Nádasdy Ádám: Modern Talking

publikálva
2002/46. (11. 14.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A kimonó szó, mely egyfajta japán ruhadarabot jelöl, 1910-ben bukkant fel a magyar írásbeliségben. A szó maga japán, de a magyarba természetesen nem onnan, hanem a németből került át. Errefelé a német volt a vezető nyelv, amely egyfelől magába szívta a világ minden részéből a civilizációs kifejezéseket, másfelől közvetítette őket a holdudvarába tartozó nyelveknek (dán, cseh, magyar, horvát stb.), hiszen e kisebb nyelvek művelt közönsége németül olvasott és beszélt, a német sajtótermékekből és társalgásból emelte át a saját nyelvébe az új szavakat. Ugyanez történt a kinin szóval 1854-ben: ennek végső forrása a perui indián kina ´kéreg´ (a kinint egy fa kérgéből készítik); ugyancsak német közvetítéssel érkezett a kioszk ´árusítóbódé, kerti vendéglő´ 1818-ban, jóllehet végső fokon perzsa eredetű: kushk ´pavilon´ az alapja. Német eredetű a szadista is, pedig a kérdéses időtöltést a francia Sade márki találta fel.

Mi az angol?

A kimonó szó, mely egyfajta japán ruhadarabot jelöl, 1910-ben bukkant fel a magyar írásbeliségben. A szó maga japán, de a magyarba természetesen nem onnan, hanem a németből került át. Errefelé a német volt a vezető nyelv, amely egyfelől magába szívta a világ minden részéből a civilizációs kifejezéseket, másfelől közvetítette őket a holdudvarába tartozó nyelveknek (dán, cseh, magyar, horvát stb.), hiszen e kisebb nyelvek művelt közönsége németül olvasott és beszélt, a német sajtótermékekből és társalgásból emelte át a saját nyelvébe az új szavakat. Ugyanez történt a kinin szóval 1854-ben: ennek végső forrása a perui indián kina ´kéreg´ (a kinint egy fa kérgéből készítik); ugyancsak német közvetítéssel érkezett a kioszk ´árusítóbódé, kerti vendéglő´ 1818-ban, jóllehet végső fokon perzsa eredetű: kushk ´pavilon´ az alapja. Német eredetű a szadista is, pedig a kérdéses időtöltést a francia Sade márki találta fel.

Mármost a nyelvészetben az átvett szavak (más néven a jövevény- vagy kölcsönszavak) eredetének megadásakor, tehát az etimológiai vizsgálatkor szigorúan kell eljárni: a legutóbbi láncszemet adjuk meg, azt a nyelvet, ahonnan a szó átjött - függetlenül attól, hogy korábbi élete, vándorlása milyen volt. Az eljárás helyessége könnyen belátható: a magyar (dán, bolgár) etimológia azzal foglalkozzon, hogy a magyarba (dánba, bolgárba) honnan kerültek a szavak. Ha mondjuk a németből, akkor kimondjuk: a szó "német eredetű". Ez a szakkifejezés nem azt jelenti, hogy a szót feltétlenül a németek szülték, csak azt, hogy a magyarba (dánba, bolgárba) a németből jött át. Hogy a németbe honnan került, azzal foglalkozzék a német etimológia - és így tovább, ameddig a szem viszszalát a múltba. A szaktudósnak így ajánlatos eljárnia, különben rövidre zárná a kultúrtörténet köreit, a nyelvek érintkezésének (és nem-érintkezésének) történelmi tényeit.

A magyar rabbi szóról (első felbukkanása magyar szövegben: 1416) ugyanezen okból mondja a nyelvtudomány, hogy latin eredetű. Természetesen tudjuk, hogy végső forrása a héber rabbi ´mesterem, tanítóm´, hiszen a János-evangéliumban (1,38) is így szólítják Jézust a tanítványok: "Rabbi, hol lakol?", és a héberben a szó máig él. Csakhogy a magyarnak 1416-ban nem volt kapcsolata a héberrel: akkoriban a latin volt a vezető nyelv, mely közvetítette a világ dolgait a magyarnak. (A latinba egyébként a rabbi a császárkorban került a görögből, mely már csakugyan a héberből vette át a hellenista időkben.)

A nyelvtudomány ezek alapján megállapítja, hogy a magyar szókincs jelentős része a németből került át, azaz - a fenti értelemben - német eredetű. A kultúr- és szellemtörténészt, stilisztát, nyelvszociológust viszont mégiscsak érdekli, hogy a használatban lévő szavak tulajdonképpen honnan származnak. (A nyelvészt is érdekli persze, és az etimológiai szótárak meg is szokták mondani.) A kimonó, kinin, kioszk, szadista szavak kultúrtörténeti értelemben nem nevezhetők germanizmusoknak. Az ilyen átvételek csak azt mutatják, hogy egy időben a német volt a környéken a vezető nyelv, és a magyar ezen keresztül kapcsolódott a világkultúrához, de azt nem, hogy a német gondolkodás, kultúra, értékrend milyen mélyen áthatotta a magyart. Egyébként áthatotta, de azt jobban mutatják az "hétköznapi" német kölcsönszavak: a spájz, kalmár, (ki)rukkol, trampli, és még ennél is jobban a tükörfordítások: beképzelt (eingebildet), felvág ´henceg´ (aufschneiden), felvilágosodás (Aufklärung), tanszék (Lehrstuhl), hiszen ez utóbbiak megalkotásához ismerni, érteni kellett a német nyelvet és gondolkodásmódot.

Ma az angol a közvetítő nyelv, a többi nyelv egyre inkább innen veszi át az új szavakat, és ezt a szaknyelvész regisztrálja is. Ám az "angol eredetű" szavak nagy részét az angol is csak közvetíti, még nagyobb arányban, mint annak idején a német tette. Az angolból való új átvételek elsősorban latin szavak (többnyire a magyaros latinsághoz "hozzáidomítva"): szponzor (nem *szponszor), integráció (nem *intögrésön), szuper, tolerancia, szolárium, videó, mobil, koedukált, mikró (sütő) stb.; néha jönnek idomítatlanul is: kompjúter, imidzs, prodjuszer (én kurucos makacssággal producer-nek mondom); továbbá más nyelvek szülöttei: pláza (spanyol), macsó (spanyol), hamburger (német), kazetta (francia), guru (hindi), karate (japán), kóla (nyugat-afrikai).

Az "igazi" (latinnak vagy másnak nem tekinthető) angol szavak, tehát az anglicizmusok száma a rendes magyar nyelvhasználatban jóval csekélyebb. A régebbi sport, interjú, bridzs, koksz, stressz mellett az újabbak: lobbi, trend, punk, hotdog, aftershave (áftersév), boxeralsó, intercity, píár, fájl, marketing, biznisz, oké, baconszalonna (´vékonyan szeletelt császárhús´), fíling, szörföl, szoftver, ufó, dresszing (´salátaöntet´), party (´nyilvános rendezvény egy szűk ízléskör számára´), last minute (´utolsó pillanatban lekötött [turistaút]´), email, piercing (´testékszer´), CD, GDP (dzsídípí), AIDS, cool (kúl) stb. Ezekből pár száz lehet, hiszen nem helyes ide venni a nagyon "szakosított" szókincset (ahogy az olasz bel canto vagy fortissimo se tekinthető magyar szónak, hiába használják a zenészek), például road (ród ´turné műszaki személyzete´), drive (drájv ´késztetés´), shop, pub, sale, cordless (´vezetékes telefon zsinór nélküli kagylója´), mainstream, coleslaw-saláta - ezeket sokan értik, de nem-szakosított helyzetben nem használják, nem mondják, hogy *Egy shop előtt találkoztam Beával vagy *Üljünk be valahova egy pubba.

Az angol hatás egyelőre nem mérhető össze a német vagy latin hatással, és ez nemcsak az idő rövidsége miatt van, hanem mert még kevesen tudnak jól angolul. A legjobban ez abból látszik, hogy alig van angol alapú tükörfordítás vagy tükörhasználat: az egész hallgatóságot lefedi (´kiterjed rá´, to cover), fókuszál (´vmire összpontosít´, to focus), kontaktál (´kapcsolatba lép´ to contact), nem igazán (not really). Külön figyelmükbe ajánlom az egérpad kifejezést (´számítógép egere alá való gumilap´), mely az angol mouse pad ´egéralátét´ részleges fordítása, az angol pad szó magyarra való átértelmezésével. Ilyen megható hülyeséget a német dominancia évszázadai alatt nem lehetett volna csinálni, mert az emberek tényleg tudtak németül.

publikálva
2002/46. (11. 14.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Narancs

Blog

még több cikk