Para

Kovács Imre: én

  • 1999. május 6.

Egotrip

Sírás, rívás lészen és fogaknak csikorgatása, olvastam valami könyvben, amelynek a szerzőjére már nem emlékszem, de tök jó volt, kicsit horror, kicsit ilyen történelmi kalandos, annyi benne a gyilkosság meg a gnózis, hogy röhögve dobná vissza bármelyik kiadó, de akkoriban valahogy átcsúszott, volt benne egy csávó, aki paranormális fenomén volt, a másik meg csak nézte, hogy milyen hosszú is egy villanás. De most nem ez a lényeg, hanem a fentebb említett sírás, rívás és fogaknak csikorgatása, ami ugye lészen, írta az ismeretlen szerző, és tényleg, Kedves Naplóm, tényleg volt minden, ahogy a könyv írta, nem is tudom, honnan tudhatta ilyen pontosan, mert az úgy volt, hogy végre elmentem dr. Fejszálhoz, aki már nagyon várt, mert elkészültek a fogaim, csak nem volt pénzem, de most végre lett, szóval bejelentkeztem, és dr. Fejszál azt mondta, hogy akkor most gyökérkezel, mert az még a múltkor kimaradt, de felhívta a figyelmem, hogy a metszőfogak gyökere mellé adott injekció kissé fájdalmas, mire mondtam, hogy tudom, mert a múltkor is, aztán beadta, és rendesen kicsordultak a könnyeim, szóval elkezdte kezelni a gyökereimet, és akkor csikorgattam is, persze nem mintha fájt volna, csak olyan különös volt, amikor egy tűvel matatott az agyamban, miközben egy nyálelszívó szörcsögött a számban, és nyomta a nyelvgyökömet, de aztán vége lett, és arra gondoltam, hogy a fentebb már említett könyv a nyálelszívóról nem is beszélt, aztán megpróbáltam másra gondolni, ám csak a szemközti, egészen hülye, pasztellszínű függönyt láttam meg a neoncsövet, ami világított.

Sírás, rívás lészen és fogaknak csikorgatása, olvastam valami könyvben, amelynek a szerzőjére már nem emlékszem, de tök jó volt, kicsit horror, kicsit ilyen történelmi kalandos, annyi benne a gyilkosság meg a gnózis, hogy röhögve dobná vissza bármelyik kiadó, de akkoriban valahogy átcsúszott, volt benne egy csávó, aki paranormális fenomén volt, a másik meg csak nézte, hogy milyen hosszú is egy villanás. De most nem ez a lényeg, hanem a fentebb említett sírás, rívás és fogaknak csikorgatása, ami ugye lészen, írta az ismeretlen szerző, és tényleg, Kedves Naplóm, tényleg volt minden, ahogy a könyv írta, nem is tudom, honnan tudhatta ilyen pontosan, mert az úgy volt, hogy végre elmentem dr. Fejszálhoz, aki már nagyon várt, mert elkészültek a fogaim, csak nem volt pénzem, de most végre lett, szóval bejelentkeztem, és dr. Fejszál azt mondta, hogy akkor most gyökérkezel, mert az még a múltkor kimaradt, de felhívta a figyelmem, hogy a metszőfogak gyökere mellé adott injekció kissé fájdalmas, mire mondtam, hogy tudom, mert a múltkor is, aztán beadta, és rendesen kicsordultak a könnyeim, szóval elkezdte kezelni a gyökereimet, és akkor csikorgattam is, persze nem mintha fájt volna, csak olyan különös volt, amikor egy tűvel matatott az agyamban, miközben egy nyálelszívó szörcsögött a számban, és nyomta a nyelvgyökömet, de aztán vége lett, és arra gondoltam, hogy a fentebb már említett könyv a nyálelszívóról nem is beszélt, aztán megpróbáltam másra gondolni, ám csak a szemközti, egészen hülye, pasztellszínű függönyt láttam meg a neoncsövet, ami világított.

Folytak a könnyeim, és mantráztam, mint egy buddhista ejtőernyős a tartalék paraplé becsődölése után, kapaszkodtam a lábamba, és vártam, hogy kössön a ragasztó, amivel mellső csonkjaimhoz rögzítették a koronát. Persze cinikus állat lévén eszembe ötlött, hogy milyen buli lenne ezredvégileg körbehordozni az arcomat a megyeszékhelyeken, itt a korona! felkiáltással, de inkább lejjebb csúsztam, és szorongtam tovább, semmire sem gondolva, csak arra a dupla tequilára, amit innen kikerülve magamba fogok dönteni, felejtve sírást, rívást és fogcsikorgatást.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.