Para

Kovács Imre: Én

  • 1998. február 26.

Egotrip

Boci sajt érkezett a szemközti kis közértbe, meg az a fajta nyalóka, amit utoljára a hetvenes években lehetett kapni, kerek, lapos, fehér alapon színes virág, körben pedig sárga, és idővel lejön a nyeléről. Innentől szopogatós cukorként funkcionál, de az íze inkább a szintén klasszikus citrompótlóéra emlékeztet, annak kissé túl erőteljes garati felhangját leszámítva.

Boci sajt érkezett a szemközti kis közértbe, meg az a fajta nyalóka, amit utoljára a hetvenes években lehetett kapni, kerek, lapos, fehér alapon színes virág, körben pedig sárga, és idővel lejön a nyeléről. Innentől szopogatós cukorként funkcionál, de az íze inkább a szintén klasszikus citrompótlóéra emlékeztet, annak kissé túl erőteljes garati felhangját leszámítva.

A lényeg azonban a Boci sajt, ez a fogkrémes tubusba töltött ömlesztett csoda, amelynek adalékanyagait még most sem mertem megnézni, de gondolom, csak a szokásos, finom E1029 és a lágy, zamatos E3107. Ezen utóbbit a Halálhajó című film stáblistáján láttam, de mint mellékszereplőt, viszont maga a termék, a Boci sajt tökéletes, legalábbis múlt éjjel rajtakaptam Iimet, amint lámpaoltás után kilopakodott a konyhába, és kenyér nélkül, tubusból hódolt szenvedélyének, szívta a sajtot, aztán bűntudatos képpel óvakodott vissza. Azt állítja, hogy a Boci sajt messze jobb, mint a Cheeglar Muadib, ez a csak Tunéziában fellelhető rokfort, amit a megszületése előtt anyja testéből kimetszett kecskeembrió bőrében érlelnek, és csupán azokban az években szabad elkészíteni, amikor a Jupiter, a Mars és a Plutó egy vonalban áll, természetesen a Naphoz viszonyítva, kimozdítva ezáltal néhány ezer kilométerrel a Naprendszer tengelyét, mert ha nem, akkor a rajtakapott illegális Cheeglar Muadib-készítőnek pálmafát ültetnek a mellszőrzetébe, a sajtot pedig megetetik a kormányköltségen odautaztatott európai újságírókkal.

Én nem értek a sajtokhoz, de a Boci sajtot magam is kedvelem, bár ölni mondjuk nem ölnék érte, de amikor téliszalámiba csavart szalonnás marhaszemet csinálok, mindig ezzel locsolom be, mert a Camping fantázianevű, ugyancsak ömlesztett anyag kicsorog, a szilárdabb változatok pedig nem emelik ilyen egyenletesen a csarnokvíz pikáns ízét.

A Boci sajt azonban nem olcsó, a fentebb már szemköztiként jellemzett közértben 127 forint, ami azért erős, ennyiért szénkefét lehet kapni, de mindegy, az ember többet is megtesz a családjáért, mint megtudtam, négy darab jött összesen, egy arab szállító hozta, állítólag most már valahol vidéken készítik francheese rendszerben.

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.