Seres László: Dekóder

  • 1998. február 26.

Egotrip

"Cinikus hazugság (...), ahogy az állam visszavonulása közben a szegénység és következményeinek enyhítéséből, felszámolásából, az >>európaiságtehát: a közjó meghatározásának jogával élő) szociálpolitikus nyelvén bizony egy politikus szólal meg, aki "az európai civilizációtól való távolodásról", "a decivilizáció korszakáról", valamint "a kevesek érdekét szolgáló erőszakról" beszél, hogy nagyon is konkrét napi politikai folyamatokra hathasson, nagy példányszámban, az utcán, ingyen, a heti Esti Hírlapban.

"Cinikus hazugság (...), ahogy az állam visszavonulása közben a szegénység és következményeinek enyhítéséből, felszámolásából, az >>európaiságtehát: a közjó meghatározásának jogával élő) szociálpolitikus nyelvén bizony egy politikus szólal meg, aki "az európai civilizációtól való távolodásról", "a decivilizáció korszakáról", valamint "a kevesek érdekét szolgáló erőszakról" beszél, hogy nagyon is konkrét napi politikai folyamatokra hathasson, nagy példányszámban, az utcán, ingyen, a heti Esti Hírlapban.

Komolyan kell vennünk Ferge Zsuzsát azért is, mert amit mond, az konszenzus az MSZP-től a Fideszen át a kisgazdákig; mert azt mondja ki, amit a magyar nép nagy része gondol; és mert tíz évvel a rendszerváltás után először valaki ismét idézőjelbe rakta a szabad egyént. A mondat így néz ki: "Az államháztartási reform eddig nem jelentett mást, mint az univerzális ellátások szűkítését, megszüntetését, a >>szabad egyén>piaci küzdelemreAz az ember, aki most szociálisan érzékenyen idézőjelbe teszi az egyén szabadságát és a piaci versenyt, 1989-ben, a Van-e negyedik út? című könyvében is megannyi szociális-jóléti reformot sürgetett - azzal az apró különbséggel, hogy akkor még szükségesnek tartotta hangsúlyozni: "A szabadság számomra is a legfontosabb érték. (...) A piac szerepét még azzal a sokkal inkább Hayektől, mint Polányitól származó elemmel is kiegészíteném, hogy (...) a piac tűnik az egyetlen ésszerű és nem önkényes árszabályozónak." Ferge Zsuzsa persze már akkor is szoc. pol.-ilag korrigált, szabályozott piacgazdaságot akart, de a könyvnek mégiscsak volt egy szabadságpárti olvasata is. Ennek vége. A köztiszteletben álló szociológus és szociálpolitikus, aki előbb erkölcsi mérlegre tette a rendszerváltást, hogy vajon gazdaságilag megérte-e a szegényeknek, aztán évekig fúrta az állami nyugdíjrendszer minimális piacosítását is, mára még messzebb jutott. Át a Rubiconon. Ide:

"Ha valamiben >>európai>börtönnépességétA Ferge Zsuzsa által 1989-ben hivatkozott Friedrich August von Hayek azonban meglátott olyat, ami ma érvényesebb, mint valaha, és amit azért is másolok ide (Társadalombiztosítás, in: Piac és szabadság, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995), hogy az idézőjelből kiszabaduló szabad egyének Ferge kívánságának megfelelően jobban felkészülhessenek a piaci küzdelemre: "A jóléti állam, amely a jövedelem általa megfelelőnek tartott arányokban és formákban való kiporciózásával igyekszik >>igazságos elosztást>igazságosHayek ezt 1960-ban írta, a szabad egyén önmagáért való felelősségére hivatkozva. Idézőjel nélkül.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.