A távolságot mint üveggolyót... 5.
...levegőben
1783. szeptember 19-én a versailles-i palota parkjában három kétségbeesett jószág, egy kacsa, egy kakas és egy bárány statisztált ahhoz a mutatványhoz, amely még a kényes ízlésű XVI. Lajos tetszését is elnyerte. A főszereplő egy különös repülőszerkezet volt: rugalmas anyagból készült hatalmas, tojásdad kupola, melynek magassága a 19 métert is elérte. Rajta vesszőkosár függött, ebben várták sorsuk beteljesedését a kiválasztottak. A ballon már felszállás közben megsérült, így alig érte el az 500 méteres magasságot, máris süllyedni kezdett, s néhány perc múlva az egész alkotmány jó két mérfölddel arrébb lezuhant. Bár az állatok valamennyien túlélték a kirándulást, az uralkodó őrültségnek tartotta, hogy a szerkezet embert is szállítson. A bárányt - kárpótlásul az átélt izgalmakért - a királyi állatsereglet fogadta be, itt élte le hátralévő éveit teljes kényelemben. A kakas és a kacsa nem részesült hasonló jóvátételben; nekik a repülés, úgy tűnik, a munkakörükhöz tartozott.
A Montgolfier testvérek, Joseph és Étienne - mert hiszen az ő léggömbjükről van szó -, már több mint egy éve kísérleteztek a vadregényes Ardéche-ben, szülővárosuk, Vidalon-les-Annonay környékén, ahol családjuk, mely már a 14. század óta papírgyártással foglalkozott, közel száz éve virágzó papírmalmot üzemeltetett. A két fivér a cég hírnevének öregbítésén is fáradozott, amikor papírból és selyemből készült golyóbisaikkal az égbolt meghódítására törtek.
A repülő ballon híre azonnal bejárta Franciaországot, és bekerült a korabeli világsajtó - ekkor még viszonylag lassú - vérkeringésébe. Egy hónappal a versailles-i kísérletet követően - a királyi neheztelés ellenére - Jean-Francois Pil‰tre de Rozier, aki maga is Montgolfier-ék "csapatához" tartozott, Párizsban mégiscsak vállalkozott a felszállásra, igaz, 2200 m3-es, kipányvázott léggömbjével csak 81 méterig emelkedett. Ám még aznap újra a fedélzetre lépett, és André Giroud de Villette társaságában ezúttal 105 méteres magasságba jutott. Pil‰tre nem érte be ennyivel, s immár szabadrepülést tervezett. Hosszú ideig tartott, míg sikerült kieszközölnie az udvar engedélyét - a király inkább halálraítéltekkel végeztette volna a kockázatos kísérletet -, november 21-én azonban Francois Laurent d'Arlandes márkival együtt mégis útra kelhetett. A Bois de Boulogne nyugati szélén álló Ch‰teau de la Muette parkjából szálltak fel, ezerméteres magasságban repültek el a Tuileries kertje fölött, s az uralkodó nyugati szél végül a keleti városhatáron túl, Butte aux Cailles-ig vitte őket. A 9 km-es utat 25 perc alatt tették meg; ma a metró egy átszállással ugyanezt a menetidőt produkálja.
A léggömbözés ezzel visszavonhatatlanul sporttá vált, kitört a ballonmania. Hirtelen mindenki léggömböt akart építeni, és repülni vágyott, sőt lehetőleg mindenki másnál magasabbra és messzebbre akart jutni, több időt akart eltölteni a levegőben. A léggömbdivat erejére jellemző, hogy XVI. Lajos 1784 elején egy tucat montgolfiére-t küldött a kínai császárnak tisztelete jeléül - és nyilván kérkedésből is.
Persze egymást követték a rekordok is. Ehhez jó hátteret adtak a levegőnél könnyebb gázokkal végzett ballonkísérletek, amelyek már a 18. század közepe óta folytak Angliában, majd Franciaországban is. A francia Jacques Charles-nak sikerült először megtalálnia a módját, miként használható az egyébként igen drága és robbanásveszélyes hidrogén a léggömbök feltöltésére. (Az általa konstruált charliére felépítése lényegében megfelel a mai, propánnal töltött ballonokénak.) Tíz nappal Pil‰tre repülése után Charles és társa, No‘l Robert a Tuileries-ből indult útnak. Léggömbjük jóval kisebb volt - mindössze 380 m3 -, mégis két órán át repítette utasait, s 35 km-re északkeletre, Nesles-la-Vallée faluban tette le őket. Charles itt újra felszállt - immár egyedül - s az általa tökéletesített altiméterrel magasságméréseket végzett egészen 3300 méterig.
Pil‰tre és az idősebbik Montgolfier, Joseph erre egy gigantikus léggömb megépítésével válaszolt, amelyet nagy távolságok megtételére terveztek. A selyemkupola, melynek szabásán és varrásán 150 szakember dolgozott, tízszer akkora volt, mint az addig használt legnagyobb ballon, s a maga 23 270 m3-es térfogatával akár a mai óriásléggömbökkel is vetekedhetne. A léggömb 1784. január 19-én indult Lyonból Párizsba, gondolájában heten foglaltak helyet: Pil‰tre és Montgolfier, valamint a ballon készítője, továbbá négy arisztokrata mecénás. A felszállás pillanatában még egy lelkes ifjú is felkapaszkodott a kosárba, de őt - a túlsúly kockázatától tartva - egyszerűen kidobták az emelkedő kosárból. Az összegyűlt mintegy százezres közönség számára már ez sem volt akármilyen mulatság, pedig az igazi látványosság még csak most következett. Nem sokkal a felszállás után ugyanis a szél hirtelen megfordult, és a léggömböt újra a starthely felé sodorta, ráadásul a kupola is hosszan felhasadt, a léggömb menthetetlenül lezuhant, utasai alaposan öszszeverték magukat, s a földön még a ballon is hamuvá égett. A kísérlet tehát tökéletes kudarcot vallott, olyannyira, hogy a léggömb a felszállás helye mögött ért földet - igaz, ez is egyfajta rekord.
A lyoni baleset rámutatott a léghajózás veszedelmeire, s ennek nyomán átmenetileg Európa több országában is betiltották a kísérleteket. Ám ahogy a léggömbök által elért magasság és sebesség növekedett, úgy nőtt a szerencsétlenségek száma is. Maga Pil‰tre is balesetben halt meg, amikor 1785. június 15-én egy hatalmas charliére fedélzetén megkísérelte az átkelést Angliába, s a ballon szakadását követően a konstruktőrrel, Pierre Romainnel együtt lezuhant. Jean-Pierre Blanchard, akinek 1785. január 7-én először sikerült átrepülnie a Csatornát - kedvező nyugati széllel Dover felől -, 1808-ban Hágában egy bemutató során tulajdon léggömbjén kapott szívrohamot, 20 méter magasból kizuhant, és az elszenvedett sérülések következtében néhány hónappal később meghalt. Fia is a léghajózás áldozata lett, őt még az 1790-es években egy amerikai bemutatón érte halálos baleset. Blanchard második felesége, Madeleine Sophie Armant 1819-ben vesztette életét, miután léggömbje a levegőben kigyulladt.
Majdnem tragédiával végződött egy francia léggömbös spanyolországi bemutatója is - mint arról a Magyar Hirmondó 1784. február 28-i száma beszámolt. A repülő golyóbissal végzett kunsztokat a közönség sehogy sem volt képes felérni ésszel, ördögi mesterkedést orrontott, s egyszerre megrohanta a dermedt mutatványost. S ekkor megtörtént az, amire senki sem számított. Váratlanul megjelentek a spanyol inkvizíció közegei, és tüntetőleg elhurcolták a franciát, a nép pedig, látván, hogy a veszedelmes ember jó kezekbe került, megnyugodva eloszlott. Az inkvizítorok persze elengedték a mutatványost, aki így megmenekült attól, hogy őbenne tiszteljük a ballonmania első áldozatát.
