Jézuska, ha volna, persze kérnék tőle sok szép ajándékot, hintalovat, matricát, színes könyveket, továbbá itt illemtani szempontból nem részletezendő dolgokat, legyen szép az ünnep, Isten, haza, család, bor, búza, békesség, unió,

ah! azok a régi szép karácsonyok, boldog gyermekkor, a szenesedő karácsonyfa és az odaégett bejgli utánozhatatlan illata, együtt a kis család, egyik gyermek ebben a sarokban, a másik amabban zokog, a jó édesanya üvöltözése a konyhából hallatszik, az édesapa magába roskadva, csiling-galang,

azt kívánnám, hogy a Jézuska, ha volna, vegye meg helyettem az összes rohadt ajándékot, tülekedjen és válogasson, izzadjon le és fagyjon át, lopják el az ő pénztárcáját, és tapossák le az ő sarkát, ne kapja meg három üzletben sem, amit venne, de ha a negyedikben hozzájut, akkor az ötödikben legyen ugyanaz féláron, cipelje haza, csomagolja szépen át, dugdossa el, hajnalban ébredjen arra, hogy de hiszen AZ már régen megvan, mehet visszacserélni,

azt kívánnám, forrjon össze szenvedélyes csókban a koalíció és az ő ellenzéke, az öröm eksztázisában szavazzák meg egymás határozati és törvényjavaslatait, mindent és mindennek az ellenkezőjét, később ráérnek kibogarászni, hogy akkor hogy is van ez,

legyen egyetértés, hívjuk be egy forró grogra a ház előtt strázsáló adórendőrt, kínáljuk fűvel, fizessük őt elő a MaNcsra is meg a Napi Maóra is, kapjon karácsonyi közkegyelmet Kunos is, Tocsik is, Eörsi is, Simicska is, megbocsátás, ragyog az ég sátra (bocs, ez húsvéti vers, mindegy),

boldogság, béke, megegyezés, mindenki kapja meg, amire vágyik; aki pedig éppen szeretne kicsit boldogtalan lenni, az hadd lehessen, aki háborúskodni akar, hadd tusakodjon, aki pedig nem akar megegyezni, az végre hadd veszekedhesse ki magát úgy istenigazában, legyen ez a karácsony mindenkié, ha véres késsel imbolygó alakokat látunk a hajnali utcán, mosolyogjunk rájuk, ez az ő napjuk is, most akkor megvolt nekik, ez az ő kis örömük,

fonódjon össze minden a szeretet szent ünnepén, jogalkotás a végrehajtással, politika az alvilággal, EU a vadkeleti, nyomorult kis országokkal, pártok a Postabankkal, feudalizmus a modern polgári demokráciával, állam az egyházzal, szoclib médiaértelmiség az informális hatalomgyakorlással, fináncoligarchia amivel akar, ne szégyelljük, szent ez az este, a Fény ünnepe, Hag Hannuka (ja bocs, az más),

legyen sok, szép, fehér hó, viszont ne kelljen eltakarítani, süssön a nap hétágra, legyen csípős, egészséges hideg, de azért minimum 25 fok,

íródjon sok szép karácsonyi írás, lehessen kicsit meghatódni, szip-szip, oly mérhetetlenül jók vagyunk mi, másokról nem is beszélve, az újság is, íme, megírta - kapcsolod ki azt a rohadt magnót, te szemét állat, nem lehet melletted létezni, fogd már be a pofád, kiváglak innen, teszed le azt a klopfolót?, NE!, most akkor töröld föl, hagyjál békén, tűnj el innen, ott a bőrönd, ide ugyan be nem teszed a lábad, kapsz még egyet!, itt a szép karácsony.