Párnacsata (És azt hallotta?)

Egotrip

És azt hallotta? Manapság, amikor valós időben értesülünk a hazai kiválóságok, lehanyatlott táncdalénekesek és feltörekvő polgármesterek párkapcsolati sikereiről és kudarcairól, s amikor a sztárbabák egyedfejlődését már jószerivel a terhességi teszt elkészültétől figyelemmel kísérhetjük, nehéz elképzelnünk, milyen is lehetett a szocializmus korlátozott nyilvánossága.

És azt hallotta?

Manapság, amikor valós időben értesülünk a hazai kiválóságok, lehanyatlott táncdalénekesek és feltörekvő polgármesterek párkapcsolati sikereiről és kudarcairól, s amikor a sztárbabák egyedfejlődését már jószerivel a terhességi teszt elkészültétől figyelemmel kísérhetjük, nehéz elképzelnünk, milyen is lehetett a szocializmus korlátozott nyilvánossága. Az idő tájt bizony vajmi kevés intimitás jelenhetett meg egy-egy közszereplőről, s bulvárlapok híján ez a hivatalosan tabunak tekintett téma a kontrollálhatatlan pletykák, s felettébb gyakran a vad fantáziaszülemények terepévé vált. Az alább következendőkben e túlnyomórészt megalapozatlan híresztelésekből szemelgetünk.

Az álhírek terjedésének, s egyszersmind a korabeli szexuális képzelgések kibeszélésének alkalmasint leghíresebb példája a hatvanas évek egyik legnagyobb gazdasági/bűnügyi botrányához, az Onódy-féle úgynevezett dorbézolási ügyhöz kapcsolódik.

Onódy Lajost, a nagyhatalmú vendéglátó-ipari vezetőt 1964-ben tartóztatták le, s nevének éppenséggel semmi keresnivalója nem lenne eme hasábokon, ha lebukását követően nem keltek volna szárnyra szerte az országban igencsak bizarr híresztelések. Figyelemre méltó módon valamiképp mindahány mendemonda összekapcsolta a kulináris és a szexuális örömöket, s Onódy rövid úton elhírhedt lakomái ilyesformán orgiasztikus jelleget kaptak. A szaporán elpusmogott hírek meztelen nőkről és olvasztott csokoládéról szóltak, s ez a legenda a nyugati sajtó munkatársaihoz is eljutott. Az Onódy-ügyet kiválóan feldolgozó Tischler János tanulmányában idézi a bécsi Kronen Zeitungot, amelynek tudósítása szerint a dáridókon terítékre kerültek "meztelen lányok aszpikban, óriási ezüsttálcákon felszolgálva", valamint ruletten kisorsolt, s ugyancsak ruhátlan "stewardessek csokoládéval leöntve". Név nélkül mindazonáltal már akkor is édeskeveset ért a pletyka, s így kisvártatva kezdetét vette az élveteg boszorkányüldözés. Szinte valamennyi csinosabb hazai színésznő (Pécsi Ildikótól Törőcsik Mariig) felbukkant a kéjes fantáziákban, amint testéről csokoládészószt nyalnak a dőzsölő funkcionáriusok. Végül azután a szépséges Bara Margit vált az alaptalan, ám korántsem ártalmatlan híresztelés egyedüli céltáblájává, s a rágalomhadjárat derékba törte a színésznő karrierjét.

A csokoládéval leöntött meztelen színésznő és a nyalakodó pártemberek regéje mindenesetre beépült a korszak mitológiájába, s ennek bizonyítására idézzük fel Csaplár Vilmos "Igazságos Kádár János" című nagyszerű, szarkasztikus humorú regényének egy rövid részletét, melyben éppen Czinege hadügyminiszter vadászházában ünnepelnek a párt és az állam felelős vezetői:

"A Marilyn Monroe volt az, fehér csokoládéból kiöntve. Rögtön megismerte mindenki. Nevetett, a két kezével a szoknyáját próbálta lenn tartani, valamilyen szél fújta alulról.

- Azt a hétszentségit neki! - tört ki Münnich elvtársból, pedig ő másodjára nem a mozgalom környékén nézett szét, egy igazi civilt vett feleségül, és fiatalt.

- Na, Lajos! - rikoltotta Kiss Károly. - Ezt nyaldosd meg!"

A hírharangok más esetekben is előszeretettel kapcsolták össze a szexualitást a bűnnel, s szintén az általánosságban amúgy is szabados erkölcsű bohémekként elkönyvelt komédiásokkal. Ilyeténképp például hosszú éveken át tartotta magát a pletyka, miszerint két jóvágású férfiszínészünk fiatalkorú leányok elcsábításáért, illetve erőszakos megbecstelenítéséért börtönbe került, s ugyancsak híre járt, hogy az idős színművészt, az 1945-ben néhány napig Budapest rendőrfőkapitányaként működő Greguss Zoltánt izraeli látogatása során őrizetbe vették a hatóságok, méghozzá liliomtiprás vádjával, s hogy levantei börtönéből csak a magyar állam közbenjárására szabadult.

Az ismert személyiségek szerelmi és házasélete ugyancsak gyakran vált szóbeszéd tárgyává, s a témát övező hivatalos diszkréció a legkevésbé sem fékezte a nyelveket, sem pedig a fantázia szárnyalását. Pletykáltak a néprajztudósból politikussá züllött Ortutay Gyula (becenevén: "Tutus") viszonyáról, melyet egy szépséges tévébemondónővel folytatott, híre járt a KB-titkár Szirmai István ifjú színésznők iránt táplált vonzalmának, s az agg Kodály Zoltán második házasságát éppúgy mendemondák övezték, mint Berecz János frigyét Sáfár Anikóval. Ám a legabszurdabb pletykát alighanem Törőcsik Mari és Bodrogi Gyula házassága ihlette. A hatvanas évek elején ugyanis több héten át széltében terjedt az az álhír, mely szerint Bodrogi lelőtte feleségét, miután rajtakapta őt a futballista Albert Flóriánnal. Az agyament szóbeszédnek ráadásul variánsai is voltak, méghozzá a fent említetten kívül a következők:

- Bodrogi mindkettőjüket lelőtte;

- csak Albertet lőtte le;

- Albertet akarta lelőni már a megcsalást követően, ám az lehajolt, s a lövés Tichy Lajost, a korszak másik futballkiválóságát találta el, aki meghalt/súlyosan megsebesült.

Láthatjuk, mindhiába volt tabu a nemiség, s épp ily hasztalan volt korlátozott a nyilvánosság, a szocializmus évtizedei során a pletyka és a fantáziálás megfékezhetetlennek bizonyult. Az ellenőrizhetetlen pletykák pedig, amint az nyilvánvalóvá válhatott, korántsem voltak veszélytelenek, hiszen nemegyszer pályafutások rekedtek meg a rosszízű híresztelések eredményeképpen. Boldog jelenkorunkban azonban mindez már aligha lenne elképzelhető, s ha másért ugyan nem is, hát ezért akár hálásak is lehetünk a bulvársajtónak.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.