Modern Talking (A tárgy titokzatos vágya)

  • Nádasdy Ádám
  • 2007. augusztus 30.

Egotrip

A tárgy titokzatos vágya Az ember nyelvi tevékenysége szigorú szabályokat követ, ugyanúgy, mint az emésztés vagy a szívverés. Közös bennük az, hogy - normális esetben - az egyén nem tud arról, milyen szabályokat követ; eltérő viszont, hogy míg az életfunkciókat örököljük, addig a nyelvet tanuljuk (két-három éves korban), bár az is igaz, hogy miközben tanuljuk, nem tudjuk, hogy mit csinálunk.

A tárgy titokzatos vágya

Az ember nyelvi tevékenysége szigorú szabályokat követ, ugyanúgy, mint az emésztés vagy a szívverés. Közös bennük az, hogy - normális esetben - az egyén nem tud arról, milyen szabályokat követ; eltérő viszont, hogy míg az életfunkciókat örököljük, addig a nyelvet tanuljuk (két-három éves korban), bár az is igaz, hogy miközben tanuljuk, nem tudjuk, hogy mit csinálunk. A szabályokat mindig jobban tudják a beszélők, mint a nyelvészek, hiszen a nyelvész - mint megfigyelő - a jegyzetfüzetével (vagy magnójával) szalad a beszélők mellett és megpróbálja rögzíteni, majd valamilyen modellbe rendezni, hogy mit is csinálnak. Íme:

A magyarban a tárgyrag mindig -t, például szaltó-t, kondi-t. Szaladjunk a beszélők mellett a jegyzetfüzetünkkel és próbáljuk meg ennél részletesebben föltérképezni, hogy is ragasztják ezt a -t-t a szavakhoz. Olyan szavakat válasszunk, melyek viszonylag újak a nyelvben (ezért a szaltó, kondi), hiszen ezek mutatják jól a szabályalkalmazást, míg a régi szavakhoz gyakran valamilyen elavult vagy sajátos megoldás tapad (pl. kő-követ, takony-taknyot).

A szaltó és a kondi könnyű eset, mert magánhangzóra végződnek, ezekhez tényleg csak -t járul. Mi van a mássalhangzóra végződő szavakkal: szérum, monológ, wok? Ezeknél bejön egy -o- (népszerű nevén kötőhang), tehát szérum-ot, monológ-ot, wok-ot. Ez idáig elég logikus, a világ sok nyelve csinál ilyet, hogy elkerülje a mássalhangzó-torlódást, tehát ne legyen *szérumt, *monológt, *wokt (a csillag a nem létező, általunk a szemléltetés kedvéért kitalált formákat jelöli).

Hogy nevet is adjunk a dolognak, mondjuk azt, hogy a szaltó, kondi (tehát a magánhangzósok) "könnyű szóvégek", míg a szérum, monológ, wok (tehát a mássalhangzósok) a "nehéz szóvégek". Vegyük a bátorságot és állítsunk föl egy szabályt: a magyarban a tárgyrag könnyű szóvég után -t, nehéz szóvég után -ot. Ez nem rossz, hiszen egy általánosabb elv működése látszik mögötte: a nyelv kerülni igyekszik a "túlnehéz" szóvéget (amilyen volna a *szérumt, *monológt, *wokt), míg így a szabály eredményeképp minden tárgyragos szó nehéz (de nem túlnehéz) végű lesz: szaltót, kondit, szérumot, monológot, wokot.

Ebből az is logikusan következik, hogy ha a szó eleve "túlnehéz" végű, azaz két mássalhangzóra végződik (matt, puncs, George, bumeráng), akkor mindenképp kell az -o-: matt-ot, puncs-ot, George-ot, bumeráng-ot (hiszen a *mattt, *puncst, *George-t, *bumeráng-t már három mássalhangzóra végződne!).

De ha tovább szaladunk a beszélők mellett a jegyzetfüzetünkkel, észrevesszük, hogy mindez nem érvényesül ilyen felhőtlenül. Azt hinnénk egy percig, hogy az emberek összevissza beszélnek - ám ekkor eszünkbe jut a nyelv szabályszerűségének axiómája, s elszégyelljük magunkat: nem a beszélők hebehurgyák, hanem mi vagyunk rövidlátók. Nézzük tehát, hol tesznek keresztbe a beszélők iménti szép ideális elméletünknek, hogy a "könnyű" az könnyű, a "nehéz" meg nehéz.

Először is, vannak mássalhangzóra végződő (azaz látszólag "nehéz végű") szavak, melyekhez -o- nélkül, simán tesszük a -t ragot. Példák: mínusz-t, grúz-t, infarktus-t, plázs-t. Mivel ezek mind viszonylag új szavak, ez nem lehet az ő sajátos viselkedésük (magyarán: ki van zárva, hogy pont ezek a főnevek rendhagyóan kapják a tárgyragot). Meg kell néznünk, milyen hangra is végződnek. Nos, azt találjuk, hogy a -sz/-z, -s/-zs végűek mindig sima -t ragot kapnak. Ez - ha megmagyarázni nem is tudjuk - érdekes, mert ez a négy hang egy természetes osztály: a "sziszegő réshangok" osztálya. Van egy másik kis osztály is: Condor-t, damil-t, puceráj-t, tehát -r/-l/-j, ezek a "folyékony" hangok; és még egy páros: feromon-t, Boulogne-t [bulony-t], tehát -n/-ny, ezek a nyelvvel képzett orrhangok. Kimondjuk: a -sz/-z, -s/-zs, -r/-l/-j, -n/-ny végűek -t ragot kapnak.

Itt lehet kezdeni gondolkodni: mi van, ha ez nem cáfolja, hanem erősíti az iménti "nehéz- könnyű" elméletünket? Mondjuk ki (hiszen végtére is ezt látjuk!), hogy a szabály igaz, csak éppen a magyar nyelv a -sz/-z, -s/-zs, -r/-l/-j, -n/-ny hangokat könnyűnek tekinti, s ezért ragozza a kérdéses szót úgy, mint a szaltó-t meg a kondi-t. Ha ezek a hangok "könnyű" mássalhangzók, a raggal ellátott alakjaik (mínusz-t stb.) sem válnak "túlnehézzé". Eszerint tehát könnyűek: szaltó, mínusz; nehezek: szérum, wok, szaltó-t, mínusz-t. Mehetünk tovább.

Mi van akkor, ha ezekből a "könnyűekből" kettőre végződik a szó? Két könnyű vajon már kiad egy nehezet? Nézzük meg: eltépte a tüll-t (és nem *tüll-öt), fölhívtam Hann-t, túléltük a bessz-t, hívjuk a Dunaferr-t, hallgassunk jazz-t. Úgy látszik, dupla könnyű egyenlő könnyű. (Arról nem tehetünk, hogy -ss, -zzs végű újabb szó nemigen akad, hiányuk mindenesetre nem cáfolja az elméletet.)

Ha két különböző könnyű van, elvileg az se teszi nehézzé a szóvéget: Köln-t (és nem *Köln-öt), konszern-t, Meinl-t, görl-t, ENSZ-t, incidens-t, igyál mélange-t [melanzs-t], kérsz egy Halls-t (ejtsd [hólsz-t])? Nem meglepő, hogy ennél a csoportnál már ingadozás figyelhető meg, tehát a két különböző könnyű hang együttes súlya alatt már rezeg a léc. Van, aki úgy mondja: ENSZ-et, mélange-ot, Halls-ot. (Olyan is van, hogy Meinlit, de az illető számára a szó Meinli alakú, s így persze hogy -t ragot kap.)

S végül mi van, ha a szó egy könnyűre (pl. -sz-re) végződik, mely előtt egy "rendes" mássalhangzó van? Mint a boksz-ot, snapsz-ot, Fuchs-ot [fuksz-ot] példája mutatja, ezek már nehézként viselkednek. (Bronz-t vagy bronz-ot?)

Azt láttuk tehát, hogy a tárgyrag szempontjából a szavak könnyű vagy nehéz végűek, s ez az utolsó hang(ok)tól függ. Számítással is megoldhatjuk: magánhangzó = 0, könnyű mássalhangzó = 0,4 (hogy kettő se adjon ki egy egészet), rendes mássalhangzó = 1. A tárgyrag tehát titkon vágyik arra, hogy közvetlenül a szóhoz tapadjon, de erre csak akkor képes, ha a szóvég súlya 1 alatt van.

Kurfli: az -r végűek mindig könnyűként viselkednek, bármi áll az -r előtt: Sartre-t (ejtsd [szártr-t], sohasem *[szártr-ot]), és Al-Bakr-t (arab politikus, nem -ot!). Miért??

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.