagy szerepet játszott, amikor a repülőkről döntöttek.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.