Kálmán C. György: Magánvalóság (Mágia)

  • 2001. május 24.

Egotrip

Senki ne mondja, hogy az új évezredben Európa közepén kiveszett volna a mágikus gondolkodás a vezető értelmiségből.

Mágia

Senki ne mondja, hogy az új évezredben Európa közepén kiveszett volna a mágikus gondolkodás a vezető értelmiségből.

Manapság elképesztő stilisztikai mutatványokat végeznek az újságírók, hogy kikerüljék az "Orbán Viktort meggyilkolni" kifejezést, egyáltalán: hogy Orbán Viktor neve és a (bér)gyilkosság még véletlenül se forduljon elő egy mondatban. (Mert nem úgy van az, kedves Hammer Ferenc a múlt heti MaNcsból, hogy, idézem, "a >>megölni>miniszterelnökigazi nevük, hogy meg ne leljék őket az ártó erők), ne kelljen kimondani (vagy leírni) az egyértelmű tényt. A kimondás a rémséges veszedelemnek vagy a rettenetes mocsoknak a felidézése, s ezzel akár előidézése volna. Hogy az a bizonyos orosz izé... hát szóval nem rendes ember, valami szörnyűséges izé... dolgot művelne az izé... miniszterelnökkel.

Egyébként hatásvadász mivoltában is tök érdektelen kérdés hangzott el, Frei Tamás egy népszórakoztató kókler, mélysége semmi, olykor bulvárszinten persze lehet érdekes is, amit csinál. A kérdésnek, amit föltett, semmi súlya nincs. Gondoljunk el például egy normális országot, ahol egy kereskedelmi adó sztárriportere megkérdezi a Rossz Fiút, mennyiért tenné el láb alól Victor Orbant, aki mondjuk ennek a normális országnak volna a miniszterelnöke. Erre Victor Orbannak eszébe nem jutna reagálni, hosszas újságírói faggatózásra esetleg mondana valami vicceset, amilyet az államférfiak szoknak, aztán annyi. Semmi háborgás, értelmiségi segédcsapatok kiáltványozása, semmi vizsgálat és személyi konzekvenciák. Istenkém, annyi hülyeség van mindenféle bulvárlapban, kereskedelmi csatornán. Akinek ilyen a színvonala, olvassa és nézze.

De mivel ebben az országban élünk, ahol a kormány súlyos pracliját (óvólag, figyelmeztetőleg, bátorítólag, rosszallva) a sajtó vállára helyezi, és semmi nem kerüli el bölcs figyelmét, ebből a baromságból ügy bír lenni. Utána pedig Frei és Juszt viadala, amely a fent említett normális országban a rosszabb botránymagazinok sokadik oldalán lenne kis hír, olyan szintű, mint hogy melyik bemondónő kivel fut újabban, vagy hogy hányat kölykedzett a jeles díva macskája. Pedig hát csak a sajtó aljáról van szó, riporterek szenzációhajhászásáról és ügyeskedéséről, stiklikről és ellenstiklikről. Hogy ez mitől lenne politikai kérdés? Vagy akár sajtóetikai? Ugyan már.

Próbáljuk eljátszani a normális országot! Szarjunk az egészre!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.