Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Egotrip

Egotrip

Eörsi István: OptiPista (Pozitív diszkrimináció)

Azt mondja Stumpf István főminiszter, hogy a sajtó területén nincs esélyegyenlőség, és ezért a kormány alkotmányos kötelessége, hogy pozitív diszkriminációt alkalmazva, vagyis állami pénzek bevetésével felszámolja a konzervatív és nemzeti sajtó történelmileg kialakult hendikepjét. Kíváncsian várom, mikor jelenti majd be, hogy például a sport területén is él alkotmányos kötelességével, vagyis felveszi a harcot a történelmileg kialakult egyenlőtlenség ellen, oly módon, hogy a jobb csapatokból felvásárol néhány kitűnőséget, és azután elajándékozza őket a gyengébb csapatoknak. A történelem és a piac által kialakított erőviszonyokat egy magát nagy ritkán még mindig liberálisnak becéző kormány az állam nyomásgyakorló eszközeivel és visszaállamosítással akarja megváltoztatni a sajtószabadság korlátozása érdekében. És e terv kovácsai még a gazdasági ésszerűség érveivel is előhozakodnak. Megosztják velünk azt a megdöbbentő felismerésüket, hogy új lapok vásárlásával felértékelődik a Magyar Fejlesztési Bank sajtóholdingja, és ezért ezt majd nagyobb összegért lehet privatizálni. Lehet ezzel vitatkozni? Drágábban adhatók el a gombok, mihelyt veszünk hozzájuk nadrágot is.
Ha volna

Egotrip

Ha volna

Jézuska, ha volna, persze kérnék tőle sok szép ajándékot, hintalovat, matricát, színes könyveket, továbbá itt illemtani szempontból nem részletezendő dolgokat, legyen szép az ünnep, Isten, haza, család, bor, búza, békesség, unió,
  • 1998. december 17.

Egotrip

Jaksity György: Tőzsde

Ez itt az év utolsó nagy pszeudozsurnál-fikciója, amely ezen jellegénél fogva talán több vívódást visel el, már ami a tónust illetné. Nesze nektek év végi anziksz.
  • 1998. december 17.

Egotrip

Kovács Imre: Énteriőr

A zöldpaprikaárusok évszaktól független kara mögött, a Népszínház utca torkolatában van az a plakát, ami előtt Béla lecövekelt, és percekig csak az éppen lenyelt nyálát tudta visszasírni: Gotleibköchen, 1998. 12. 31. Halálmetál fesztivál 3 x 666. Végre beugrott, hogy miért is volt ilyen minősíthetetlenül ostoba és kérlelhetetlenül tapló ez az év, itt a válasz - gondolta Béla, és elindult a Teleki tér felé, miközben megpróbálta levágott ujjú kesztyűbe dugott kezét belegyömöszölni a bőrdzseki zsebébe.

Egotrip

Seres László: Dekóder

a Miniszterelnöki Hivatal illetékeseként örömmel jelenthetem: Ön máris nyert! Semmit nem kell tennie, mégis nagyon sok szabadideje lesz a jövőben. Mostantól ugyanis megkímélheti magát a fárasztó parlamentbe járástól, a plenáris üléseken való céltalan lébecolástól, a bizottságokban folytatott kisstílű és valljuk be: parttalan vitáktól. Mivel a legutóbbi kötetlen kormányülésen a miniszterek következetesen végiggondolták Miniszterelnök Úr nyilatkozatát, amely szerint a T. Ház ellenzék nélkül is működik, úgy döntöttünk: miért is ne? Ön mától szabad ember. Kérjük, három és fél éves fizetett szabadsága alatt töltse kulturáltan a szabadidejét, ne panaszkodjon Nyugaton, és főleg ne írjon publicisztikákat idehaza. Törvényjavaslatainkkal és kész tényeinkkel kapcsolatos észrevételeit természetesen szívesen látjuk, de sokat ne várjon tőlünk.
  • 1998. december 10.

Egotrip

Keresztury Tibor: Keleti kilátások (A tócóskerti posztmodern állapot)

A kiváló eredményekkel büszkélkedő debreceni Olasz Focisulin megvalósult megannyi kortárs képzőművész álma, a radikális eklektika. Eddig, mondhatni, stílben volt a dolog tartva, lehetett tudni, mit kap itt az ember, ám most szerződtettek egy tánctanárt. E kíméletet nem ismerő, elszánt férfiúnak hála, a sportéletnek különleges bukéja lett, rózsaszín árnyalatot kaptak a gyakorlati edzésmódszerek.
  • 1998. december 10.

Egotrip

Kovács Imre: Énteriőr

Szedtem havat, és abba csomagoltam a pálinkásüveget, mielőtt beraktam volna májhűtőbe, öntudatlan nyelvi rafinéria, csak az ly-t javítottam j-re, aztán előszedtem a szárított chilit, hogy hozzáadagoljam, imigyen készül Zarathustra.
  • 1998. december 10.

Egotrip

Eörsi István: OptiPista (Irodalmi szövegelés)

1977-ben cinikusan tisztelettudó törmelékekből verset szerkesztettem József Attila haláláról, és ezzel magam ellen ingereltem Benjámin László költőt, az Új Tükör főszerkesztőjét, aki addig az idősebb, távoli barát jóindulatával szemlélte buzgólkodásomat. A vers egyébként meglehetősen közölhetetlen volt, ilyesforma fordulatai miatt:
  • 1998. december 3.

Egotrip

Kovács Imre: Énteriőr

Hatkor csörgött a telefon, éppen azt álmodtam, hogy koreai film vagyok, és egy tűzharcban vágok rendet a statiszták között, egy tűzharcban, ahol mindenki elvész, csak a legjobbak maradnak talpon, szóval osztottam a rendet, az igazságot meg a békét, nagy voltam, tűzerőm akár az Isten meg ilyenek.
  • 1998. december 3.

Egotrip

Jaksity György: Tőzsde

A Twin Peaks című sorozat még többé-kevésbé követhető első részeiben (fonetikusan) Lilend papa, akinek lányát brutálisan meggyilkolták a sorozat elején, olyan víziót lát lányának gyilkosáról, Bobról, aki feltételezhetően ő maga, hogy megőszül. (Ez a hirtelen megőszülés akkoriban annyira tetszett, hogy el is neveztük a gyerekek fehér feltollazatú plüss játékmadarát Lilend varjúnak, alias Lili.) A filmsorozat mellőzte a tréfát: a szappanoperák szisztematikusabb követői egy idő után csak nyugtatók szedése révén tudták végignézni kedvenc sorozatukat, mert a nézőt egyre jobban kínzó rettegésben nem kis szerepe volt az említett vízió főszereplőjének és általában a rejtélyes gyilkosság körülményei megismerésének.
  • 1998. november 26.

Egotrip

Sajó László: Öt és feles (A Holló: Soha Már)

Van egy utca Pesten, Erzsébetváros, a Király és a Dob között, nincs száz méter, Holló, azelőtt Fekete Sas (1866), Schwartze Adler Gasse (1804). A valahai gettó sűrűjében, az utca közepén, kormos tűzfalak közt foghíjtelek húzódik meg, beépítetlen terület, kinek térkép e táj, nékünk a grund. Itt rúgtuk a labdát, nyeltük a salakot, de mindig ám, a hét minden áldott napján, sárban, szélben, napsütésben, harmatban, s ha. Ha térdig ért a víz, meccs csak akkor maradt el. Vagy akkor se. Ráúszás, mi hozzuk el a labdát, s visszük a sarat-havat az öltözőbe, zuhanyzóba, haza. De hisz nem is esett egész Pesten, csodálkozik a család, nem ám, csak itt, a Dob u. 22. és Király u. 17. között, ott is csak a grund fölött, eső, hó, csoda történt, a francba. Mondják a nagyon öregek, akik még láttak olyan nagyon öreget, aki a Schwartze Adler Gassén lakott, valamikor meteorit zuhant ide, egy futball-labda, azóta a grund. Állítólag a gettóban is mérkőzéseket rendeztek itt, másra nem jó, hiába próbálták például telente vízzel felönteni, jégpályának, hajnalra, a legkeményebb fagyban felolvadt, csatakosan várta a labdát, hozták is néki, boldogan terült el a hatoson belül, s még azon is túl, a tűzfalakig, bár felvonalazatlanul.
  • 1998. november 26.

Egotrip

Seres László: Dekóder

Ha a pedagógus és a pedofil között az a különbség, hogy az utóbbi legalább szereti a gyerekeket, akkor mi a különbség az adórendőrök és a betörők között? A betörők csak a saját, mondhatni racionális érdeküket nézik, míg a teljes állami legalitással felruházott adórendőrök hamarosan az úgynevezett közjó érdekében, törvényesen fogják rám törni az ajtót. Értem törvényesek, nem ellenem.
  • 1998. november 26.

Egotrip

Kálmán C. György: Magánvalóság (Takarék)

Én egyébként a kurtítás híve vagyok. Takarékoskodjon az ember, ahogy bír. Nem kell nyakra-főre költeni azt a drága pénzt. Folyton az a fényűzés, a polgárok pénzén, hát nem, ennek véget kell vetni.
  • 1998. november 19.
További cikkek betöltése