Bárd az ég is, meg-megvillan,
lelkeket irtana.
Hamuszürke vatelinban
jajgat a kisbaba.
(Nagy László: Játék karácsonykor)
Ács Józsefet, a Názáret FC kapusát zrikálták csapattársai az öltözőben, hogy az agglegény megbolondult, mit akarsz egy ilyen fiatal nővel? A lányod lehetne! József azonban, lévén kapus, nyugodt ember volt, és miközben felvette elnyűtt kapuskesztyűjét, higgadtan válaszolt. Irigykedtek, mi? Tudhatnátok, a kapusok kortalanok. A balszélső, a sarokból: Ja, már nyolcadvirágzásodat éled, matuzsálem!, röhögött az öltöző. Noé 950 évig élt és 600 éves korában volt csúcsformában!, fokozta az amúgy is kiváló hangulatot az irányító középpályás, aki jártas volt a Bibliában. De ő sem ivott meg annyi kisfröccsöt, mint te, pedig szerette a bort az öreg!, mondta a centerhalf, mert ő is ismerte az Írást, ahogy a csapatban mindenki; gúnyolták is őket az ellenfelek szurkolói, szentfazekak, köcsögök!
Ács József jegyese Joachim Mária, de csak Szűz Máriának csúfolták, mert udvarlói (számosak, gyönyörű lány volt) nem jutottak vele messzire. A kapuig, amikor hazakísérték. Ezért is keltett feltűnést, amikor a kapus eljegyezte. Már az esküvő is ki volt tűzve, amikor Ács József észrevette, menyasszonya áldott állapotban van. Uralkodott magán, s bár belül remegett a feszültségtől, nyugodtnak tűnt, akár tizenegyesrúgások előtt, amikor kérdőre vonta Máriát. Aki így felelt: Egyik nap bejött hozzám egy angyal, és így szólt: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled.” Zavarba jöttem, hogy miféle köszöntés ez. Az angyal folytatta: „Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Íme, méhedben fogansz és fiút szülsz, és Jézusnak fogod nevezni. Nagy lesz ő, a Magasságbeli Fiának fogják hívni.” Megkérdeztem tőle: „Miképpen lesz ez, hiszen férfit nem ismerek?” Azt felelte: „A Szentlélek száll rád, és a Magasságbeli ereje megárnyékoz téged; azért a Szentet is, aki tőled születik, Isten Fiának fogják hívni.” József igaz ember volt, és nem akarta őt megszégyeníteni, ezért csak annyit mondott: Angyal. Szentlélek. Isten Fia. Jobbat nem tudtál kitalálni, te, te, te… De nem mondta ki, amit gondolt, lehiggadt. Visszaadta a gyűrűt, Mária ujjáról is lecsavarta, köszönés nélkül hagyta ott volt jegyesét. Nem tudott elaludni, és míg Mária szavain töprengett, megjelent álmában az Úr angyala, és így szólt hozzá: József, ne félj feleségül venni Máriát, hiszen a benne fogant élet a Szentlélektől van! Fiút szül, akit Jézusnak nevezel el. Jegyese igazat mondott, felhúzta a gyűrűt, másnap reggel Mária ujjára is.
Látták persze mások is Mária áldott állapotát, csapattársai nem hagyták ki (nem úgy, mint a meccseken) a ziccert, ugratták Józsefet. Noé, vén kujon, nem bírtál várni a nászéjszakáig? Ő is eddig bírta, a szűz… A legendásan nyugodt kapus nekiment a gúnyolódóknak, anyámat és Máriát ne!, úgy kellett lefogni.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!