Berci kőműves és Sándor segédmunkás, az építőipar Bévisze és Bathede.
A világ távoli és idegen részét tehát nem szerette hősünk, de ez nem gátolta meg abban, hogy érdeklődjön iránta.
Legutóbb, amikor a drogok híre már az erdő mélyére is eljutott, éppen egy médiaköcsög házán dolgoztak (az öltönyös minősített esete), akinek autóbeállót kellett építeni az úszómedencébe, hogy mosáskor ne legyen vizes a pázsit. Éppen a kábítószerek titokzatos világát beszélték meg segédjével, amikor a romlott lelkű elektronikus újságíró megkérdezte őket, hogy ugyan nem akarnák-e kipróbálni, amiről társalognak.
Berci és Sándor ki akarta próbálni.
Az LSD káros és veszélyes voltáról már számtalanszor beszámoltam, de azt azért még nekem is nehezemre esett eddig elképzelni, hogy mit művel egy betripezett kőműves hasonló állapotban lévő segédjével falazás ürügyén. Bebizonyosodott, hogy igenis lehetséges olyan helyzet, amikor a malter dobálja a kőművest, aki röhögve társalog eközben a megbolondult függőónnal, aki/ami ekkorra már tökéletesen elfelejtette, hogy merre van a Föld középpontja, ráadásul hárfázik és románul énekel. Sándor segédmunkás annyira röhögött főnökén, hogy csak harmadik próbálkozásra tudta begyömöszölni annak ünneplő pufajkáját a betonkeverőbe, mert újonnan szerzett meggyőződése szerint a pufajkától szebb lesz a habarcs és tartósabb, majd - még mindig visongva kacarászvamegpróbált elbújni egy őszirózsában, hogy ott zümmögve elvegyüljön.
Erős nap volt.
Azóta Berci empátiája sokat fejlődött, és egészen pontosan tudja, hogyan készülnek a tévéműsorok, ráadásul a megbízó meghagyta referenciamunkának aznapi alkotásukat, és még a szomszéd erdőből is járnak csoportok megtekinteni, mire képes nyolc óra alatt két teljesen beállt falazó, ha nincs, aki kivegye kezükből a kanalat.
Idegeneknek persze nem beszélnek a dologról Berciék, és ha valaki nagyon kitartóan érdeklődik a történtekről, csak annyit mondanak, hogy az ördög a részletekben rejtezik, akárcsak az isten.
