Para

Kovács Imre: A horror vakui

  • 2001. november 22.

Egotrip

Sanyi segédmunkás a Sündörgőben szerezte be szerszámait, úgy is mondhatnám, hogy a Sündörgő volt az ő OBI-ja, ahol záróra felé már szinte mindenhez hozzá lehetett jutni kedvezményes áron, többek között így vásárolt Wartburgot, gáztűzhelyt, betonkeverőt és láncfűrészt is. Utóbbiról szól ez az írás, de előbb röviden elmesélem a Wartburg történetét, mert az sem tanulságok nélküli.

Nyers hal

Sanyi segédmunkás a Sündörgőben szerezte be szerszámait, úgy is mondhatnám, hogy a Sündörgő volt az ő OBI-ja, ahol záróra felé már szinte mindenhez hozzá lehetett jutni kedvezményes áron, többek között így vásárolt Wartburgot, gáztűzhelyt, betonkeverőt és láncfűrészt is. Utóbbiról szól ez az írás, de előbb röviden elmesélem a Wartburg történetét, mert az sem tanulságok nélküli.

A Wartburg Erdész Béláék háza mellett állt a lejtőn, és azért vette fel ezt a testhelyzetet, mert egy fatörzs fúródott csomagtartójába, megakadályozva ezzel a legurulásban. A befúródás egy rosszul sikerült éjszakai bevásárlás eredménye volt, viszont megszüntetéséhez láncfűrész szükségeltetett.

A Sündörgőben köttetett az üzlet: Wartburg 10 000 Ft, láncfűrész 5000, tehát 14, plusz egy kanna kannás bor ingyen.

Innentől az események felgyorsultak. Sanyi mamájára bízta a dobermant, aki (mármint a mama) a Magyar Aszfaltnál dolgozott humánerőforrás-menedzserként, és elindult (mármint Sanyi) az erdőbe, egyik kezében láncfűrésszel, a másikban a kannával, hogy kiszabadítsa a Wartburgot.

A telep lakói először a zúgást hallották meg, majd a fűrész zajába vegyült, ritmikus hú, ez kurva jó! kiáltásokat és dalfoszlányokat, melyek mind-mind a láncfűrészről szóltak.

Ezalatt Sanyi mamája ebédelni indult az üzemi étkezdébe, és kolléganőire bízta Dinamót, a dobermant, külön megkérve a kollektívát, hogy nagyon vigyázzanak rá.

Sajnos ezt Dinamó félreértette, és azt hitte, hogy neki kell vigyázni a nőkre.

Délután kettőre összeállt a felejthetetlen erdei tabló. A rengetegből láncfűrésszel kísért énekszó szűrődik be az irodába, ahol harminc családanya ül feszülő hólyaggal mozdulatlanul, mert egy doberman őrzi a küszöböt, és a legkisebb rezdülést is megtorolja. Ekkor - szinte ugyanabban a pillanatban - belép Sanyi mamája, illetve elszabadul a Wartburg.

A mosdó felé rohanó nők még hallják, ahogy először a kivágott fa zúzza össze Erdész Béla és Csiga Melinda otthonának tetőszerkezetét, majd az épp hogy csak poroszkáló Wartburg betöri a konyha falát.

Egy pillanatnyi néma (tényleg, milyen lehet még?) és némileg vészjósló csönd után Sanyi belekezd a Jó fűrész, ritmusra jár kezdetű versszakba, de valamiért elhallgat.

Enni lehet a csöndet. Csak a természetben van ilyen.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.